KULTÚRHARC: Újfent összetűzést eredményezett I. Kotromanić Tvrtko király szobra Szarajevóban

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A baloldali szarajevói városvezetés ismételten sikertelenül kísérelte meg elhelyezni I. Tvrtko XIV. századi boszniai uralkodó szobrát a parlament előtti téren. Az eset nagy port kavart a boszniai közéletben, mert újfent a sokat kritizált Daytoni Békeszerződés egyik rendelkezésére hivatkozva utasította el a műemlékvédelmi bizottság a szobor felállításának engedélyezését.

A múlt újraértelmezése

A boszniai politikai mindennapokra komolyan rányomja a bélyegét az országnak helyt adó terület igencsak kalandos történelmi múltjának értelmezése. A baloldali és multietnikus politikai csoportok a szerb, bosnyák és horvát államalkotó nemzetek közti történelmi megbékélés előmozdítása érdekében évek óta próbálkoznak azzal, hogy a nemzetiségi identitást felülíró „egységes boszniai identitás” érzületét népszerűsítsék a lakosság körében.

Az október 2-i országos választáson a baloldali pártok és a multietnikus politikai szervezetek a korábbi választásoknál jobb eredményt értek ugyan el, a három nagy nemzetiségi párt, a bosnyák SDA, a horvát HDZ BiH és a szerb SNSD azonban megőrizte stabilan a vezető pozícióját a boszniai politikai palettán.

A boszniai identitás megteremtése érdekében vívott kultúrharc megköveteli annak zászlóvivőitől, hogy olyan történelmi alakokat és jelképeket emeljenek ki, akik és amelyek alkalmasnak mutatkoznak a meglehetősen mélyen megbomlott nemzeti egység szimbolizálására.

A múlt identitásteremtő célzattal való újra-értelmezése nem egyszer vitte megmosolyogtató módon tévútra az értelmezés „mestereit”. Elég csak arra gondolni, hogy az oszmán-török hódítókkal élet-halál harcot vívó boszniai királyság címerében szereplő anjou arany liliom köszönt vissza a kilencvenes évek háborús állapotai között, mint a többségében muszlimok alkotta bosnyák hadsereg hősi halottjainak és sebesültjeinek adható kitüntetés.

Hasonló problémával találkozunk a legújabb kori boszniai történelemtudomány egyes szerzőit olvasva, akik az ország komoly deficittel küzdő szuverenitását azzal kívánják alátámasztani, hogy a XIV. századi keresztény királyságokig vezetik vissza a boszniai államiságot, mit sem törődve azzal, hogy még a hágai Nemzetközi Bíróság is kimondta egy ítéletében, hogy Bosznia- Hercegovina nem jogutódja a területén korábban létezett országoknak.

Az identitás kapcsán vívott kultúrharc nem egy esetben eredményezett már összetűzést állami intézmények között, amikor azok eltérő jelentőséget tulajdonítottak a kulturális emlékeknek. A legutóbbi alkalommal I. Tvrtko Kotromanić király Szarajevóban lassan fél évtizede felállítani tervezett szobra került egy ilyen összecsapás középpontjába.

Dayton betett Tvrtkónak

A bosznia-hercegovinai Nemzeti Emlékek Megőrzéséért Felelős Bizottság (Komisija za očuvanje nacionalnih spomenika BiH) jelezte december 1-jén, hogy az I.Trvtko királyt ábrázoló szobor felállításáról való döntéshozatalt el kell halasztania.

A testület amiatt volt kénytelen visszalépni a királyi emlékművel kapcsolatos verdikt meghozatalától, mert november 20-án meg nem nevezett személy vagy csoport beadvánnyal fordult a műemlékvédelmi bizottsághoz, amelyben kezdeményezték a szobor elhelyezéséhez kinézett Bosznia- Hercegovina téren lévő épületek, vagyis a boszniai törvényhozás és a kormány épületeinek műemléki védelem alá helyezését.

A daytoni békeszerződés anomáliáihoz már hozzászokott szarajevói lakosok felháborodva vették tudomásul, hogy ameglehetősen sokat kritizált egyezmény részletesen rendelkezik még a műemlékvédelemről is. Kimondja ugyanis, hogy a műemléki védelem kezdeményezését követő egy évig, illetve annak tárgyában való döntés meghozataláig a védelem alá helyezni kívánt közterületen nem lehet építési munkát végezni.

Vagyis Dayton keresztbe tett az I. Tvrtko szobrának felállítását célzó terveknek legalább egy évre, mivel a szarajevói parlament előtti téren innentől kezdve egy kapavágást sem lehet megtenni.

Az eset kapcsán a leghomályosabb részlet, hogy kik kezdeményezték az egyébként emblematikus bosznia-hercegovinai törvényhozás épületének műemléki védelem alá helyezését. A szarajevói városháza táján jártas boszniai oknyomozó újságírók szerint az I. Tvrtko szobor egy újabb összecsapás alapjául szolgálhat az országos műemlékvédelmi bizottság és a szarajevói városvezetés között.

A műemlékvédelmi bizottság egyszer már megakadályozta a szobor elhelyezését Szarajevóban. Akkor a Boszniai Államelnökség épülete mögötti parkban tervezte a városvezetés felállítani a 3,5 méter magas szobrot egy 3,2 méteres talapzatra. A műemlékvédelmi bizottság azzal az érveléssel utasította el az I. Tvrtko szobor elhelyezését, hogy az a méretei miatt „sértené az elnöki palota vizuális és funkcionális integritását”.

A városvezetés várhatóan újabb közterületen fog próbálkozni, hogy felállítsa egy olyan uralkodó szobrát, aki biztosan nem járt Szarajevóban, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy a város akkor még nem létezett, amikor ő uralkodott.