Connect with us

Horvátország

Egy grúziai embercsempész kis híján elgázolta az őt megállítani akaró horvát rendőrt

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Grúziai sofőr
A horvát rendőrök előállították a grúziai sofőrt (Forrás: Nova TV, screenshot)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A horvát rendőrség közzétette annak a csütörtöki incidensnek a részleteit, amely során egy migránsokat szállító grúziai embercsempész majdnem elgázolt egy rendőrt a Horvátország és Bosznia- Hercegovina határán lévő Metković közelében. A horvát rendőr elugrott a közeledő jármű elől, és ezzel kerülte el, hogy a kerekek alá kerüljön. A sofőr ellen hivatalos személlyel szemben ellövetett emberölési kísérlet miatt indulhat eljárás. Egy zágrábi civil szervezet az esettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a törökországi és szíriai földrengéseket követően megnövekedhet a térségből érkező migránsok száma, miután az embercsempész Szíriából és Törökországból érkezett migránsokat szállított.

Magyar rendszámú kombit vezetett

A nyomozást végző Dubrovnik– Neretva Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya és a metkovići határrendészeti kirendeltség közölte, hogy egy magyar rendszámú kombi sofőrje nem állt meg a rendőr jelzésére, hanem belelépett a gázba, és a járművel neki akart hajtani az őt megállásra felszólító rendőrnek.

A rendőr elugrott a jármű elől, majd elővette a pisztolyát, amellyel rálőtt a távolodó járműre.

– A szolgálatban lévő rendőr két lövést adott le a jármű bal első kerekére, hogy megakadályozza az elkövető távozását. Az incidens során szerencsére senki sem sérült meg, sem a rendőr, sem az elkövető, de sértetlenek maradtak a migránsok is

– jelentette ki Zoran Tikvica, a Dubrovnik- Neretva Redőrség vezetője a zágrábi Nova tévének nyilatkozva.

A migránsokat szállító jármű a lövések ellenére folytatta az útját, és csak két kilométerrel később állt meg. A sofőr kiugrott a kombiból, és beszaladt az erdőbe, ahol hat órás keresés után találták meg.

A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a járművet egy 43 éves grúziai állampolgár vezette, aki hét szíriai és török állampolgárságú migránst szállított.

Itt jegyzendő meg, hogy a grúziai és a török állampolgároknak nincs szükségük vízumra ahhoz, hogy belépjenek Bosznia- Hercegovinába, ezért a törökök gyakran használják a bosznia-hercegovinai útvonalat, hogy bejussanak az Európai Unióba.

Ugyanez vonatkozik az Orosz Föderáció állampolgáraira is, az utóbbi időben ezért szaporodtak meg a boszniai-horvát határon a csecsenek és az oroszok, akik sok esetben a katonai behívó elől menekülve szeretnének bejutnia Horvátországba, ahol menedéket kérnek.

Brüsszel január 30-án szólította fel Bosznia- Hercegovinát, hogy tagjelölt országként hangolja össze vízumpolitikáját az Európai Unióval, miután tavaly december 15-én megkapta az említett státuszt.

Ennek a hosszabb kitérőnek az a lényege, hogy mind a török migránsok, mind a grúziai embercsempészek könnyedén bejuthattak Bosznia- Hercegovinába, viszont a horvát határt átlépve fennakadtak a “rendőrségi hálón”.

A “felvezető autó”

A horvát rendőrök a fent említett magyar rendszámú kombin kívül, de még annak feltartoztatását megelőzően, a Metkovićhoz közeli Čarapine fizetőkapunál egy lengyel rendszámú személyautót is megállítottak, amelyben három grúziai állampolgár tartózkodott.

Grúzia

A Čarapine fizetőkapu (Screenshot)

A nyomozás megállapította, hogy ők voltak a magyar rendszámú kombi előfutárai, esetleg “felvezetői”, akiknek az volt a dolguk, hogy a migránsokat szállító járművezetőt információkkal lássák el a horvátországi rendőrök mozgásáról az Nyugat- Európába vezető útvonalon.

A grúziai embercsempészek közül a legkomolyabb büntetésre a migránsokat szállító kombi vezetője számíthat, mert őt “súlyos gyilkossági kísérlet elkövetésével vádolják szolgálatot teljesítő hivatali személlyel szemben, a többiek megússzák a tiltott határátlépés és a tiltott horvátországi tartózkodás bűncselekményének elkövetése miatt történő meggyanúsítással.

A hét török és szíriai állampolgárt, akikről kiderült, hogy illegálisan lépték át a horvát államhatárt, kitoloncolják, vagyis visszafogadási eljárás keretében visszaküldik őket abba az országba, amelyből illegálisan beléptek Horvátországba, azaz Bosznia- Hercegovinába.

Vagyis adnak nekik még egy lehetőséget, hogy újra próbálkozzanak egy másik embercsempész banda segítségével, amely ügyesebb lesz, mint amilyenek a grúziaiak voltak.

A földrengést követően több migráns érkezhet

A migránsokat segítő Are You Syrious zágrábi civil szervezet arra figyelmeztet, hogy a szíriai és törökországi földrengések követően megnövekedhet a térségből Európa felé tartó migránsok száma, erre utaló jelek állítólag már tapasztalhatók a török határon.

– Az Európai Unió most is hozhatna olyan döntést, mint Ukrajna esetében, és ennek alapján ideiglenes védelmet nyújthatna azoknak a személyeknek, akik a földrengések miatt hagyják el Törökországot

– jelentette ki Marko Ćušić, az Are You Syrious munkatársa, aki hangsúlyozta, hogy a földrengések, a természetei csapások, vagy például az éhínség elől menekülök nem élveznek semmiféle nemzetközi védelmet, ezért az illegális migránsok számát növelik, és könnyen válnak az embercsempészek áldozatává.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

anyuci mm
Ursula és anyuci kedvenc Mikimausza (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.

Már nem illúzió a kínai út

Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.

A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.

A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.

A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.

Új szelek fújnak

Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.

A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.

Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.

illúziók kínai

A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)

Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.

Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.

Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.

Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.

Hétvégi csemege

Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.

Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.

illúziók kínai

A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)

Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.

Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.

Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.

Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.

Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.

Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava