Connect with us

Földrengés

SZOLIDARITÁS: Mára gyásznapot, három megyére pedig katasztrófahelyzetet hirdettek Horvátországban

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

gyasz
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 2 perc

A horvát kormány január 4-i ülésén úgy határozott, hogy január 5-ét nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ezzel is jelezve szolidaritását a szomszédos Bosznia-Hercegovinában tragikus körülmények között elhalálozott nyolc fiatal családjával és a hercegovinai horvát közösség tagjaival. A Közép-Horvátországot ért földrengéssorozat miatt a kormány katasztrófahelyzetet hirdetett Sziszek-Monoszló megyében, valamint a zágrábi és a krapinai-zagorjei megyék egyes részein. A horvát miniszterelnök köszönetet mondott mindazoknak, aki személyesen segédkeztek a helyszínen, és azoknak is, akik pénzadománnyal siettek a károsultak segítségére.

A fél vármegye romokban hever

A kormányülésen beszámolót tartott az összes reszortfelelős miniszter, továbbá a három katasztrófa sújtotta megye főispánja, a Vöröskereszt, valamint a hegyi mentőszolgálat és a tűzoltóság vezetői.

A beszámolók folyamán végre konkrét számadatok is elhangzottak, kézzelfoghatóbbá téve a földrengés okozta hatalmas pusztítást, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyeket a polgárvédelmi és belbiztonsági szervek, a minisztériumok illetve a segélyszervezetek foganatosítottak a károsultak megsegítésére.

Ivo Žinić, Sziszek-Monoszló megye főispánja elmondta, hogy a földrengés lerombolta a fél vármegyét. Négy város – Glina, Petrinja, Sziszek és Lekenik -, és nyolc község (Horvátországban a község több települést felölelő közigazgatási egység) szenvedett katasztrofális károkat, 116 ezer lakost közvetlenül, vagy közvetve sújtott a földrengés, 50 000 ember maradt fedél nélkül.

A megyében 14 000 épület károsodott, ezek közül eddig több mint 4 ezret vizsgáltak meg a szakértőknek, ezek 20 százaléka használhatatlanná vált.

Žinić becslése szerint a jelenleg rendelkezésre álló 97 lakókocsi, lakókonténer mellett még további ezerre lesz szükség.

A főispán jelentése értelmében 11 iskola és szinte az összes templom károsodásodott.

Ebben a pillanatban Glinában és Petrinján nem működik egyetlen intézmény sem, de minden szolgálat elérhető. Mondhatni, hogy a helyzet ellenőrzés alatt van, de semmi sem halad a megszokott kerékvágásban

– mondta az élőben közvetített kormányülésen Žinić főispán.

Csupán apróbb bűncselekmények történtek

Stjepan Kožić, Zágráb megye főispánja több mint ezer károsult épületről számolt be a megye négy városában, ezek Zaprešić, Velika Gorica, Ivanić-Grad és Jastrebarsko – és három községében. Zaprešićben három társasházból 81 családot költöztettek ki.

Martina Furdek Hajdin Károlyváros (Karlovac) megye főispán-helyettese szavai szerint a megyében 300 épület szenvedett károkat, Károlyvárosban 150, további 150 pedig Lasinja, Vojnić és Draganić községek területén.

A miniszteri beszámolók közül mindenképpen meg kell említeni Davor Božinović belügyminiszter beszámolóját. Ennek értelmében a tűzoltók 5000 bejelentést fogadtak, és 30 embert mentettek ki a romok alól. A hegyi mentőszolgálat 450 tagja segédkezett a kutatóakciókban 5 mentőkutyás alakulattal, magasépítésű épületeknél segédkeztek, 200 falut jártak be, gyorssegélyt nyújtva a lakosságnak.

A miniszteri beszámoló szerint Sziszek-Monoszló megye rendőrei közül 86-an maguk is a földrengés áldozatává váltak, de erre való tekintet nélkül dolgoznak, összesen 200 rendőr ügyel a közbiztonságra.

Božinović belügyminiszter külön hangsúlyozta, hogy csupán apróbb bűncselekmények történtek, és szemben a közösségi médiában terjedő álhírekkel, egyetlen útonállásról, rablásról sincsenek információi.

Műemlékek károsodtak

Nina Obuljen Koržinek kulturális miniszter a műemlékek súlyos károsulásáról számolt be.

A történelmi városközpontok mindegyike nagy károkat szenvedett. A legnagyobb kár Petrinja történelmi központjában keletkezett, mind a 527 védett épület kisebb-nagyobb károkat szenvedett. A földrengésben 50 templom, illetve szakrális épület rongálódott meg. Előkészületben van a kulturális örökség részét képező tárgyak evakuációja

– mondta a miniszterasszony.

Tomislav Ćorić energetikai és építésügyi miniszter szavai szerint a földrengés sújtotta területeken 150 ezer ember maradt elektromos nélkül, ám a helyzet folyamatosan javul.

Az állami árutartalékok eddig 517 tábori ágyat, 9 töltőkocsit, 6000 liter dízel-üzemanyagot, 45 áramfejlesztőt, 5000 fejadag élelmet, 2 tonna húskrémet, majd 29 tonna kenyeret és 21 lakókonténert irányított a katasztrófa helyszínére, a hét végéig pedig még 61 konténert szállítanak le a károsultaknak.

Végezetül, egy szívmelengető hír: a horvát katolikus egyház bejelentette, hogy felújítja a földerengésben károsult, vagy teljességében elpusztult ortodox templomokat is.

Kontaktlencse akció »

Földrengés

BIZONYTALAN TALAJ: Nagy európai földrengéstérkép

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

foldrenges ket terkep
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengésveszélyt bemutató térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az “Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.

Földrengési stratégia

Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, , Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.

Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.

A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések és földrengések kockázatának modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.

A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásukról.

Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.

A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.

Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.

A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.

Az új modell

Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.

Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések vannak a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.

Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.

Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.

A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Földrengés

FAKE QUAKE: Újabb földrengést jelzett az EMSC az Adriai-tenger térségéből, majd bocsánatot kért

Közzététel:

a megjelenés dátuma

foldrenge fake
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 1 perc

 
Szinte folyamatosan mozog a föld az Adriai-tenger partjainál. Ezért nem volt nehéz elhinni, hogy most a montenegrói főváros közelében észleltek földrengést, nem sokkal 19 óra után.

Az Európai-Mediterrán Szeizmológiai Központ (EMSC) applikációja azt jelentette, hogy 19 óra 2 perckor a Richter-skála szerinti 4,5-es erősségű rengést regisztráltak Podgoricától 15 kilométerre északnyugatra, 5 kilométeres mélységben.

Ezt követően 19 óra 15 perckor az EMSC a Twitteren jelentette be, hogy téves riasztás történt az automatikus rendszerek részéről, ezért az EMSC bocsánatot kért a szolgáltatás használóitól.


A Montenegrói Szeizmológiai Intézet – amelyre az EMSC hivatkozott – ebben az időszakban nem rögzített földrengést.

Nagyon érdekes kérdés, hogy  okozhat-e pánikot egy hasonló jelentés, amelyet a gépek generálnak ?

Miért volt hihető?

Két-három nappal ezelőtt már egy nagyobb, és két kisebb talajmozgás is volt Montenegróban, Herceg Novi és Podgorica térségében.

Június 26-án éjjel egy óra után rengett a föld Herceg Novinál, a 10 kilométeres mélységben bekövetkezett talajmozgás 4,3-as erősségű volt, ami legfeljebb csak kisebb károkat okozhatott. Ezt követte a két utórengés.

Június 27-én nem sokkal délután négy óra előtt mozdult meg a föld Herceg Novitól délkeletre, a rengés erőssége 3,2 volt a Richter-skála szerint 9 kilométeres mélységben.

Még aznap este nem sokkal kilenc óra után 2,7-es rázta meg Podgorica környékét, az epicentrum akkor 19 kilométeres mélységben volt.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Földrengés

MEGINT MOZGOTT: Újabb földrengés volt Zágrábban

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

ujabbrenges
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Mérsékelt erősségű volt Zágrábban az éjszaka 23 óra 15 perc körül. A talajmozgás mindössze néhány másodpercig tartott, a rengés előtt azonban dübörgés hallatszott.

A horvát szeizmológiai szolgálat közlése szerint a Richter-skála szerinti 3,1-es erősségű földrengés epicentruma Markuševac közelében volt, alig néhány kilométerre a város központjától.


Erős rengés volt, igencsak érezni lehetett, és hallani, olyan volt, mint egy robbanás, vagy mint egy hangos mennydörgés

– számoltak be az epicentrum környékén élő emberek.

A földrengést Zágráb környékén is érezték, például Szentvasárnapban (Sveta Nedelja), ahol a Rimac Automobili központja van.

A Zágrábtól keletre lévő Sesvetske Kraljevecben rövid, de erős rengést éreztek.

Az első rengést követően az éjszaka újabb talajmozgások voltak Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában.

Tavaly márciusban a Richter-skála szerinti 5,6-os erősségű földrengés rázkódtatta meg Zágrábot, ahol ez volt a legnagyobb talajmozgás az utóbbi 140 évben.

Nem sokkal újév előtt többször is erőteljesen megmozdult a föld Petrinja és Sziszek környékén, ahol a legerősebb lökés 6,3-as erősségű volt.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: