Bosznia
DODIK: Európa behívta a migránsokat, majd kerítést emelt

A boszniai Szerb Köztársaság, vagyis a Republika Srpska fenntartja korábbi álláspontját, amely szerint területén nem épülnek befogadó központok a migránsok számára. Ezt Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség tagja és soros elnöke mondta a boszniai szerb hírügynökségnek, a Srnanak, miután telefonon beszélt Josep Borrellel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. A boszniai szerb politikus hozzátette, hogy erről tájékoztatta Borrellt is, de mondott még neki mást is. A jelek közben arra utalnak, hogy az Európai Unió hivatalosan is felvállalja azt a politikát, amellyel migránsbázissá változtatja Bosznia- Hercegovinát és Szerbiát. Ennek kiépítését és fenntartását anyagilag is támogatja, vagyis a „humánum leple alatt” megfinanszírozza a migránsok vonulását a Balkánon át, igencsak embertelen körülmények között.
Borrell akart beszélni Dodikkal
Dodik szerint az uniós főképviselő kérte, hogy beszéljenek a migránskérdésről.
– Alapvetően az iránt érdeklődött, hogy miért nem került sor a bihácsi Bira gyárcsarnok aktivizálására a migránsok elhelyezése érdekében. Elmondtam neki, hogy ez nem tartozik a bosznia-hercegovinai elnökség vagy a boszniai Szerb Köztársaság hatáskörébe, mert a Bira a Bosznia- Hercegovinai Föderáció (FBiH) területén van, és ezért nekik kell megoldani a kérdést
– jelentette ki Dodik, aki szerint Bosznia- Hercegovinában súlyos, szinte már-már humanitárius katasztrófával fenyegető helyzet alakult ki a migránsválság terén, de ezt azoknak kell megoldaniuk, akik illetékesek a kérdésben.
A boszniai szerb vezető rámutatott arra, hogy az EU különféle független szervezetek bevonásával biztosítja az anyagi eszközöket, nem pedig Bosznia- Hercegovina, a Szerb Köztársaság vagy a bosnyák-horvát föderáció intézményeinek ad pénzt a migránsok elszállásolására, ezért ezt a pénzt nem lehet olyan segélynek minősíteni, amelyet Bosznia- Hercegovinak nyújtanak.
– Borrell – valószínűleg szarajevói hatására – azt követelte, hogy a migránsokat Bosznia- Hercegovina egész területén helyezzék el, függetlenül a Szerb Köztársaság egyértelmű álláspontjától. Közöltem vele, hogy a Szerb Köztársaságnak joga van saját álláspontra a migránsválsággal kapcsolatban, és ezen nem is változtat, vagyis nem lesznek migránsközpontok a Republika Srpska területén
– nyilatkozta Milorad Dodik, aki hangsúlyozta, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem kér pénzt a migránsok elhelyezésére, de nem is fogadja be őket.
Most migrants accommodated in tents, Dodik muted #EU High Representative Josep Borrell held a call with Milorad Dodik, chairman of the Presidency of Bosnia and Herzegovina on 11 January to discuss the dire humanitarian conditions of hundreds of… https://t.co/3cWDLlGABP #Europe pic.twitter.com/89UZLhJC9Q
Behívták őket, majd kerítést emeltek
A boszniai szerb politikus hangsúlyozta, hogy ki kell tartani az eddigi politika mellett, amely szerint nem fogadnak migránsoklat a Szerb Köztársaság területén, mert csak ez a politika eredményes.
– Az EU emberek millióit ösztönözte arra, hogy induljanak el Európa felé, majd drótot húzott ki a határon, ami jól jelzi, hogy miként viszonyulnak a migránsokhoz. Ez kizárólag Európai Unió problémája, és nem a miénk. Mi Bosznia- Hercegovinában nem maradtunk ugyan passzívak, de a migránsokkérdéssel kapcsolatos okokat nem Bosznia- Hercegovinában, hanem az Európai Unióban kell keresni, ezért az EU-nak kell vállalnia a teljes felelősséget a problémáért
– jelentette ki a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja és soros elnöke a boszniai szerb hírügynökségnek, a Srnanak nyilatkozva.
Brüsszelben közben közölték, hogy Borrell telefonon beszélt Bosznia- Hercegovina elnökségének szerb tagjával, aki egyben a testült soros elnöke.
Az uniós közlés szerint a beszélgetés középpontjában azok a nehéz körülmények voltak, amelyekkel több száz migráns találja magát szemben Bosznia- Hercegovinában.
Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felszólította a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy dolgozzanak ki „fenntartható megoldásokat” a migránsok számára, elsősorban befogadó központok létesítésével az ország egész területén.

Bosznia
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.
Amerikai erődemonstráció
A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.
Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.
A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.
A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”
James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.
A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.
Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)
Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”
A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”
Az amerikai külügy bekeményít
A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy
- lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
- lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
- lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
- lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.
Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.
A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.
Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.
Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.
Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.
De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.
A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.
Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.
Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt
A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.
Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.
Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)
Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.
Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.
A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.
Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.
Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.
Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.
Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.
A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.
Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.
Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.
Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.
Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.
-
Koszovó1 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18