TAVASZIG TARTÓ ÁRSTOP: Nem drágul az áram és a gáz, óriás összegű segélycsomag Horvátországban

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az összeggel kapcsolatos találgatások már a hétvégén megindultak a sajtóban. A kormány segélycsomagjának értékét eleinte 6 milliárd kunára (kb.850 millió euró) becsülték, majd a hét elején erre rálicitáltak, mondván, hogy a segélycsomag értéke akár a 15 milliárd kunát is elérheti. Mint ez a mai kormányülésen kiderült, a kormány még a legmerészebb számokat is túlszárnyalta: a horvát miniszterelnök ugyanis bejelentette, hogy a válságmegelőző segélycsomag értéke körülbelül 21 milliárd kuna, azaz kicsit kevesebb mint 3 milliárd euró. Ezáltal valóra válhatnak azok a felvetések, amelyek szerint a turizmusból származó bevételeknek köszönhetően Horvátország gondoskodik arról, hogy a gazdaság és a lakosság ne nagyon érezze meg az energiaválság következményeit.

Óriási pénzek

– A válság rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé

– mondta Plenković miniszterelnök, aki bevezetőjében hozzátette, hogy a kormány akárcsak a koronavírus-járvány idején, most sem hagyja cserben sem a polgárokat, sem a gazdaságot.

Maga a segélycsomag átfogó intézkedéseket tartalmaz, amit semmi értelme sincs itt felsorolni – a kormányülés első húsz napirendi pontja ezt taglalta, minisztériumokra bontva.

A legfontosabbnak az energiaárak korlátozása tűnik. A kormány nemcsak a lakosság életét teszi elviselhetővé – nem drágul sem az áram, sem a gáz, sem a távfűtés, sem az üzemanyag – hanem az iparosok, valamint a kis- és középvállalkozások túléléséről is gondoskodott, ők sem piaci áron fogják fizetni az elfogyasztott energiát. Ezek közé tartoznak a földművesek, a halászok és a szállítóvállalatok is.

A kormány egyúttal megnövelte a leginkább veszélyeztetett rétegek számára kibocsátott, ún. energia-voucher összegét, illetve a szociális segélyt, és árstopot vezetett be az alapvető élelmiszerek kategóriájában.

Miután a bevásárlóturizmus virágzik a határ mindkét oldalán, íme a konkrét árak: napraforgóolaj 1 l: 15,99 kuna (2,12 euró), 2,8% zsírtartalmú tartós tej 1 l: 7,39 kuna (0,98 euró) finomliszt 1 kg: 5,99 kuna (0,80 euró), kristálycukor 1 kg: 7,99 kuna (1,06 euró), egész csirke 1 kg: 24,99 kuna (3,32 euró) sertéslapocka 1 kg: 24,99 kuna (3,32 euró), vegyes darált hús 1 kg: 32,99 kuna (4,38 euró).

– Ez az intézkedéscsomag megvédi a lakosságot, az egész állami és nem kormányzati szektort, valamint a horvát vállalatokat. Senkit sem hagyunk cserben

– mondta Plenković. Véleménye szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően Horvátországban „csendes és kiszámítható lesz az ősz és a tél”.

A kormányfő szerint mindenki tudni fogja, hogy mekkora költségekre számíthat, ami nem kis szó a jelenlegi globális körülmények között. A kormány biztosítja a közintézmények és intézmények működését, megvédi a gazdaságot, és Horvátország energiafüggetlenségéért fog dolgozni.

Az egyedüli kérdés, ami még fennmaradt, az a nem lakossági fogyasztásra szánt gáz árának kérdése, amit a kormány szeretne egy átfogó EU-s terv keretében rendezni.

– Filipović (gazdasági és energetikai) miniszter úr ma Brüsszelben találkozik kollégáival, ahol átfogó és közös megoldást szorgalmazunk. Nem reális elvárni, hogy ezt bármely ország saját maga oldja meg anélkül, hogy pénzügyi értelemben lesre fusson

– mondta Plenković, aki szerint a lakosság energiaigényeit a kormány tavaszig tartó árstoppal biztosította. Ez a villamos energia esetében márciusig, a gáz esetében pedig áprilisig tart.

Extraprofit-adó

A kormány egyúttal extraprofit-adó bevezetését javasolja a parlamentnek.

– A válság terhének méltányos megosztása miatt meg akarjuk adóztatni azokat a vállalatokat, amelyek nyeresége a válság következményeképpen különösen mértékben nőtt. Ez a méltányosság elve. A válság terhét mindenkinek viselnie kell, a túlzott nyereség nem felel meg ezeknek a körülményeknek, erkölcsileg sem elfogadható

– mondta Plenković.

Végezetül távolodjunk el egy kicsit a kincstári stílusból, és gyorsan jegyezzük meg, hogy Horvátországban a választások a láthatáron sincsenek – a következő parlamenti választások csak 2024-ben lesznek -, így az ellenzék még a választók „megvásárlásáról” szóló lózungot sem veheti elő, ami minden ellenzék kedvenc vesszőparipája a világ bármely részén.

Az INA-botrány kitörését követően a horvát ellenzék megpróbált ugyan együttesen fellépni, és a botrány mentén valamilyen egységet felmutatni, ám ezzel a ségélycsomaggal aligha tudnak mit kezdeni, mert a kutya sem fog törődni velük, vagy ha mégis, akkor arról biztosan beszámolunk.