Connect with us

Horvátország

Az illegális migráció ipari jelleget ölt, az embercsempész bandák átköltöztek Boszniába

A török, orosz és kínai állampolgárai turistaként érkeznek Bosznia-Hercegovinába, majd tömegközlekedéssel vagy taxival kiruccannak a horvát határ közelébe, amelyet aztán törvénytelenül próbálnak meg átlépni. A török állampolgárok tavaly 82%-kal több menedékkérelmet nyújtottak be Európában, mint egy évvel korábban

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Ipari jelleget öltő migrációról beszélt a horvát belügyminiszter
Ipari jelleget öltő migrációról beszélt a horvát belügyminiszter (Forrás: X platform, Davor Božinović)
A cikk meghallgatása

Davor Božinović horvát miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter kedden a Horvátország és Bosznia-Hercegovina közötti határvonalra látogatott. Sajtótájékoztatóját azzal kezdte, hogy két híre van, az egyik jó, a másik rossz. A jó hír az, hogy a migrációs nyomás csökkent az előző év azonos időszakához képest, a rossz viszont, hogy a szerb-magyar határtól a legerősebb balkáni útvonal felé ívelő migrációs útvonallal, amely Északnyugat-Bosznián és a Horvát Köztársaságon át vezet, megjelentek a szervezett és fegyveres csempészbandák. Ugyanazok, akik az egymás közötti összecsapásokban gyilkosságokat követtek el Szerbiában. Tudomása szerint, csak Bihács térségében ma hat ilyen bűnszervezet működik, és a boszniai rendőrség azon dolgozik, hogy felszámolja őket.

Iparszerű embercsempészet

Božinović miniszter, valamint Zoran Ničeno, a határigazgatóság vezetője, általában elégedetlenek a bosznia-hercegovinai hatóságok határügyekkel kapcsolatos magatartásával, elégtelen tevékenységével, de az európai vízumrendszerrel összeegyeztethetetlen szabályozással is.

Így Törökország, Oroszország és Kína állampolgárai gyakorlatilag turistaként érkeznek az országba, majd tömegközlekedéssel vagy taxival kiruccannak a horvát határ közelébe, amelyet aztán törvénytelenül próbálnak átlépni. A határ boszniai oldalán naponta csak két járőr van rendszeresítve, így a migránsoknak nem okoz gondot a határ elérése.

Zoran Ničeno, a határigazgatóság vezetője úgy nyilatkozott, hogy Szerbiával nincs baj, a határmenti horvát táborokban csak 26 migráns tartózkodik. Véleménye szerint a szerbek azon a részen és Magyarország felé jól végzik a munkájukat.

Ničeno elvárja a szerb hatóságoktól, hogy ugyanezt a hozzáállást alkalmazzák a bosznia-hercegovinai határon is. Véleménye szerint ez nem kapacitás, hanem akarat kérdése.

– Bosznia-Hercegovina problémája viszont az, hogy nincs kapacitása, valamint szervezett és fejlett határigazgatása, rendezetlen a kantonok és a határőrség hatáskörének kérdése, a vízumrendszer pedig lehetővé teszi a migránsok egyszerű bejutását az országba

– mondta a horvát határigazgatóság vezetője.

Božinović miniszter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az illegális migráció „ipari jelleget ölt”. Az embercsempészek, akik évek óta a helyszínen vannak, bár a központjuk Európán kívül található, a modern technológia minden erőforrását felhasználják, hogy lehetővé tegyék a migránsok számára a határátlépést, nem kis pénzösszegért.

A horvát belügyminiszter szerint egy újfajta szervezett bűnözéssel kényszerülünk szembesülni. A kábítószer- és fegyvercsempészet mellett, ma a migránsok csempészése külön szervezett bűnözői ágazattá vált, és jelenleg éppen ebben forog a legtöbb pénz: az egyik oldalon vannak bűnözők, a másik oldalon pedig a kétségbeesett emberek, akik nem egyszer összes vagyonukat fordítják arra, hogy eljussanak Nyugat-Európába.

Határellenőrzés

Afgánok tartják kezükben a „bizniszt”

Folytatólagosan, Davor Božinović belügyminiszter sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a határ közelében tevékenykedő migránscsempészek hat csoportjában nincsenek horvát állampolgárok, merthogy ezeket a Bosznia-Hercegovinában működő csoportokat főként afgánok alkotják.

– Ezeket a csoportokat a biztonsági szolgálatok is észlelték, nemcsak a bosznia-hercegovinai rendőrség, és mindabból, amit tudunk, ezek az ő felügyeletük alatt állnak

– mondta Božinović. A horvát belügyminiszter ugyanakkor hozzátette, hogy Horvátország ezzel kapcsolatban elsőként indított és kezdeményezett egy nemzetközi konferenciát, amelyet az Európai Bizottság elnöke nyitott meg néhány hónappal ezelőtt Brüsszelben.

– A migránsok csempészésére nemcsak Horvátországnak, hanem minden más ország oda kell figyelnie, függetlenül attól, hogy cél- vagy tranzitországokról van-e szó

– hangsúlyozta Božinović. Ugyanakkor megerősítette, hogy a horvát rendőrség értesülései szerint a fegyveres leszámolásokra valójában a területek kontrolljáért folyó küzdelem keretében kerül sor.

– A bűnszervezetekben nincsenek horvát állampolgárok. Ezt az információt a hónap elején mutatták be egy találkozón, ahol a környékbeli határőrség képviselői is jelen voltak

– mondta Božinović, miután ismertette a külföldiekről szóló törvény módosításait.

Egyébként a Reuters az Európai Menekültügyi Ügynökségre (EUAA) hivatkozva hírül adta, hogy Európában s menedékkérelmek száma 2023-ban 18 százalékkal, 1,14 millióra ugrott, ami a legmagasabb szám a 2015/2016-os migrációs válság óta.

Az EUAA adatai szerint a legtöbb menedékkérő szír és afgán állampolgár. A török alkotják a migránsok harmadik legnagyobb csoportját, ők tavaly 82%-kal több kérelmet nyújtottak be, mint egy évvel korábban.

Az Izrael és a Hamász közötti háború miatt menedékjogot kérő palesztinok száma 11 600-ra növekedett. Az EUAA azonban megjegyzi, hogy nehéz volt pontosan regisztrálni a számukat, mivel a legtöbb uniós ország nem ismeri el Palesztinát független államként.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Öt nap legjava