Connect with us

Horvátország

A FENEVED ÉS A BALKÁN: A Nyugat-Balkánon el kell kerülni az ukrajnai forgatókönyvet

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

bukarest nato
Listen to this article

A NATO-külügyminiszterek bukaresti találkozójának második napján a hangsúly a Nyugat- Balkánon, különösen Bosznia- Hercegovinán, valamint a két volt szovjet tagköztársaságon, Moldován és Grúzián volt. Urmas Reinsalu észt külügyminiszter némi pátosszal úgy fogalmazott, hogy “az üzenet világos: minden NATO-tagállam tisztában van azzal, hogy a fenevad át akarja venni az irányítást a Nyugat- Balkán felett, és nekünk hathatósan segítenünk kell ezeknek az országoknak a túlélését.”

A NATO-tagországok ígéretet tettek arra, hogy segítenek a három országnak, amelyek Moszkva nyomásának vannak kitéve – közölte Jens Stoltenberg főtitkár, illetve a miniszterek.

– Ukrajna tanulsága az, hogy most támogatnunk kell őket. Az orosz befolyás különböző módon érinti őket, de jobb most támogatni ezeket az országokat, mint hagyni, hogy a helyzet teljesen más irányba fejlődjön, ahogy azt Ukrajnában láthattuk

– jelentette ki Stoltenberg az ülés után tartott sajtótájékoztatón.

Mit mondanak a horvátok?

Gordan Grlić- Radman horvát külügyminiszter nyilatkozata értelmében Horvátország folyamatosan azon dolgozik, hogy a Nyugat- Balkán a NATO figyelmének középpontjában maradjon. Grlić Radman a HINA-nak nyilatkozva elmondta, hogy Horvátország, mint a Nyugat- Balkán közvetlen szomszédságában fekvő ország, “a legilletékesebb a helyzet objektív felmérésében és tudatosításában”, mégpedig annak érdekében, hogy hozzájáruljon a szövetség kulcsfontosságú dokumentumainak és politikáinak elfogadásához.

A horvát külügyminiszter azt is elmondta, hogy a szövetség “stratégiai koncepciójában elfogadta Horvátország bizonyos álláspontjait”, és hogy ez a Nyugat- Balkán fontosságáról beszél.

– A jelentés külön-külön foglalkozik az egyes nyugat-balkáni országokkal, és rámutat arra, hogy melyikük “talán a legporózusabb” az orosz befolyással szemben, és melyek “követik a legkevésbé” az európai biztonság- és külpolitikát

– mondta Grlić- Radman, aki megismételte, hogy Szerbiának csatlakoznia kell az Oroszországgal szembeni szankciókhoz, és hogy egyértelműbbnek, következetesebbnek és hitelesebbnek kell lennie, ha európai perspektívát akar elérni.

Felszólalásában külön foglalkozott a bosznia-hercegovinai helyzettel, üdvözölve az október 2-i választásokat, és Christian Schmidt főképviselő által az ország “politikai stabilizálása” érdekében végrehajtott változtatásokat.

– Schmidt ezekkel a döntésekkel lazított a bosznia-hercegovinai politikai légkörön, ami hozzájárul ahhoz, hogy az ország a lehető leghamarabb uniós jelölti státuszt kapjon

– mondta a horvát külügyminiszter.

Mindeközben a horvát parlamentben…

A horvát parlamentben megtárgyalták a kormánynak azt az indítványát, amely az ukrán katonák kiképzésével kapcsolatos, és amely a pénteki szavazáson szinte biztosan megbukik.

A kormánypárt az elvárásokkal megfelelően azzal érvelt, hogy a nem is olyan régen hasonló helyzetben lévő Horvátországnak mindent meg kell tennie, hogy segítse Ukrajnát, miközben az ellenzék kikérte magának a kioktatást, mondván, hogy az ország már számos esetben bizonyította szolidaritását Ukrajnával.

A legérdekesebb kérdést Željko Sačić, a Horvát Szuverenisták képviselője tette fel, nevezetesen, azt, hogy ha ez a kiképzés olyan egyszerű és szuper dolog, akkor a NATO miért nem vállalta fel?

Sačić úgy véli, hogy a NATO ezzel azt mondta, hogy “horvátok, nem fogjuk aktiválni a NATO 5. cikkét miattatok és a kiképzésetek miatt”.

A szuverenista képviselő kijelentette, hogy Horvátország és a horvát parlamenti képviselők elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót, segítséget nyújtanak Ukrajnának, és ezzel szolidaritásukat és részvétüket fejezik ki az ukrán néppel, ám ugyanakkor Horvátország ezt nem emelheti olyan szintre, ami már veszélyezteti a jövőjét.

A BALK Hírlevele


Meteorológia

B.A. Balkanac

Balkanac

IN ENGLISH

Egy hét legjava