Connect with us

Bosznia

LÉGSZENNYEZÉS: Szarajevóban rosszabb (volt) a helyzet, mint Delhiben, a reptér is leállt

Nincs bekötve a vezetékes gáz, így a gázkazán helyett marad a fatüzelés, amit az alacsony jövedelműek szó szerint „bármivel” kiegészítenek, ami éghető

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Szarajevóban nem tanácsos levegőt venni!
Szarajevóban nem tanácsos levegőt venni! (Forrás: Radio Sarajevo)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Szarajevóban rekordot döntő légszennyezés miatt a nemzetközi repülőtér is felfüggesztette a működését. Az elmúlt öt nap folyamán a légszennyezés olyan mértéket öltött Szarajevóban, hogy a kantonális kormány korlátozta a személygépjármű használatot, és ingyenessé tette a tömegközlekedést. A helyzet addig fokozódott, hogy az illetékesek kénytelenek voltak felfüggeszteni a város nemzetközi repülőterének működését a rossza látási viszonyok miatt. Bosznia-Hercegovinában a villamos energiatermelést adó erőművek döntő többsége az országban kitermelt barnakőszénnel, illetve lignittel üzemel, az áram pedig exportcikk, így a szénnek égnie kell.

Valami bűzlik Szarajevóban

A sokak által csak a Balkán Jeruzsálemeként emlegetett Szarajevó újabb rekordokkal került be a helyi és a környező országok televíziós híradásaiba. Ezúttal nem az ezer lakosra eső kappanhangú müezzinek vagy a vezetői engedély nélkül volán mögé ülők számában volt öt napon keresztül világelső a bosznia-hercegovinai főváros, hanem a korábbi rekordokat is meghaladó légszennyezettség miatt.

A helyzet annyira súlyos volt, hogy a különböző légszennyezettségi statisztikákat prezentáló applikációk mérési adatai szerint a nyugat-balkáni Csodaország fővárosa utcahosszal vert olyan levegőminőség tekintetében kiemelten rossznak minősülő versenytársakat, mint a pakisztáni Lahor vagy az indiai Kalkutta.

December 20-ra a szmog a légzőszervrendszerre gyakorolt negatív élettani hatása mellett már komoly fennakadásokat okozott a közlekedés különböző ágazataiban is.

A különböző szennyező anyagok együttes koncentrációján alapuló AQI index december 18-án már a WHO által ajánlott határérték harmincszorosát mutatta, majd a december 19-i lehűlés miatt mindenki dobott egy adag fát vagy szemetet a kályhába, és december 20-án reggelre informális rekordként az említett IQA index elérte a bűvös helyett jelen esetben inkább bűzös 527-es értéket, ami az EU által használt PM2,5 nevű mutatónak megfeleltetve az ajánlott egészségügyi határérték hetvenhétszerese. Ergo nagyon rossz.

Utóbbi állapotot az IQA mutató nemes egyszerűséggel az angol „hazardous”, vagyis kiemelten veszélyes kifejezéssel illeti. (A BALK-on folyamatosan megtalálható a te településed IQ Air indexe asztali gépen a kezdőkép mellett, telefonon a cikk alatt)

Még az óvodásokat is korlátozták

A szarajevói nemzetközi repülőtér vezetése több esetben döntött a járatok indításának és fogadásának felfüggesztéséről, mert az Igman-hegység előtti völgykatlanban elterülő komplexum körül olyan rosszak voltak a látási viszonyok, hogy nem lehetett a le- és felszállásokat biztonságosan végrehajtani.

Szarajevó a csúcson

A szűk városi utcákban ködre emlékeztetően megülő bűz olyan mértékben korlátozta a látótávolságot, hogy ellehetetlenítette a biztonságos járművezetést.

A komoly vezetési rutinnal és balkáni merészséggel felvértezett szarajevói taxisok arról számoltak be, hogy Ilidža és az Óváros egyes részein képtelenség tájékozódni, így mindenki szinte vakon repül, illetve vezet naplemente után, mert az orrukig sem látnak.

Az alig egy hónapja felállt új kantonális kormány érezte, hogy a szűnni nem akaró szmog miatt növekszik a népharag, különös tekintettel arra, hogy a koalíció által támogatott Nihad Uk (Naša Stranka) kantonális miniszterelnök a beiktatását követően kijelentette, hogy úgy akarják vezetni az ország szívét, „mint egy európai metropoliszt”.

Ezzel szemben Uk kénytelen volt szembesülni a nyers és meglehetősen bűzös valóssággal, és minden nap valamilyen korlátozást bejelenteni, hátha az mérsékeli a szmog koncentrációt. Az intézkedések között szerepelt a nehézgépek belvárosi forgalmának felfüggesztése és az EURO3 vagy annál rosszabb minősítésű járművek használatának időszakos tiltása.

Az egyébként is túlterhelt városi tömegközlekedést ideiglenesen ingyenessé tették mindenki számára, ettől remélve a járműhasználat mérséklődését.

A korábbi éveken már látott korlátozások között új elem volt, hogy az óvodákban és általános iskolákban megtiltották a tanulóknak, hogy az intézmények udvarán tartózkodjanak. A felnőtt lakosságnak pedig azt a tanácsot adták, hogy maradjanak zárt térben, mert a szmog ugyan légnemű anyagokból tevődik össze, de valami oknál fogva biztosan nem megy be.

A szénnek égnie kell

A bosznia-hercegovinai nagyvárosokra széles körben jellemző rossz levegőminőség több tényezőre vezethető vissza. Az egyik, hogy a településeknek helyt adó festői szépségű hegyek ölelésében nemes egyszerűséggel megül a szmog és a szállópor.

A mellékelt videó Szarajevónak azt az öt látványosságát mutatja be, amelyet a városba látogatóknak mindenképpen érdemes felkeresniük (winter edition).

Az EU Energia Közösség már évek óta rendre elmarasztalja Bosznia-Hercegovinát, Koszovót és Észak-Macedóniát amiatt, hogy nem tartják be a közösség által előírt kibocsátási értékeket, és nem hajtják végre a szükséges fejlesztéseket.

A boszniai energetikai szektor egyik sajátossága, hogy a fejletlen villamos áram- és távhőelőállítási rendszer komoly hasznot termel az országnak, a villamos energiatermelést adó boszniai erőművek döntő többsége ugyanis az országban kitermelt barnakőszénnel, illetve lignittel üzemel.

Kevesek által ismert tény, hogy az egyéb mutatók szempontjából elmaradott Bosznia komoly villamosenergia-exportőr a régióban. Az itt megtermelt áramból évek óta vásárol a szomszédos Horvátország és Szerbia mellett Olaszország és Szlovénia is, ami komoly bevétel a költségvetésnek, így a szénnek égnie kell az erőműben.

A legtöbb lakótelep kis erőműve ugyan importált földgázt használ, azonban ezek száma elenyésző, mivel a lakosság döntő többsége rosszul szigetelt, többgenerációs együttélést lehetővé tevő, vagyis nagy alapterületű családi házakban él.

Ezeknek a legtöbbjébe nincs bekötve a vezetékes gáz, így a gázkazán helyett marad a fatüzelés, amit az alacsony jövedelműek szó szerint „bármivel” kiegészítenek, ami éghető. Így a fűtési szezonban a lakossági károsanyag kibocsátás és a szélcsend együttese eredményezi a határérték többszörösét meghaladó szennyezést.

Ehhez jön hozzá a személygépjárművek használata, amik között még mindig szép számban láthatunk az EURO 3 minősítésű, vagy annál nagyobb károsanyag kibocsátásra képes motorokkal üzemelő eszközöket.

A korábbi napok kommunikációja alapján érzékelhetően az illetékeseknek sincs túl sok ötlete a lakosságot tömegesen érintő egészségügyi szükséghelyzet érdemi megoldására azon túlmutatóan, hogy mindenki maradjon zárt térben.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava