KILOPTÁK AZ ANYAGOT: Újonnan épült házak is összedőltek a horvátországi földrengésben

A végéhez közeledik a földrengés okozta károk felmérése Horvátországban. Az erős földmozgás több mint 15 ezer épületben tett kárt, közülük mintegy 3000 teljesen összedőlt. A megsemmisült épületek között több olyan ház is található, amely a délszláv háború utáni, állami újjáépítési program keretében épült, és elvileg nem dőlhetett volna össze. Az érintett lakosok azonban úgy vélik, nem véletlen, hogy ezek az épületek nem bírták ki a földmozgást, hiszen a munkálatokat végző építési vállalkozók kilopták belőlük az anyagot. A kormány most kivizsgálná az ügyet, de az egykori kivitelezők zömének már bottal üthetik a nyomát.

Keresik a bűnösüket

A földrengés sújtotta Petrinja, Glina és Sziszek környékén a délszláv háború után 25 ezer családi házat újítottak fel. Egyes településeken, a felújítás akár a házak 80%-át is érinthette.

Az állam által finanszírozott építkezés kiváló táptalaj volt a nyerészkedő vállalkozók számára, akik egyszerűen mondva, kilopták az anyagot az épülő házakból.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a házak a kelleténél keskenyebb alapra épültek, ráadásul sok esetben a betonból a kötőanyagot is kispórolták.

Jellemző az is, hogy a vállalkozók az előírtnál gyengébb minőségű, olcsóbb építkezési anyagot használtak, annak ellenére, hogy a kivitelezési dokumentációba a drágább változatot vezették be.

A környékbéliek szerint nyílt titok volt, hogy a házak nem megfelelő minőségben épültek újjá, ám a háborúban fedél nélkül maradt emberek örültek, hogy egyáltalán lesz hol lakniuk, ezért nemigen panaszkodtak.

A turpisságra minden bizonnyal soha nem derült volna fény, ha nem jön közbe a december végén történt katasztrofális földrengés.

Andrej Plenković miniszterelnök a hétfői kormányülésen elmondta, hogy a kormány kivizsgálja a visszaéléseket.

Az újjáépítésekben illetékes minisztérium szerint a földrengésben érintett területen a háború utáni felújításokon 150 cég és 50 mérnök dolgozott. Minden egyes építkezés dokumentálva van, ezért elvileg könnyen utána lehet keresni a felelősöknek.

A gyakorlatban viszont a legtöbb cég már nem létezik, és a tulajdonosokat sem lesz könnyű utolérni.

Amennyiben mégis megtalálják a kivitelezőket, és sikerül bizonyítani a felelősségüket, akkor bizony bíróság elé kerülhetnek, miután a háborús nyerészkedés nem elévülő bűncselekmény Horvátországban.

Földrengésbiztos újjáépítés

Szakemberek szerint a földrengést nem lehet megjósolni, viszont a károk jelentősen csökkenthetők.

Ezért az újjáépítés során nagy hangsúlyt kell fektetni a földrengésbiztos építési technológiákra, valamint a visszaélések és a nyerészkedések kiszűrésére.

Az építészek szerint a katasztrófa sújtotta övezetet a leggyorsabban és a legbiztonságosabban moduláris házak építésével lehetne helyreállítani.

Ezek olyan, többnyire fém vagy faszerkezetű házak, amelyek elemekből rakhatók össze, belülről pedig gipszkarton borítással rendelkeznek, ezért az avatatlan szem számára gyakorlatilag fel sem tűnik, hogy nem falazott házról van szó.

Az effajta építkezés legfőbb előnye, hogy ezek az épületek nem igényelnek mély alapokat, és statikailag is biztonságosabbak egy esetleges földrengés esetén.

Nem utolsó szempont továbbá az sem, hogy ezek a házak gyorsabban felépíthetők, és így a károsultak is gyorsabban “érezhetik a törődést”.