Földrengés
SZOLIDARITÁS: Mára gyásznapot, három megyére pedig katasztrófahelyzetet hirdettek Horvátországban

A horvát kormány január 4-i ülésén úgy határozott, hogy január 5-ét nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ezzel is jelezve szolidaritását a szomszédos Bosznia-Hercegovinában tragikus körülmények között elhalálozott nyolc fiatal családjával és a hercegovinai horvát közösség tagjaival. A Közép-Horvátországot ért földrengéssorozat miatt a kormány katasztrófahelyzetet hirdetett Sziszek-Monoszló megyében, valamint a zágrábi és a krapinai-zagorjei megyék egyes részein. A horvát miniszterelnök köszönetet mondott mindazoknak, aki személyesen segédkeztek a helyszínen, és azoknak is, akik pénzadománnyal siettek a károsultak segítségére.
A fél vármegye romokban hever
A kormányülésen beszámolót tartott az összes reszortfelelős miniszter, továbbá a három katasztrófa sújtotta megye főispánja, a Vöröskereszt, valamint a hegyi mentőszolgálat és a tűzoltóság vezetői.
A beszámolók folyamán végre konkrét számadatok is elhangzottak, kézzelfoghatóbbá téve a földrengés okozta hatalmas pusztítást, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyeket a polgárvédelmi és belbiztonsági szervek, a minisztériumok illetve a segélyszervezetek foganatosítottak a károsultak megsegítésére.
Ivo Žinić, Sziszek-Monoszló megye főispánja elmondta, hogy a földrengés lerombolta a fél vármegyét. Négy város – Glina, Petrinja, Sziszek és Lekenik -, és nyolc község (Horvátországban a község több települést felölelő közigazgatási egység) szenvedett katasztrofális károkat, 116 ezer lakost közvetlenül, vagy közvetve sújtott a földrengés, 50 000 ember maradt fedél nélkül.
A megyében 14 000 épület károsodott, ezek közül eddig több mint 4 ezret vizsgáltak meg a szakértőknek, ezek 20 százaléka használhatatlanná vált.
Žinić becslése szerint a jelenleg rendelkezésre álló 97 lakókocsi, lakókonténer mellett még további ezerre lesz szükség.
A főispán jelentése értelmében 11 iskola és szinte az összes templom károsodásodott.
– mondta az élőben közvetített kormányülésen Žinić főispán.
Csupán apróbb bűncselekmények történtek
Stjepan Kožić, Zágráb megye főispánja több mint ezer károsult épületről számolt be a megye négy városában, ezek Zaprešić, Velika Gorica, Ivanić-Grad és Jastrebarsko – és három községében. Zaprešićben három társasházból 81 családot költöztettek ki.
Martina Furdek Hajdin Károlyváros (Karlovac) megye főispán-helyettese szavai szerint a megyében 300 épület szenvedett károkat, Károlyvárosban 150, további 150 pedig Lasinja, Vojnić és Draganić községek területén.
A miniszteri beszámolók közül mindenképpen meg kell említeni Davor Božinović belügyminiszter beszámolóját. Ennek értelmében a tűzoltók 5000 bejelentést fogadtak, és 30 embert mentettek ki a romok alól. A hegyi mentőszolgálat 450 tagja segédkezett a kutatóakciókban 5 mentőkutyás alakulattal, magasépítésű épületeknél segédkeztek, 200 falut jártak be, gyorssegélyt nyújtva a lakosságnak.
A miniszteri beszámoló szerint Sziszek-Monoszló megye rendőrei közül 86-an maguk is a földrengés áldozatává váltak, de erre való tekintet nélkül dolgoznak, összesen 200 rendőr ügyel a közbiztonságra.
Božinović belügyminiszter külön hangsúlyozta, hogy csupán apróbb bűncselekmények történtek, és szemben a közösségi médiában terjedő álhírekkel, egyetlen útonállásról, rablásról sincsenek információi.
Műemlékek károsodtak
Nina Obuljen Koržinek kulturális miniszter a műemlékek súlyos károsulásáról számolt be.
– mondta a miniszterasszony.
Tomislav Ćorić energetikai és építésügyi miniszter szavai szerint a földrengés sújtotta területeken 150 ezer ember maradt elektromos áram nélkül, ám a helyzet folyamatosan javul.
Az állami árutartalékok eddig 517 tábori ágyat, 9 töltőkocsit, 6000 liter dízel-üzemanyagot, 45 áramfejlesztőt, 5000 fejadag élelmet, 2 tonna húskrémet, majd 29 tonna kenyeret és 21 lakókonténert irányított a katasztrófa helyszínére, a hét végéig pedig még 61 konténert szállítanak le a károsultaknak.
Végezetül, egy szívmelengető hír: a horvát katolikus egyház bejelentette, hogy felújítja a földerengésben károsult, vagy teljességében elpusztult ortodox templomokat is.
Földrengés
BIZONYTALAN TALAJ: Nagy európai földrengéstérkép

Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengésveszélyt bemutató térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az “Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.
Földrengési stratégia
Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.
Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.
A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések és földrengések kockázatának modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.
A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásukról.
Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.
A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.
Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.
A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.
Az új modell
Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.
Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések vannak a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.
Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.
Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.
A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.
Földrengés
FAKE QUAKE: Újabb földrengést jelzett az EMSC az Adriai-tenger térségéből, majd bocsánatot kért

Szinte folyamatosan mozog a föld az Adriai-tenger partjainál. Ezért nem volt nehéz elhinni, hogy most a montenegrói főváros közelében észleltek földrengést, nem sokkal 19 óra után.
Az Európai-Mediterrán Szeizmológiai Központ (EMSC) applikációja azt jelentette, hogy 19 óra 2 perckor a Richter-skála szerinti 4,5-es erősségű rengést regisztráltak Podgoricától 15 kilométerre északnyugatra, 5 kilométeres mélységben.
Ezt követően 19 óra 15 perckor az EMSC a Twitteren jelentette be, hogy téves riasztás történt az automatikus rendszerek részéről, ezért az EMSC bocsánatot kért a szolgáltatás használóitól.
It seems to be a false automatic detection. What is sure is that there was such big quake. Apologies https://t.co/xdAy9B8jHK
A Montenegrói Szeizmológiai Intézet – amelyre az EMSC hivatkozott – ebben az időszakban nem rögzített földrengést.
Nagyon érdekes kérdés, hogy okozhat-e pánikot egy hasonló jelentés, amelyet a gépek generálnak ?
Miért volt hihető?
Két-három nappal ezelőtt már egy nagyobb, és két kisebb talajmozgás is volt Montenegróban, Herceg Novi és Podgorica térségében.
Június 26-án éjjel egy óra után rengett a föld Herceg Novinál, a 10 kilométeres mélységben bekövetkezett talajmozgás 4,3-as erősségű volt, ami legfeljebb csak kisebb károkat okozhatott. Ezt követte a két utórengés.
Június 27-én nem sokkal délután négy óra előtt mozdult meg a föld Herceg Novitól délkeletre, a rengés erőssége 3,2 volt a Richter-skála szerint 9 kilométeres mélységben.
Még aznap este nem sokkal kilenc óra után 2,7-es földrengés rázta meg Podgorica környékét, az epicentrum akkor 19 kilométeres mélységben volt.
Földrengés
MEGINT MOZGOTT: Újabb földrengés volt Zágrábban

Mérsékelt erősségű földrengés volt Zágrábban az éjszaka 23 óra 15 perc körül. A talajmozgás mindössze néhány másodpercig tartott, a rengés előtt azonban dübörgés hallatszott.
A horvát szeizmológiai szolgálat közlése szerint a Richter-skála szerinti 3,1-es erősségű földrengés epicentruma Markuševac közelében volt, alig néhány kilométerre a város központjától.
#potres (#earthquake) 20.04. u 23:15 kod Markuševca, M3.1. Izviješće slijedi u komentaru. Ako ste osjetili potres molimo javite na https://t.co/RJDaIJlwpM pic.twitter.com/RDJrqAKPc1
— Seizmološka služba HR (@seizmo_hr) April 20, 2021
– számoltak be az epicentrum környékén élő emberek.
A földrengést Zágráb környékén is érezték, például Szentvasárnapban (Sveta Nedelja), ahol a Rimac Automobili központja van.
A Zágrábtól keletre lévő Sesvetske Kraljevecben rövid, de erős rengést éreztek.
Az első rengést követően az éjszaka újabb talajmozgások voltak Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában.
Tavaly márciusban a Richter-skála szerinti 5,6-os erősségű földrengés rázkódtatta meg Zágrábot, ahol ez volt a legnagyobb talajmozgás az utóbbi 140 évben.
Nem sokkal újév előtt többször is erőteljesen megmozdult a föld Petrinja és Sziszek környékén, ahol a legerősebb lökés 6,3-as erősségű volt.
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál
-
Horvátország3 nap telt el azóta
Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet
-
Szerbia2 nap telt el azóta
ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak
-
Horvátország2 nap telt el azóta
RÖVID EMLÉKEZET: Így dőltek a fegyverek Horvátországba az embargó ellenére
-
Szerbia7 nap telt el azóta
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején
-
Szlovénia4 nap telt el azóta
A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában
-
Albánia1 nap telt el azóta
A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut
-
Koszovó4 nap telt el azóta
Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le