Ursula támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával

Ursula von der Leyen szerint Bosznia-Hercegovina jövője az Európai Unióban van, miután a balkáni ország megmutatta, hogy képes teljesíteni a tagság feltételeit. Az uniós bizottsági elnök erről az Európai Parlamentben beszélt, ahol bejelentette, hogy javasolja az Európai Tanácsnak a tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával. A kérdés tehát még nem dőlt el, mert egyáltalán nem biztos, hogy a tanács elfogadja von der Leyen kezdeményezését, az viszont egyértelmű, hogy a bizottsági elnök elébe ment annak a magyar szándéknak, amely szerint Magyarország a soros elnökség zászlajára a balkáni bővítést tűzi, vagyis Brüsszel beelőzött!

Ursula: Bosznia impresszíven fejlődik

Von der Leyen úgy fogalmazott, hogy Brüsszelnek felelősséget kell vállalnia és minden lehetséges módon támogatnia kell az unió felé vezető utat, miután az Európai Unió az utóbbi években változtatott a “térség megközelítésének a sebességén”.

Szerinte a csatlakozás felgyorsítását szolgálja a Nyugat-Balkánra vonatkozó Növekedési Terv kidolgozása, valamint a csatlakozási tárgyalások megkezdése Albániával és Észak-Macedóniával, de ide tartozik annak felvállalása is, hogy ugyanezt teszi Bosznia-Hercegovina esetében is.

Kapcsolódó cikk

Szijjártó: “Sírás és jajveszékelés” helyett mielőbb fel kell venni a nyugat-balkáni államokat az EU-ba

Von der Leyen jelezte, hogy a bizottság jelentést nyújt be a Bosznia-Hercegovina esetében történt előrehaladásról, miután nagyon tiszta kép alakul ki arról, hogy a tagjelölti státusz elnyerése óta Bosznia-Hercegovina impresszív lépéseket tett előre.

Szerinte az utóbbi, alig több mint egy év alatt Bosznia-Hercegovina esetében több előrelépés történt, mint az utóbbi több mint egy évtized alatt.

A bizottsági elnök külön hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina immár teljes mértékben igazodik az EU kül- és biztonságpolitikájához, ami „döntő fontosságú a geopolitikai zűrzavaros időkben”.

Mellékesen jegyezzük csak meg, hogy az Oroszország elleni szankciók bevezetésével kapcsolatban eléggé “zűrzavaros a helyzet”, mert az előző bosznia-hercegovinai vezetés ugyan csatlakozott az uniós szankciókhoz, amit viszont Milorad Dodik boszniai szerb vezető nem ismert el.

Az ukrajnai válság eszkalációjának kezdete óta Bosznia-Hercegovinának nincs egységes álláspontja a konfliktushoz kapcsolódó legtöbb kérdésben – így a szankciók kérdésében sem, tehát ha az EU éppen ezt akarja feszegetni, akkor elég könnyen szálka mehet a körme alá.

Ursula beszédet mond az Európai Parlamentben (Forrás: Screenshot)

Hol történt még előrelépés?

Ursula von der Leyen a második említésre méltó fejleménynek azt tartotta, hogy a balkáni ország olyan fontos törvényeket fogad el, mint például az összeférhetetlenségi törvény, amely hét évig parkolópályán volt, mára viszont már elfogadták; valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvény.

A bizottsági elnök harmadik helyen azt említette meg, hogy folyamatosan javul a migrációs folyamatok kezelése, és megkezdődhetnek a Frontexszel a megbeszélések, miután a bosznia-hercegovinai elnökség jóváhagyta a tárgyalási keretet.

Von der Leyen negyedik fontos fejleménynek nevezte, hogy a bosznia-hercegovinai Igazságügyi Minisztérium hozzájárult a volt Jugoszláviával foglalkozó (volt) Nemzetközi Büntetőbíróság ítéleteinek kooptálásához a hazai bűnügyi nyilvántartási rendszerbe.

A bizottsági elnök szerint az ötödik pont, amely esetében előrelépés történt, az a párbeszédet és a megbékélést illeti, mert hogy éppen most kezdte meg működését az új “békeépítési bizottság”.

Forza Europa!

Ursula von der Leyen beszéde végén megjegyezte, hogy természetesen további előrelépésekre van szükség ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozhasson az Európai Unióhoz.

Ugyanakkor szerinte az ország megmutatta, hogy teljesíteni tudja a tagsági kritériumokat és lakosságának azt a törekvését, hogy az európai család részévé váljon.

Von der Leyen szerint ez az oka annak az uniós döntésnek, hogy javasolják a Tanácsnak a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával, amire a teremben lévők tapsolni kezdtek.

A bizottsági elnök ehhez még annyit tett hozzá, hogy a brüsszeli üzenetnek egyértelműnek kell lennie abban a tekintetben, hogy Bosznia-Hercegovina jövője az unióban van.

Ursula von der Leyen beszédét egy ahhoz hasonló kijelentéssel zárta, amit az “igazi hazafiak” használnak, mert hogy eléggé populista módon úgy kiáltott fel a beszéd végén, hogy “Sokáig éljen Európa!”.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.

8

Ursula von der Leyen szerint Bosznia-Hercegovina jövője az Európai Unióban van

Fel kell-e venni Bosznia-Hercegovinát az Európai Unióba?

1. Igen, mert teljesítette a feltételeket

2. Igen, mert ezzel megakadályozható a szétesése

3. Nem, mert így az oroszbarát boszniai szerbek is bejutnak az unióba

4. Egyetlen balkáni országot sem kell felvenni az EU-ba

5. Már rég fel kellett volna venni az összes balkáni államot az EU-ba

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.