Connect with us

Horvátország

HOMO TURISTICUS: Nyaralhatnak-e idén külföldi turisták az Adrián?

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

tenger csehek
danyi zoltan a dogeltakarito 728 120 ?c=4784&m=0&a=438898&r=DanyiZolt%C3%A1n%3AAd%C3%B6geltakar%C3%ADt%C3%B3&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

A Homo turisticust a koronavírus sem pusztítja el. Gari Capelli horvát turisztikai miniszter megerősítette, hogy a csehek, az osztrákok, és a szlovákok már ezen a nyáron szeretnének felkeresni Horvátországot, hogy ismét megmártózhassanak az Adriában. A horvát GDP 20%-a származik a turizmusból, ezért a horvátoknak sem mindegy, hogy miként alakul a járványhelyzet.

Korridor a cseheknek

Mintegy kétszáz cseh utazásszervező iroda azt javasolta, hogy Horvátország nyisson korridort a cseh turistáik számára.

A legnagyobb utazási irodákat összefogó cseh szövetség sürgette a prágai kormánynál, hogy „mentse meg a nyári szezont”.

A kezdeményezés alapján különleges légihíd épülne ki Prága, valamint Split és között, amelyen keresztül azok a csehek juthatnának el az Adriára, akiknek negatív a koronavírus-tesztjük.

Ezzel bizonyítják, hogy próbálnak tenni valamit. Azt javasolták, hogy nyíljanak úgynevezett „turisztikai folyosók” a Horvátországba történő utazásokhoz, hiszen mint állították, járványügyi szempontból Horvátország Szlovéniával együtt biztonságos országnak tűnik számukra

– jelentette ki a horvát turisztikai miniszter.


[totalpoll id=”7371″]

Gari Capelli szerint egyelőre igen kicsi az utazásszervezők mozgástere, ezért a csehek úgy gondolták, hogy a legkönnyebben Horvátországba juthatnának el, és kedvező feltételek között foglalhatnák aranzsmánokat.

Nem tudom, hogy sikerül-e nekik, majd meglátjuk. Ez nem csak tőlünk függ, hanem más országoktól is

– tette hozzá a horvát idegenforgalmi tárca vezetője, aki nem zárta ki, hogy hasonló kérések érkezhetnek Ausztriából vagy Szlovákiából is.

Capelli szerint sok függ a horvátországi járványügyi helyzet alakulásától is.

A teszt nem garancia

A cseh utazási irodák tehát negatív vírusteszttel szeretnék az ottani turistákat az Adriára küldeni, ez a megoldás azonban nem tetszik Krunoslav Capaknak, a horvát közegészségügyi intézet igazgatójának.

Ha egy embert ma tesztelnek, és negatív teszttel rendelkezik, az semmit nem jelent, mert a teszt akár már holnap pozitív lehet. Az inkubáció, emlékeztetnék rá, 14 nap, és egy ember öt-hat napig is lehet az inkubáció állapotában, tehát ismétlem: a teszt semmit nem jelent

– szögezte le Capak a horvát válságstáb sajtótájékoztatón.

A járványügyi vezető szerint biztonságot csak az jelentene, ha a nyaralni vágyó csehek indulás előtt tizennégy napig karanténba vonulnának, amit horvát részről is ellenőrizni tudnának.

A másik lehetőség, hogy a turisták hazájában kedvező járványügyi helyzet alakul ki, és nem lesz egyetlen új megbetegedés sem, ami biztonságot jelentene a horvát lakosság számára

– tette hozzá Capak, aki maga is úgy látja, hogy a koronavírus-fertőzés előfordulása a nyár folyamán csökkenhet, és ezért bizonyos számú turista esetleg felkeresheti Horvátországot.

A járványhelyzet decentralizálása

Horvátországban viszonylag kedvező a járványügyi helyzet, az utóbbi időben már többször is ötven alá esett a napi megbetegedések száma.

Az Adriai-tenger partján fekvő Split és Dubrovnik azonban továbbra is gócpontnak számít, főleg az idősotthonokban történő megbetegedések miatt.

Horvátországban most azon gondolkodnak, hogy néhány megyében – ahol jobb a helyzet – enyhítik a szigort, vagyis „decentralizálják” a járványügyi intézkedéseket.

Davor Božinović belügyminiszter arról beszélt az előbb említett sajtóértekezleten, hogy a következő napokban megyénként vizsgálják meg az epidemiológiai helyzetet, és egyes megyékben esetleg enyhítik a korlátozásokat.

Božinović szerint azonban ezzel kapcsolatban még nincs hivatalos döntés, de előfordulhat, hogy napokon belül lesz.


zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Horvátország

ENIGMÁK: A zágrábi láncfűrészes mészárlás & egy ukrán prostitól beszerzett AIDS?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Láncfűrészes fairtás, HIV-es rendőrök
Egy megyei képviselő tömeges AIDS-es fertőzésre hívta fel a figyelmet a zárai rendőrök körében (Forrás: Zadar)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

És akkor jött Leatherface, és berántotta a fűrészt… No, jó – ez nem éppen így volt, a zágrábi láncfűrészes mészárlásnak ugyanis semmi köze a Texas államban elkövetett vérfürdőhöz. Viszont eléggé bizarr ez is: valaki, vagy valakik láncfűrésszel járják a fővárost, és kivágják a fákat. Jakuševac városnegyedben, a volt Waldorf-iskola udvarán, a tettesek 27 fát irtottak ki, míg a jankomiri ipari zóna szomszédságában 84 hárs „lelte a halálát”. A cikk végén természetesen kitérünk arra is, hogy a szerelemhez és az AIDS-hez legalább két emberre van szükség.

A láncfűrészes gyilkost senki sem látta

A kivágott hársáfák szőrén-szálán eltűntek, így megalapozott a gyanú, hogy valaki ily módon oldotta meg a fűtés kérdését, de a jakuševaci eset kissé bonyolultabb, mert a megközelítőleg 4000 euró értékű faanyag/tüzelő ott maradt a helyszínen.

A rendőrök és az egyéb illetékesek vakarják a fejüket, mert ez idáig nem jelentkezett senki, aki szemtanúja lett volna a gazemberségnek.

Nem láncfűrésszel vágta a fát

Nem láncfűrésszel vágja a fát, a kép illusztráció (Forrás: YouTube)

Ez annyiban meglepő, hogy a motorfűrész nem kifejezetten halk jószág, és hangtompítót sem lehet rászerelni, ráadásul a „faírtó szorgoskodás” is eltarthat egy ideig, a jankomiri hársak esetében akár néhány napig is.

Meg aztán azt sem érti senki, hogy miként végezték az elkövetők a berakodást, mert ahhoz célszerű markolót használni, kevéssé valószínű, hogy a láncfűrészes gyilkosok kézzel rakosgatták fel a rönköket a teherautóra.

Akárhogy is van, a kár nem csak anyagi, mert az egykori Waldorf-iskola udvarán zöldellő fákat a most odajáró gyermekek szülei, nagyszülei ültették még valamikor a hatvanas években, s lehet hogy a nagymama, nagypapakort megért emberek közül már sokan eltávoztak az élők sorából.

Parlamenti bohózat

Bár nyilván az ellenzéki képviselők is legszívesebben láncfűrésszel vonultak volna be a horvát parlament csütörtöki ülésére, az Andrej Plenković miniszterelnök visszahívását célzó akció azonban kudarcba fulladt, vagy úgy is mondhatnák, hogy csütörtököt mondott. Nemcsak a láncfűrész hiánya miatt.

Ez természetesen nem túlzottan meglepő, mert az ellenzéknek alig sikerült annyi szavazatot összekalapoznia – a Domovinski pokret, azaz a Hazafias Mozgalom javaslatára -, hogy ez a kérdés egyáltalán napirendre kerüljön.

A stabil parlamenti többséggel rendelkező kormánypárt így jobbára arra ügyelt, hogy az ellenzékiek ne gyűjthessenek be jó pontokat a választópolgároknál. Jövőre választások lesznek Horvátországban, és a kampány, ha nem is hivatalosan, de máris elkezdődött.

A pillanatokra heves vita elhúzódott a hajnali órákig, de Plenković ezt már 22 óra tájt megelégelte, és faképnél hagyta a nép választott képviselőit.

Láncfűrész nélkül

Hajnali két óra körül már nem volt túl nagy az érdeklődés AP, azaz Andrej Plenković miniszterelnök megbuktatása iránt (Forrás: Twitter)

Az ágáló ellenzék erre természetesen hülyét kapott, hogy micsoda dolog ez, elhagyni az ülést, amikor a visszahívásáról tárgyalnak a honatyák, de Plenx a füle bojtját sem mozdította, és elment haza.

Mint ezt a különféle belpolitikai elemzők szívesek voltak elmagyarázni, a már eleve kudarcra ítélt visszahívósdi nem hogy nem ártott a miniszterelnöknek és a kormánypártnak, hanem inkább ismét az ellenzék tehetetlenségét domborította ki, az általános korrupcióról szóló minden szóvirág ellenére.

Hacsak nem sikerül valahogy bebizonyítani, hogy a kormányfő közvetlenül részt vett valamilyen „lenyúlásban”, Plenković helyzete olyan stabil, mint Gibraltár sziklája.

Az elkövetkező időszakban elegendő lesz újra és újra felsorolni a kormány által elért eredményeket, és ezt a választások előtt megfejelni némi, ilyenkor szokásos pénzosztással – nyugdíjnövelés, stb. – és kész is a kocsi, Plenković zsinórban megszerzi harmadik megbízatási idejét is.

Sőt, némi szerencsével, akár a kétharmad is összejöhet, hacsak az ellenzék addig nem talál ki valamilyen igazán frappáns ellenszert.

Ukrajnából, szeretettel

A Zadarski.hr portál tudósítása szerint, amelyet időközben átvettek a napilapok és egyéb portálok is, Marko Pupić Bakrač, az Ifjúsági Akció képviselője a Zára (Zadar) megyei közgyűlés csütörtöki ülésén tömeges HIV-fertőzésre hívta fel a figyelmet a zárai rendőrök körében „a prostitúciós szolgáltatások igénybevételének következtében”.

A láncfűrész sem segít

A fotó illusztráció (Forrás: YouTube, screenshot)

A helyi hírportál szerint Bakrač ezt a bizarr ügyet a zárai rendőrkapitányság vezetőjének, Anton Dražinának a munkájával kapcsolatos számos bírálat kontextusába „ágyazta be”.

A tudósítás szerint lényegében arról van szó, hogy a zárai és a korenicai emberek körében már hetek óta terjedő pletykák szerint a zárai rendőrség, de más karhatalmi személyek közül, akik egymást váltották a Bosznia-Hercegovinával közös államhatár őrzésében, 27-en megfertőződtek egy ukrán „művésznő” szolgáltatásait élvezve.

A politikai korrektség nevében később a szóban forgó hölgy nemzetisége/állampolgársága eltűnt a tudósításokból – utána lehet járni, még mindig nyomon lehet követni az eredeti hírt, amelyet többek között az Index.hr és a Maxportal is lehozott -, viszont a zárai firkász kollégák nem tudtak semmilyen bizonyítékot felmutatni.

Legalábbis egyelőre.

A rendőrség kiadott egy közleményt, amelynek értelmében semmit sem tud az esetről, és most itt tartunk. De azt mi is tudjuk, hogy a régi közhely szerint „nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja”. Meg hogy az szerelemhez és az AIDS-hez is legalább kettőre van szükség.


zsoldos 1 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Az olvasás folytatása

Horvátország

A MOL várhatóan Horvátországban finomítja a Somogyban kitermelt földgázt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Molnán finomítják a somogyi gázt
A CPS Molve telephelye: a horvátországi Molnán finomítják a somogyi gázt (Forrás: YouTube)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A zágrábi Jutarnji list értesülései szerint már az év második felében megkezdődhet a horvátországi Molna (Molve) mellett lévő finomítóban a somogyi Vízvár és Görgeteg-Babócsa gázmezőkön termelt földgáz finomítása. Az eset hátterében kőkemény gazdasági érdekek állnak: csupán 20 kilométeres gázvezetéket kell építeni a gólai csatlakozóig, ami sokkal kedvezőbb, mint bármilyen egyéb megoldás, amely a magyarországi finomítókig szállítaná a gázt. Logikus és egyszerű, de nem is olyan régen, még minden másként volt.

Mit tett az EU értünk?

A közép-európai természetes gazdasági folyamatokat annak idején országhatárok közbeiktatásával szétverő nagyhatalmak alapos munkát végeztek: durván száz év kellett ahhoz, hogy ismét beinduljanak ezek a folyamatok, amelyek elsősorban a geográfián és a józan észen alapulnak.

Én jobbára Horvátországban kísérem a mozgolódást: a szlovákok Zágrábban gyártanak vasúti kocsikat, a csehek a szlavónbródi Đuro Đaković nehézipari konszernben érdekeltek némi hadiipari felhangokkal, a Duna-Dráva Cement még 2015-ben megkezdte terjeszkedését, az OTP az öt legnagyobb horvát bank egyike, az INA-MOL pedig egy saját világot képez.

Éledezik a vagy húsz évig tetszhalottként tengődő Eszék, a Drávaszög és úgy tűnik Szlavónország is elmozdult a holtpontról.

Ha tetszik, ha nem, mindezt az Európai Uniónak köszönhetjük, úgy ahogy Schumann és Monet megálmodta. A brüsszeli bürokratákról továbbra sem lehet semmi jót mondani, de majd csak megreformáljuk őket is valahogy.

Vissza a gázbizniszhez

Az INA-MOL Somogy nevű közös projektje, még 2008-ból származik. Ezt időközben a gazdasági miatt leállítottak, de most hogy Európa egyre nyilvánvalóbban teljesen lekapcsolódik az orosz gázszállítmányokról, tavaly úgy határoztak, hogy újraindítják.

Az INA tolmácsolása szerint, a magyar gáz molnai finomításának kezdetéhez szükséges beruházást a MOL-nak kell biztosítani – 20 kilométernyi rendszerösszekötőt (interkonnektort) kell építeni, és infrastruktúrát kell fejleszteni.

A horvátországi beruházások egy része a Gola-Duboka csatlakozó átalakítására, és egy mérővezeték telepítésére vonatkozik, amelyet az INA valósít meg.

Az INA szerint, naponta 170 ezer köbméter földgáz érkezik majd Magyarországról a molnai finomítóba. Ez az mennyiség, amint azt Dalibor Pudić, a Horvát Gázszövetség elnöke elmondta a Jutarnji listnek nyilatkozva, a horvátországi teljes éves gáztermelés körülbelül 10%-a, ami szerinte „se nem kevés, se nem elhanyagolható”.

Arra a kérdésre, hogy a két cég hogyan osztja meg a Vízvár és a Görgeteg-Babócsa lelőhelyekről származó gáz értékesítéséből származó bevételt, az INA azt válaszolta, hogy „a gázt a CPS Molve (Centralna plinska stanica Molve) dolgozza fel, és az INA díjat számít fel a MOL-nak érte”.

Mindenesetre, ahogy erre felhívta Pudić a figyelmet, amikor a gázt a gázvezetékbe vagy a szállítórendszerbe szivattyúzzák, az olyan árucikké válik, amely minden piaci szereplő számára elérhető, így akár exportálható is.

Gázkút a somogyi Vízváron

Gázkút a somogyi Vízváron (Forrás: YouTube)

Horvát források szerint a magyar fél azért döntött így, mert ez számukra jövedelmezőbb, mint ha Somogyból – ahol a vízvári és a görgeteg-babócsai telephely található – a magyarországi gázfeldolgozó üzemek felé építenének gázvezetéket.

A molnai feldolgozóüzemmel való összeköttetés lehetővé teszi a két gázmezőn lévő kutak állandó működését.

A MOL üzleti beszámolói szerint a Somogy-projekt a vállalat három legfontosabb magyarországi gázprojektjének egyike. A MOL szénhidrogén-kutatást végez többek között Norvégiában, Irakban (Kurdisztán), Pakisztánban, Ománban és Kazahsztánban.

A MOL teljes kutatási portfóliójában a magyarországi kutatókutak ennek mintegy 30 százalékát teszik ki.

Magyarország körülbelül 10 milliárd köbméter gázt használ fel évente, az ukrajnai háború előtt ennek 80 százaléka orosz importból származott, és csupán ennek 20 százaléka, mintegy 2 milliárd köbméter volt a hazai kitermelés.

A finomítót nem kell bővíteni

Az INA szerint a magyar gáz CPS Molve által történő feldolgozása nem igényel további beruházásokat, mivel az üzem napi feldolgozási kapacitása ötmillió köbméter gáz. Molnában egyébként a közeli drávamenti gázmezőkről származó gázt dolgozzák fel.

Máskülönben, mint erről annakidején már cikkeztünk a BALK-on, a horvátok meglehetősen jól állnak a gázzal.

Az Állami Szénhidrogén-ügynökség adatai szerint a hazai szárazföldi és tengeri mezőkről származó földgáztermelés 2022-ben elérte az egymilliárd köbmétert, kielégítve Horvátország 2,7 milliárdos földgázszükségletének mintegy 40%-át.

Ami az INA meglévő szárazföldi kutatási területekbe történő beruházásait illeti, a közelmúltban indult meg a termelés a Novszka (Novska) melletti Jamarica kitermelési területen.

A Somogy-projekt mindenképpen fontos az INA, az állam és a MOL részvényesi kapcsolatai szempontjából. Sőt belpolitikai vetületei is lehetnek, mert egy időben a Horvátországból származó nyersolaj a horvát média egy részének rémületére Magyarországra került feldolgozásra.

Ezt ellensúlyozhatja most a Magyarországról érkező gáz, ráadásul lesz mit a mindenfelé hazaárulást szimatoló horvát ellenzék orra alá dörgölni.


grecso krisztian lanyos apa 728 nagy ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Az olvasás folytatása

Horvátország

KIKÖTŐBIZNISZ: Tavaly 10 százalékkal növekedett a forgalom a horvát kikötőkben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Kirakodás a fiumei kikötőben
Kirakodás a fiumei kikötőben (YouTube, screenshot)
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A horvát Állami Statisztikai Hivatal (Državni zavod za statistiku, DZS) kimutatásai szerint tavaly körülbelül 10 százalékkal növekedett meg a horvát kikötők forgalma 2021-hez képest.
A rendelkezésre álló adatok szerint, tavaly több, mint 342,7 ezer hajó hajózott be, vagyis 10,4 százalékkal több, mint 2021-ben, az utasok száma pedig 33,8 millióval, azaz 23,8 százalékkal növekedett, de ez még mindig kevesebb utas, mint a járvány előtti 2019-ben. A tengeri kikötők 2022 januárja és decembere közötti teljes áruforgalma 2019-hez képest 9,1 százalékkal, 23,6 millió tonnára nőtt. A statisztikai hivatal tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó adatai szerint éves szinten is növekedést értek el: 62,98 ezer hajó, azaz 4,9 százalékkal több érkezett, mint 2021 utolsó negyedévében.

Utasforgalomban a néhai császárváros vezet

Az utasforgalomban a néhai Diocletianus római császár városa, Split vezet. 2022 negyedik negyedévében 4,3 millió utas szállt partra a horvát tengeri kikötőkben, ami 17,1 százalékos növekedést jelent 2021 azonos időszakához képest.

De 2019 negyedik negyedévéhez képest még mindig 3,9 százalékos csökkenés tapasztalható – jegyzik meg a pedáns statisztikusok. A komphajók és a személyhajók 2022 negyedik negyedévében 4,1 millió utast szállítottak, ami 14,5 százalékos növekedés 2021 azonos időszakához képest.

A spliti kikötő

Az utasforgalom 2022 negyedik negyedévében Splitben volt a legmagasabb (Forrás: YouTube, Screenshot)

Az utasforgalom 2022 negyedik negyedévében Splitben volt a legmagasabb, 707,7 ezer utassal, vagyis 21,9 százalékkal többel, mint 2021 utolsó negyedévében.

Zára (Zadar) a második 423,2 ezer utassal, azaz 15,7 százalékkal többel, a harmadik pedig Preko (Ugljan szigetén) 353,7 ezer utassal, vagyis 8,5 százalékkal többel, mint 2021 negyedik negyedévében.

Ha már a komphajókat említettük, a DZS adatai azt mutatják, hogy a tavalyi negyedik negyedévben a tengeri kikötőkben az előző év azonos időszakához képest nőtt a hajón szállított személygépjárművek és buszok száma – a komphajók 772 ezer személygépkocsit, azaz 5,6 százalékkal többet, illetve 5.412 autóbuszt szállítottak, ami 16,3 százalékos növekedést jelent.

Tavaly a cruiserek, azaz a tengeri körutazásokat lebonyolító luxushajók is jeleskedtek: a tengeri kikötőkben tartózkodó utasok teljes számából 168 ezret szállítottak partra, ami 126,8 százalékos növekedést jelent 2021 utolsó negyedévéhez képest.

Áruforgalom

2022 negyedik negyedévében a teljes áruforgalom 5,8 millió tonna volt, ami 6,3 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.

A DZS ezt azzal magyarázza, hogy a cseppfolyós rakományforgalom 21,8 százalékkal nőtt (a teljes áruforgalomban 48 százalékos részesedéssel), a száraz, ömlesztett áruk forgalma pedig 2,6 százalékkal volt nagyobb (a teljes áruforgalom 29 százalékos részesedése) 2021 azonos időszakához képest.

Ugyanakkor a konténerforgalom 14 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest (a teljes áruforgalomból való részesedés 15 százalék).

A tengeri kikötőkben az áruk teljes forgalmának 90 százalékát kitevő öt kikötő közül 2022 negyedik negyedévében észrevehető növekedést regisztráltak 2021 azonos időszakához képest.

Nem meglepő módon a kőolaj- és LNG-terminált magába foglaló Omišalj kikötője vezet, 28,4 százalékos (1,7 millió tonna), illetve Ploče 17 százalékos (1,3 millió tonna) áruforgalom növekedéssel.

Nem biztos, hogy jó lenne, ha lenne kikötőnk

Persze ez az egész kikötőbiznisz többszörösen összetett, hogy ne mondjuk komplex dolog. Specifikus szakértelmet igényel, azaz nem elegendő hozzá az, hogy az ember, vagy az ángyikája nagy potentátnak számít Budapesten.

Erre a lengyelek is rájöttek, ugyanis a varsói tőzsde közlönye szerint a lengyel OT Logistics tulajdonában lévő fiumei kikötő részvényeit hamarosan eladhatják a Prágában bejegyzett Port Acquisitions társaságnak, amelyet Jaroslav Strnad cseh üzletember szárnyai alatt működik, akinek a cégcsoportja tavaly a Đuro Đaković nehézipari konszern többségi tulajdonosa lett.

A Varsói Értéktőzsde (GPW) által közzétett információk szerint az OT Logistics és a Port Acquisitions február 4-én előzetes megállapodást kötött arról, hogy a fiumei (rijekai) kikötő mind a 3 421 224 részvényét megveszi a cseh vállalat, ami 25,38 százalékos tulajdonosi részesedést jelent.

A lengyelek 2015-ben vásárolták be magukat a fiumei kikötőbe, és annyira rosszul csinálták, hogy a kikötő üzletmenetét csak 2019-ben sikerült egyensúlyba hozni, amikor a befektetési alapok a vállalkozás élére Duško Grabovac fiumei üzletembert nevezték ki.

Erre azután került sor, hogy Jedrzej M. Mierzewski volt vezérigazgatót kilenc hónap próbaidőre ítélték a vezetés során elkövetett törvénytelenségek miatt, és le kellett mondania.

Az OT Logistics a gdyniai kikötő tulajdonosi struktúrájában van jelen, amely közvetlen versenytársa, így a gyanakvó horvát újságírók azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a lengyeleknek valójában az volt a céljuk, hogy csődbe vigyék a fiumei kikötőt, és az ingatlanok értékesítése után a forgalmat átirányítsák Lengyelországba.


grecso krisztian lanyos apa 728 nagy ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Időjárás és szennyezettség

A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: