Bosznia
DODIK: Európa behívta a migránsokat, majd kerítést emelt
A boszniai Szerb Köztársaság, vagyis a Republika Srpska fenntartja korábbi álláspontját, amely szerint területén nem épülnek befogadó központok a migránsok számára. Ezt Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség tagja és soros elnöke mondta a boszniai szerb hírügynökségnek, a Srnanak, miután telefonon beszélt Josep Borrellel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. A boszniai szerb politikus hozzátette, hogy erről tájékoztatta Borrellt is, de mondott még neki mást is. A jelek közben arra utalnak, hogy az Európai Unió hivatalosan is felvállalja azt a politikát, amellyel migránsbázissá változtatja Bosznia- Hercegovinát és Szerbiát. Ennek kiépítését és fenntartását anyagilag is támogatja, vagyis a “humánum leple alatt” megfinanszírozza a migránsok vonulását a Balkánon át, igencsak embertelen körülmények között.
Borrell akart beszélni Dodikkal
Dodik szerint az uniós főképviselő kérte, hogy beszéljenek a migránskérdésről.
– Alapvetően az iránt érdeklődött, hogy miért nem került sor a bihácsi Bira gyárcsarnok aktivizálására a migránsok elhelyezése érdekében. Elmondtam neki, hogy ez nem tartozik a bosznia-hercegovinai elnökség vagy a boszniai Szerb Köztársaság hatáskörébe, mert a Bira a Bosznia- Hercegovinai Föderáció (FBiH) területén van, és ezért nekik kell megoldani a kérdést
– jelentette ki Dodik, aki szerint Bosznia- Hercegovinában súlyos, szinte már-már humanitárius katasztrófával fenyegető helyzet alakult ki a migránsválság terén, de ezt azoknak kell megoldaniuk, akik illetékesek a kérdésben.
A boszniai szerb vezető rámutatott arra, hogy az EU különféle független szervezetek bevonásával biztosítja az anyagi eszközöket, nem pedig Bosznia- Hercegovina, a Szerb Köztársaság vagy a bosnyák-horvát föderáció intézményeinek ad pénzt a migránsok elszállásolására, ezért ezt a pénzt nem lehet olyan segélynek minősíteni, amelyet Bosznia- Hercegovinak nyújtanak.
– Borrell – valószínűleg szarajevói hatására – azt követelte, hogy a migránsokat Bosznia- Hercegovina egész területén helyezzék el, függetlenül a Szerb Köztársaság egyértelmű álláspontjától. Közöltem vele, hogy a Szerb Köztársaságnak joga van saját álláspontra a migránsválsággal kapcsolatban, és ezen nem is változtat, vagyis nem lesznek migránsközpontok a Republika Srpska területén
– nyilatkozta Milorad Dodik, aki hangsúlyozta, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem kér pénzt a migránsok elhelyezésére, de nem is fogadja be őket.
Most migrants accommodated in tents, Dodik muted #EU High Representative Josep Borrell held a call with Milorad Dodik, chairman of the Presidency of Bosnia and Herzegovina on 11 January to discuss the dire humanitarian conditions of hundreds of… https://t.co/3cWDLlGABP #Europe pic.twitter.com/89UZLhJC9Q
— EUwatch (@EUwatchers) January 12, 2021
Behívták őket, majd kerítést emeltek
A boszniai szerb politikus hangsúlyozta, hogy ki kell tartani az eddigi politika mellett, amely szerint nem fogadnak migránsoklat a Szerb Köztársaság területén, mert csak ez a politika eredményes.
– Az EU emberek millióit ösztönözte arra, hogy induljanak el Európa felé, majd drótot húzott ki a határon, ami jól jelzi, hogy miként viszonyulnak a migránsokhoz. Ez kizárólag Európai Unió problémája, és nem a miénk. Mi Bosznia- Hercegovinában nem maradtunk ugyan passzívak, de a migránsokkérdéssel kapcsolatos okokat nem Bosznia- Hercegovinában, hanem az Európai Unióban kell keresni, ezért az EU-nak kell vállalnia a teljes felelősséget a problémáért
– jelentette ki a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja és soros elnöke a boszniai szerb hírügynökségnek, a Srnanak nyilatkozva.
Brüsszelben közben közölték, hogy Borrell telefonon beszélt Bosznia- Hercegovina elnökségének szerb tagjával, aki egyben a testült soros elnöke.
Az uniós közlés szerint a beszélgetés középpontjában azok a nehéz körülmények voltak, amelyekkel több száz migráns találja magát szemben Bosznia- Hercegovinában.
Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felszólította a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy dolgozzanak ki “fenntartható megoldásokat” a migránsok számára, elsősorban befogadó központok létesítésével az ország egész területén.
Bosznia
Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél
Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.
Fegyver helyett igazolványt találtak
Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.
A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.
Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.
Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)
Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.
Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.
Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.
A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.
Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.
Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.
Hogyan kaphatott igazolványt?
Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.
Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.
Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.
Parlamenti vizsgálat lesz
Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.
Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.
Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.
Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.
Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.
Össze-vissza védekezik
Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”
Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.
Kapcsolódó cikk
A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.
Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.
Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.
Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.
A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.
Megegyezett a szerbekkel
Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.
Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.
Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?