Tiraszpol Oroszország segítségét kéri Transznisztria védelme érdekében, Chisinau nem hátrál meg

A Moszkva által támogatott Dnyeszteren túli régió legfelsőbb tisztviselői kongresszusa Tiraszpolban határozatot fogadott el, amelyben védelmet kért a térségben élő több mint 220 ezer orosz állampolgár számára. A TASS rezsimhű orosz hírügynökség beszámolója szerint a Dnyeszteren túli képviselők ezt a kérést a Moldova által rájuk nehezedő nyomás hatására fogalmazták meg. A találkozón több mint 600 küldött vett részt a parlament, valamint a városi, kerületi és községi tanácsok képviseletében. A kongresszust Vagyim Krasznoszelszkij, a Dnyeszteren túli terület elnöke hívta össze. Hírügynökségi jelentések szerint a dokumentumból nem derül ki, hogy a Dnyeszter Menti Köztársaság valójában milyen segítséget vár Moszkvától. Chisinau a tiraszpoli közlést a „propaganda jellegű bejelentések” kategóriájába sorolta, a moldovai elnök pedig jelezte, hogy hazája nem hátrál meg.

Tiraszpol Moszkvához fordult

Az Orosz Föderáció Tanácsához és az Állami Dumához intézett közlemény szerzői azt kérik Moszkvától, hogy akadályozza meg a Dnyeszter két partja közötti kapcsolatok súlyosbodását, és segítse elő a teljes körű párbeszéd újrakezdését.

Tiraszpoli közlés szerint a dokumentumot Megküldik az ENSZ főtitkárának, a FÁK-nak, az Európai Parlamentnek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, valamint az „öt plusz kettő” tárgyalási formátum (Moldova, Transznisztria, EBESZ, Oroszország, Ukrajna, valamint a megfigyelők az EU-ból és az USA-ból) résztvevőinek.

Tiraszpol (Forrás: Freepik)

A hivatalos közlés szerint a Pridnestrovie (Dnyeszter Menti Köztársaság) harcolni fog saját identitásának, valamint a pridnesztroviak jogainak és érdekeinek megvédése mellett, és nem enged a külső zsarolásnak és nyomásnak.

A magas rangú tisztviselők találkozóját követő állásfoglalás szövege szerint „társadalmi és gazdasági nyomás” nehezedik a Dnyeszter Menti Köztársaságra, és ez „közvetlenül ellentmond az emberi jogok védelmére és a szabad kereskedelemre vonatkozó európai elveknek és megközelítéseknek”.

A Dnyeszteren túli terület a Moldovával vívott 1992-es háború óta a szeparatista hatóságok ellenőrzése alatt áll. Oroszország politikailag, gazdaságilag és katonailag támogatja, folyamatosan orosz csapatokat állomásoztat ott. Sem Moldova, sem a szélesebb nemzetközi közösség nem ismeri el a terület függetlenségét.

A már említett TASS szerint a Chisinau és Tiraszpol közötti kapcsolatok 2020-ban kezdtek fokozatosan megromlani, miután Maia Sandut választották Moldova elnökévé, aki számos kemény kijelentést tett Tiraszpollal szemben, és az orosz állítás szerint nem volt hajlandó találkozni Krasznoselszkijjel.

Kapcsolódó cikk

Az oroszok államcsínyt terveznek Moldovában szerb és egyéb közreműködőkkel(?)

Transznisztria elnöke azt állítja, hogy Moldova a gazdasági, fizikai, jogi és nyelvi nyomás által a népirtás politikáját hajtja végre az oroszlakosságú területtel szemben.

A helyzet 2024 eleje óta súlyosbodott, miután a moldovai hatóságok úgy döntöttek, hogy vámot vetnek ki az országon át a Dnyeszteren túli területekre haladó árukra.

Miután Ukrajna 2022-ben lezárta a moldovai határ Dnyeszteren túli szakaszát, az áruk csak a Kisinyov által ellenőrzött területeken keresztül juthatnak be Transznisztriába. Tiraszpol azzal vádolta meg Moldovát, hogy a Dnyeszteren túli terület kiszolgáltatott helyzetét felhasználva blokkolja az áruszállítást, és nyomást fejt ki vele szemben.

A Tiranában tartózkodó Maia Sandu néhány órával ezelőtt az X platformon utalt arra, hogy Chisinau nem hátrál meg, miután Tiraszpol úgy döntött, hogy Oroszországtól kér segítséget: Sandu leszögezte, hogy Moldova elkötelezett a békés rendezés mellett, amit pedig a moldovai kormány jelenleg tesz, az nem más, mint az apró lépések politikája az ország gazdasági reintegrációja felé”.

Ukrajna Churchillje, Moldova Margaret Thatcherje

A Washington Post kommentárja szerint az egész világ tudja, hogy Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij mekkora bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor ellenállt az országa elleni orosz inváziónak. Sokkal kevésbé ismert Maia Sandu, aki 2020 óta Ukrajna apró szomszédjának, Moldovának az elnöke. Pedig ő is megérdemli a széles körű ünneplést, mert hasonlóan kitartóan védte a demokratikus értékeket az orosz agresszióval szemben. Ha Zelenszkij Ukrajna Winston Churchillje, akkor Sandu Moldova Margaret Thatcherje.

Mindezt Max Boot történész írja, aki a Washington Post szerint bestseller író és külpolitikai elemző, valamint a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének egyik vezető szaktekintélye a „fegyveres konfliktusok” vonatkozásában.

Ukrajna Churchillje és Moldova Margaret Thatcherje a Nagy Divatdiktátor társaságában, aki most is pompás nyakkendőt visel (Forrás: X platform, Maia Sandu)

Boot február elején járt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a küldöttségével Moldovában, ahol találkozott Sanduval is, aki akkor hangsúlyozta, hogy „az ukránok ellenállása tartja fenn a békét Moldovában, merthogy Putyin nem fog leállni, hacsak nem állítják meg”.

Max Boot szerint Sandu Ukrajnával való szolidaritása különösen lenyűgöző, tekintettel arra a fenyegető oroszországi veszélyre, amellyel az apró ország (lakossága: mintegy 2,6 millió fő) szembesül, amióta 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után kikiáltotta a függetlenségét.

Moldova Dnyeszter folyó és Ukrajna közé ékelődött, Dnyeszteren túli, elszakadt kis részét 1992 óta Oroszország tartja megszállva; 1500 orosz katona is állomásozik ott. Moszkva már régóta jelentős befolyást gyakorol magában Moldovában is azáltal, hogy illegális pénzeket biztosít politikusok és üzletemberek megvásárlására.

Cikke végén Max Bootnak Maia Sanduról ismét Margaret Thatcher jutott eszébe, aki Kuvait lerohanása után azt mondta az idősebb George Bushnak, hogy „ez nem az az idő, amikor meg kell inogni”, ugyanakkor Maia Sandu azt üzente a moldovaiaknak, hogy nekik könnyű bátornak lenniük, mert nincs más választásuk, ha nem akarják Oroszországot a területünkön látni, és meg akarják őrizni a demokráciát. Eddig tartott a hasonlat és a cikk is.