A horvát elnök szerint Európa azt sem tudja, hogy hol a feje, és hol a farka

Zoran Milanović horvát elnök azt mondta, hogy az Európában egyre nagyobb gondokat előidéző illegális migrációt és a migránsok Horvátországba történő megnövekedett beáramlását Bosznia-Hercegovina, illetve a boszniai vízumrendszer okozza. Szerinte ezt azzal lehetne megoldani, hogy ha a szomszédos ország szigorúbb belépési kritériumokat állít fel a beutazók számára. A boszniai útvonalon ezrével érkeznek a migránsok a horvát határ mentén lévő Una-Sana kantonba, ahol most is mintegy kétezren tartózkodnak, legtöbbjük a lipai befogadó központban.

Európa kapuját döngetik

Milanović szerint a bosznia-hercegovinai vízumrendszer azzal okozza a legnagyobb problémát, hogy egyes országok állampolgárai szabadon érkeznek Bosznia-Hercegovinába, az érintett országokat azonban nem nevezte meg.

Megjegyezte viszont, hogy a szóban forgó emberek leszállnak a szarajevói repülőtéren, és aztán átmennek migránsba, vagyis ahogy a horvát elnök fogalmazott, “megkezdik a sétát”.

Milanović ezért úgy véli, hogy ez meggondolatlanság Bosznia-Hercegovina részéről, illetve egy olyan illúzió, amely során a szláv testvériség helyébe a muszlim testvériség lépett.

– Leginkább az osztrákoktól és a németektől várnék el valamit, mert a migránsok többnyire északra akarnak eljutni, itt csak átmennek

Kapcsolódó cikk

MIGRÁNSLOTTÓ: Kihúzza a főnyereményt az a migráns, aki eljut Németországba

– mondta a horvát elnök, aki szerint Horvátország nem fokozhatja tovább az ellenőrzést a bosznia-hercegovinai határon, hacsak nem kezd el az emberekre lövöldözni, de az katasztrófa lenne.

Ezért ő személy szerint nem támogatja a hadsereg kivezénylését a határokra, mert akkor szavai szerint “halottak is lesznek”.

Arra a kérdésre, hogy a problémát Európa váltja-e ki azzal, hogy nem képes megegyezni a közös menekültügyi politikában, Milanović azt mondta, hogy Európa “évek óta tévelyeg”.

– Évek óta teljesen elvesztek, és valójában nem tudják, hogy hol van a fejük, és hol a farkuk. Ez a könnyelműség és az egy-két olyan eszme iránti rajongás következménye, mint például a határok nélküli Európa, vagy hogy mindannyian európaiak vagyunk

– vélte a horvát elnök, aki ezzel a migráció kérdését áttolta Bosznia-Hercegovinára, amelynek szerinte be kell tartania a közös szabályokat, ha az Európai Unió tagja szeretne lenni, persze – jegyezzük meg -, ha egyáltalán tudnánk, hogy mik is a közös szabályok.

Több ezer migráns a határon

A horvát elnök kijelentései annyira megmozgatták a zágrábi Nova TV munkatársainak a fantáziáját, hogy egyikük azonnal autóba ült, és leugrott az Una-Sana kantonba, amely Bosznia-Hercegovina esetében a migráció nyugati kilépőkapuja.

A lipai központ az Európai Unió és az USAID támogatásával működik (Forrás: Screenshot, Nova TV)

A riporter azonnal az Európai Unió és az USAID támogatásával működő lipai befogadó központhoz ment, ahova meginvitálta Božidar Živkót, az említett kanton belügyminiszterét is. Tőle azt kérdezte, hogy meg tudnak-e birkózni a rájuk zúduló menekültáradattal?

Živko elmondta, hogy a lipai táborban most éppen 1200 migráns tartózkodik, ezzel idén minden csúcs megdőlt, miközben a bihácsi Borići táborban még háromszáz migráns van, és további 600-700 található a két táboron kívül, ők Bihácsban mászkálnak.

Megjegyzendő, hogy Lipa több tíz kilométerre van Bihácstól, Borići viszont a város erdei fenyővel borított széle, az ottani tábor is uniós pénzből létesült, így a migránsok már ott egy kicsit Európában érezhetik magukat, illetve ennek legalább az illúziója megvan.

2022 július 21-én avatták fel Bihácsban a frissen felújított Borići befogadó központot. A homlokzat felújítása több mint 200 000 BAM-ba (boszniai konvertibilis márkába) került, a teljes rekonstrukciót, valamint az ideiglenes befogadóállomás üzemeltetési költségeit, összesen több mint 1 millió eurót az Európai Unió finanszírozta (Forrás: EU in Actions)

Az Una-Sana kanton belügyminisztere a fenti kérdésre válaszolva a számok felsorolását követően “első kézből” arról tájékoztatta a horvát újságírót, hogy nagyon nehezen tudnak megküzdeni a helyzettel.

Živko egy másik kérdésre adott válaszában megjegyezte, hogy a bosznia-hercegovinai lakosság irányába megnyilvánuló bűnözési ráta elhanyagolható, azt meg természetesnek tartotta, hogy a migránsok között merülnek fel problémák, mégiscsak ezerkétszáz ereje teljében lévő fiatalember van összezárva egy kis területen.

A migránsok is készültek az interjúra, mert nagy számban vették körül a kamerát, amelynek különböző nyelveken írt transzparenseket is megmutattak, az egyiken például az olvasható, hogy “No nation, no border”.

Ez a határok nélküli Európa újabb verziója, a migránsok értelmezésében.

No Nation, No Border, vagyis ahogy a migránsok értelmezik Európát (Forrás: Screenshot, Nova TV)

Živko arról is beszélt, hogy a Horvátországból kitoloncolt migránsokat nem tudják más országokba visszaküldeni, ha illegálisan érkeztek, és máshol nem jelentkeztek be.

A regisztráció általában nagyon hányaveti mindenütt, mert az sem a migránsoknak, sem az őket regisztráló államoknak nem jó, mert a dublini szerződés alapján a migránsok bármikor visszaküldhetők az őket először regisztráló országba, amit nyilván sem a migránsok, sem a tranzitországok nem akarnak.

– A migránsok hét napig szabadon járhatnak-kelhetnek Bosznia-Hercegovinában, tehát amikor Horvátország visszaküldi őket, akkor mi ebben a befogadó központban helyezünk el mindenkit, de a migránsok néhány nap múlva általában elhagyják a tábort

– mondta a kantonális belügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy ez nem Bosznia-Hercegovina problémája, szerinte ugyanis a migráció globális jelenség.

Živko egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy a bajt a forrásországok, vagyis a kibocsátó államok okozzák, ezzel kapcsolatban arra utalt, hogy vajon mi mindenen mehetett keresztül egy migráns, aki például Afganisztánból érkezett.

A probléma tehát lényegében ugyanaz, mint minden trantzitországban, a befogadó központok vagy a migránstáborok általában ugródeszkaként szolgálnak a migránsok számára ahhoz, hogy folytassák az útjukat Nyugat-Európa felé, a legkedveltebb úticél pedig Németország, amely lassan már maga is kezd felhagyni a Merkel mutti által meghirdetett Willkommenskulturral.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.