Connect with us

Földrengés

SZOLIDARITÁS: Mára gyásznapot, három megyére pedig katasztrófahelyzetet hirdettek Horvátországban

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

gyasz
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A horvát kormány január 4-i ülésén úgy határozott, hogy január 5-ét nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ezzel is jelezve szolidaritását a szomszédos Bosznia- Hercegovinában tragikus körülmények között elhalálozott nyolc fiatal családjával és a hercegovinai horvát közösség tagjaival. A Közép- Horvátországot ért földrengéssorozat miatt a kormány katasztrófahelyzetet hirdetett Sziszek- Monoszló megyében, valamint a zágrábi és a krapinai-zagorjei megyék egyes részein. A horvát miniszterelnök köszönetet mondott mindazoknak, aki személyesen segédkeztek a helyszínen, és azoknak is, akik pénzadománnyal siettek a károsultak segítségére.

A fél vármegye romokban hever

A kormányülésen beszámolót tartott az összes reszortfelelős miniszter, továbbá a három katasztrófa sújtotta megye főispánja, a Vöröskereszt, valamint a hegyi mentőszolgálat és a tűzoltóság vezetői.

A beszámolók folyamán végre konkrét számadatok is elhangzottak, kézzelfoghatóbbá téve a földrengés okozta hatalmas pusztítást, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyeket a polgárvédelmi és belbiztonsági szervek, a minisztériumok illetve a segélyszervezetek foganatosítottak a károsultak megsegítésére.

Ivo Žinić, Sziszek- Monoszló megye főispánja elmondta, hogy a földrengés lerombolta a fél vármegyét. Négy város – Glina, Petrinja, Sziszek és Lekenik -, és nyolc község (Horvátországban a község több települést felölelő közigazgatási egység) szenvedett katasztrofális károkat, 116 ezer lakost közvetlenül, vagy közvetve sújtott a földrengés, 50 000 ember maradt fedél nélkül.

A megyében 14 000 épület károsodott, ezek közül eddig több mint 4 ezret vizsgáltak meg a szakértőknek, ezek 20 százaléka használhatatlanná vált.

Žinić becslése szerint a jelenleg rendelkezésre álló 97 lakókocsi, lakókonténer mellett még további ezerre lesz szükség.

A főispán jelentése értelmében 11 iskola és szinte az összes templom károsodásodott.

– Ebben a pillanatban Glinában és Petrinján nem működik egyetlen intézmény sem, de minden szolgálat elérhető. Mondhatni, hogy a helyzet ellenőrzés alatt van, de semmi sem halad a megszokott kerékvágásban

– mondta az élőben közvetített kormányülésen Žinić főispán.

Csupán apróbb bűncselekmények történtek

Stjepan Kožić, megye főispánja több mint ezer károsult épületről számolt be a megye négy városában, ezek Zaprešić, Velika Gorica, Ivanić- Grad és Jastrebarsko – és három községében. Zaprešićben három társasházból 81 családot költöztettek ki.

Martina Furdek Hajdin Károlyváros (Karlovac) megye főispán-helyettese szavai szerint a megyében 300 épület szenvedett károkat, Károlyvárosban 150, további 150 pedig Lasinja, Vojnić és Draganić községek területén.

A miniszteri beszámolók közül mindenképpen meg kell említeni Davor Božinović belügyminiszter beszámolóját. Ennek értelmében a tűzoltók 5000 bejelentést fogadtak, és 30 embert mentettek ki a romok alól. A hegyi mentőszolgálat 450 tagja segédkezett a kutatóakciókban 5 mentőkutyás alakulattal, magasépítésű épületeknél segédkeztek, 200 falut jártak be, gyorssegélyt nyújtva a lakosságnak.

A miniszteri beszámoló szerint Sziszek- Monoszló megye rendőrei közül 86-an maguk is a földrengés áldozatává váltak, de erre való tekintet nélkül dolgoznak, összesen 200 rendőr ügyel a közbiztonságra.

Božinović belügyminiszter külön hangsúlyozta, hogy csupán apróbb bűncselekmények történtek, és szemben a közösségi médiában terjedő álhírekkel, egyetlen útonállásról, rablásról sincsenek információi.

Műemlékek károsodtak

Nina Obuljen Koržinek kulturális miniszter a műemlékek súlyos károsulásáról számolt be.

– A történelmi városközpontok mindegyike nagy károkat szenvedett. A legnagyobb kár Petrinja történelmi központjában keletkezett, mind a 527 védett épület kisebb-nagyobb károkat szenvedett. A földrengésben 50 templom, illetve szakrális épület rongálódott meg. Előkészületben van a kulturális örökség részét képező tárgyak evakuációja

– mondta a miniszterasszony.

Tomislav Ćorić energetikai és építésügyi miniszter szavai szerint a földrengés sújtotta területeken 150 ezer ember maradt elektromos áram nélkül, ám a helyzet folyamatosan javul.

Az állami árutartalékok eddig 517 tábori ágyat, 9 töltőkocsit, 6000 liter dízel-üzemanyagot, 45 áramfejlesztőt, 5000 fejadag élelmet, 2 tonna húskrémet, majd 29 tonna kenyeret és 21 lakókonténert irányított a katasztrófa helyszínére, a hét végéig pedig még 61 konténert szállítanak le a károsultaknak.

Végezetül, egy szívmelengető hír: a horvát katolikus egyház bejelentette, hogy felújítja a földerengésben károsult, vagy teljességében elpusztult ortodox templomokat is.

Földrengés

BIZONYTALAN TALAJ: Nagy európai földrengési térkép

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

foldrenges ket terkep
A Svájcban bemutatott földrengési térképek Európára vonatkoztatva (Forrás: Seismo)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengési térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az „Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.

Földrengési stratégia

Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.

Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.

Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország  térségében

Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország térségében (Forrás: Volcano Discovery)

A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések kockázati modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.

A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásáról.

Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.

A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.

Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.

A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.

Az új modell

Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.

Földrengési térkép: Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően

Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően (Forrás: Twitter)

Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.

Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.

Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.

A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava