A ramadán időszakban a Boszniai Iszlám Közösség 500 tonna élelmiszert küld Gázába és Szíriába

A Boszniai Iszlám Közösség mintegy ezer tonna élelmiszert gyűjtött a ramadán kezdetére, aminek a felét a gázai és a szíriai rászorulókhoz akarják eljuttatni. Az Islamska Zajednica (Boszniai Iszlám Közösség) támogatásával működő segélyszervezetek a minden évben megszervezett munkájukon felül a gázai események miatt tavaly november óta a megszokottnál is nagyobb aktivitással végezték adománygyűjtő tevékenységüket. Ezzel együtt nem csillapodnak a palesztin kérdés kapcsán sem a kedélyek, így a minap is egy kétezer fős felvonulásra került sor Szarajevóban. A geopolitikai összefüggések megfejtésénél azonban még mindig jobban érdekli az átlag bosnyákot, mi jó kerül iftar után az asztalra.

Ramadánkor élelmet mindenkinek

Az „Obrok za sve” (vagyis élelmet mindenkinek) elnevezésű program keretében az összegyűjtött pénzből ezer tonna élelmiszert vásárolt az iszlám közösség, amiből a napokban 500 tonna kerül kiszállításra a rászorulók részére Bosznia-Hercegovina minden bosnyákok lakta szegletébe.

Ennek köszönhetően az idei évben a tervek szerint hatezer rászoruló család számára biztosítják több alkalommal az Iftarski menüt, vagyis a ramadán napjain megült esti vacsora hagyományos fogásait. A Bosznián belül kiszállításra kerülő 500 tonna élelmiszeren felül további 500 tonna segélyt tervez az Iszlám Közösség a gázai övezetbe és Szíriába eljuttatni.

Hussein Kavazović főmufti a ramadán alkalmából ugyan több, az ünnepi időszakban szokásosnak mondható interjút adott, azonban ezek közül egyben sem közölte, hogy a jelenleg is izraeli blokád alatt álló gázai övezetbe milyen módon fogják eljuttatni a segélyszállítmányokat.

Kapcsolódó cikk

NEM JÓ EMBER A JÓ EMBER: Kisebb tömeg követelte a nemzetközi közösség főképviselőjének távolmaradását a boszniai belügyektől

A helyi iszlám közösség nemzetközi összehasonlításban is komoly aktivitást mutat a palesztin ügy mellett. A tavaly októberben megkezdett gázai offenzíva óta nem telt el olyan hétvége, hogy Szarajevó valamely belvárosi terén ne tüntettek volna a fiatalok az izraeli csapatok tevékenysége ellen.

A palesztin kérdés kapcsán mutatkozó aktivitás meghaladja a szarajevói lakosok belpolitikai témák mentén mutatott fellépési hajlandóságát.

Emlékezetes ugyanis, hogy 2023-ban két alkalommal is szervezett a bosnyák jobbközép tábort leuraló Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) és az abból még az ezredfordulón kivált Párt Bosznia-Hercegovináért (Stranka za BiH) tömegdemonstrációt a nemzetközi közösség főképviselőjének szarajevói hivatala elé. Ezeken a megmozdulásokon azonban nagy jóindulattal is csak párszáz fős tömeg jött össze.

Ezzel szemben a hétvége folyamán a Szarajevó főutcájának számító Ferhadija utcán körülbelül háromezres tömeg haladt végig, követelve az izraeli katonai akció felfüggesztését és a szabad palesztin állam létrehozását.

A palesztin kérdés kapcsán az USA adminisztráció által folytatott Izrael-párti politika élesen megosztja a boszniai muszlim közösséget, így egyre gyakoribbá válnak az olyan USA-val szembeni kritikus jelszavak a tüntetéseken, mint a „Biden, Biden you will see, Palestine will be free!”

Mi kerül iftarkor az asztalra?

Szarajevó mellett a legtöbb bosnyák lakta településen az iftart, vagyis a naplemente pillanatát mind a mai napig a topdžin (ágyúmester) által házilag készített ágyúval leadott lövés jelzi, amit a bosnyák dialektusban csak ezanként emlegetett müezin imára hívó éneke követ.

Hagyományos bosnyák népviseletbe öltözött „topdžin” ágyúlövéshez készül (Forrás: Klix.ba)

Az iftari vacsorakor fogyasztott ételek sora az elmúlt ötszáz évben nem sokat változott. A történelmi hatás eredményeként az olyan hagyományos bosnyák húsételek, mint a čevap és a pljeskavica mellett megjelentek az Osztrák-Magyar Monarchia konyhájából átvett elemek is, mint a rántott karaj és a foszlós kalács.

Az iftar mai napig elengedhetetlen elemei közé tartozik az emésztés könnyítése céljából fogyasztott citromlé, illetve limonádé. A tájjellegű saláták, mint a sopszka és a füstölt sonkadarabkák mellett az előételek közé a leggyakrabban a datolya és a füge kerül, amit a legtöbb háztartásban a „begova čorba” követ.

Főételként a már említett hagyományos čevap és más rostonsültek kerülnek tálalásra, de a jobban álló háztartások mára már bővítették az ilyenkor készített ételek körét a marhasült nyugatos variációival is. A bosnyákok desszertként változatlanul a baklavát preferálják, különösen annak dió helyett pisztáciával töltött változatát, a dolamát.

A Dnevni Avaz szarajevói napilap szerkesztősége által összeállított iftari menü (Forrás: Avaz.ba)

Drágább lett az iftar is

A tavalyi euró infláció magával rántotta a hozzá rögzített árfolyamú bosnyák konvertibilis márkát. A pénzromlás Boszniában is a fogyasztói árakban köszönt a leginkább vissza, aminek eredményeként az élelmiszerek árában mintegy 10%-os emelkedés ment végbe.

Az iftarra készülve a háziasszonyok az idei évben a somun (lepénykenyér) árának nemvárt emelkedésére panaszkodnak a legtöbbet. A hagyományos lepény ára a tavalyi 50 pfennigről (25 eurocent) 80 pfennigre emelkedett.

A somun azonban az iftari lakoma egyik alapeleme, ami nem hiányozhat az asztalról. Egy hat fős család egy éjszaka körülbelül 15 darabot fogyaszt el a próféta által is preferált pékárúból, vagyis a ramadán harminc napos időszaka alatt önmagában a somun áremelkedése megközelítőleg 72 euróval (29 000 forinttal) növelte meg az iftar költségeit abban az országban, ahol a minimálbér 170 euró havonta.