Bosznia
A horvát elnök szerint Európa azt sem tudja, hogy hol a feje, és hol a farka

Zoran Milanović horvát elnök azt mondta, hogy az Európában egyre nagyobb gondokat előidéző illegális migrációt és a migránsok Horvátországba történő megnövekedett beáramlását Bosznia-Hercegovina, illetve a boszniai vízumrendszer okozza. Szerinte ezt azzal lehetne megoldani, hogy ha a szomszédos ország szigorúbb belépési kritériumokat állít fel a beutazók számára. A boszniai útvonalon ezrével érkeznek a migránsok a horvát határ mentén lévő Una-Sana kantonba, ahol most is mintegy kétezren tartózkodnak, legtöbbjük a lipai befogadó központban.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
Európa kapuját döngetik
Milanović szerint a bosznia-hercegovinai vízumrendszer azzal okozza a legnagyobb problémát, hogy egyes országok állampolgárai szabadon érkeznek Bosznia-Hercegovinába, az érintett országokat azonban nem nevezte meg.
Megjegyezte viszont, hogy a szóban forgó emberek leszállnak a szarajevói repülőtéren, és aztán átmennek migránsba, vagyis ahogy a horvát elnök fogalmazott, „megkezdik a sétát”.
Milanović ezért úgy véli, hogy ez meggondolatlanság Bosznia-Hercegovina részéről, illetve egy olyan illúzió, amely során a szláv testvériség helyébe a muszlim testvériség lépett.
– Leginkább az osztrákoktól és a németektől várnék el valamit, mert a migránsok többnyire északra akarnak eljutni, itt csak átmennek
– mondta a horvát elnök, aki szerint Horvátország nem fokozhatja tovább az ellenőrzést a bosznia-hercegovinai határon, hacsak nem kezd el az emberekre lövöldözni, de az katasztrófa lenne.
Ezért ő személy szerint nem támogatja a hadsereg kivezénylését a határokra, mert akkor szavai szerint „halottak is lesznek”.
Arra a kérdésre, hogy a problémát Európa váltja-e ki azzal, hogy nem képes megegyezni a közös menekültügyi politikában, Milanović azt mondta, hogy Európa „évek óta tévelyeg”.
– Évek óta teljesen elvesztek, és valójában nem tudják, hogy hol van a fejük, és hol a farkuk. Ez a könnyelműség és az egy-két olyan eszme iránti rajongás következménye, mint például a határok nélküli Európa, vagy hogy mindannyian európaiak vagyunk
– vélte a horvát elnök, aki ezzel a migráció kérdését áttolta Bosznia-Hercegovinára, amelynek szerinte be kell tartania a közös szabályokat, ha az Európai Unió tagja szeretne lenni, persze – jegyezzük meg -, ha egyáltalán tudnánk, hogy mik is a közös szabályok.
Több ezer migráns a határon
A horvát elnök kijelentései annyira megmozgatták a zágrábi Nova TV munkatársainak a fantáziáját, hogy egyikük azonnal autóba ült, és leugrott az Una-Sana kantonba, amely Bosznia-Hercegovina esetében a migráció nyugati kilépőkapuja.

A lipai központ az Európai Unió és az USAID támogatásával működik (Forrás: Screenshot, Nova TV)
A riporter azonnal az Európai Unió és az USAID támogatásával működő lipai befogadó központhoz ment, ahova meginvitálta Božidar Živkót, az említett kanton belügyminiszterét is. Tőle azt kérdezte, hogy meg tudnak-e birkózni a rájuk zúduló menekültáradattal?
Živko elmondta, hogy a lipai táborban most éppen 1200 migráns tartózkodik, ezzel idén minden csúcs megdőlt, miközben a bihácsi Borići táborban még háromszáz migráns van, és további 600-700 található a két táboron kívül, ők Bihácsban mászkálnak.
Megjegyzendő, hogy Lipa több tíz kilométerre van Bihácstól, Borići viszont a város erdei fenyővel borított széle, az ottani tábor is uniós pénzből létesült, így a migránsok már ott egy kicsit Európában érezhetik magukat, illetve ennek legalább az illúziója megvan.

2022 július 21-én avatták fel Bihácsban a frissen felújított Borići befogadó központot. A homlokzat felújítása több mint 200 000 BAM-ba (boszniai konvertibilis márkába) került, a teljes rekonstrukciót, valamint az ideiglenes befogadóállomás üzemeltetési költségeit, összesen több mint 1 millió eurót az Európai Unió finanszírozta (Forrás: EU in Actions)
Az Una-Sana kanton belügyminisztere a fenti kérdésre válaszolva a számok felsorolását követően „első kézből” arról tájékoztatta a horvát újságírót, hogy nagyon nehezen tudnak megküzdeni a helyzettel.
Živko egy másik kérdésre adott válaszában megjegyezte, hogy a bosznia-hercegovinai lakosság irányába megnyilvánuló bűnözési ráta elhanyagolható, azt meg természetesnek tartotta, hogy a migránsok között merülnek fel problémák, mégiscsak ezerkétszáz ereje teljében lévő fiatalember van összezárva egy kis területen.
A migránsok is készültek az interjúra, mert nagy számban vették körül a kamerát, amelynek különböző nyelveken írt transzparenseket is megmutattak, az egyiken például az olvasható, hogy „No nation, no border”.
Ez a határok nélküli Európa újabb verziója, a migránsok értelmezésében.

No Nation, No Border, vagyis ahogy a migránsok értelmezik Európát (Forrás: Screenshot, Nova TV)
Živko arról is beszélt, hogy a Horvátországból kitoloncolt migránsokat nem tudják más országokba visszaküldeni, ha illegálisan érkeztek, és máshol nem jelentkeztek be.
A regisztráció általában nagyon hányaveti mindenütt, mert az sem a migránsoknak, sem az őket regisztráló államoknak nem jó, mert a dublini szerződés alapján a migránsok bármikor visszaküldhetők az őket először regisztráló országba, amit nyilván sem a migránsok, sem a tranzitországok nem akarnak.
– A migránsok hét napig szabadon járhatnak-kelhetnek Bosznia-Hercegovinában, tehát amikor Horvátország visszaküldi őket, akkor mi ebben a befogadó központban helyezünk el mindenkit, de a migránsok néhány nap múlva általában elhagyják a tábort
– mondta a kantonális belügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy ez nem Bosznia-Hercegovina problémája, szerinte ugyanis a migráció globális jelenség.
Živko egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy a bajt a forrásországok, vagyis a kibocsátó államok okozzák, ezzel kapcsolatban arra utalt, hogy vajon mi mindenen mehetett keresztül egy migráns, aki például Afganisztánból érkezett.
A probléma tehát lényegében ugyanaz, mint minden trantzitországban, a befogadó központok vagy a migránstáborok általában ugródeszkaként szolgálnak a migránsok számára ahhoz, hogy folytassák az útjukat Nyugat-Európa felé, a legkedveltebb úticél pedig Németország, amely lassan már maga is kezd felhagyni a Merkel mutti által meghirdetett Willkommenskulturral.
Mini közvélemény-kutatás
Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
[ays_poll id=10]Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- Románia4 nap telt el azóta
Lemondott a román elnök – a politikai káosz nő
- Bosznia4 nap telt el azóta
Kinek jó, és kinek rossz az USAID megszüntetése a Balkánon?
- Szerbia5 nap telt el azóta
El a kezeket Vajdaságtól! – ez az új jelszó Szerbiában
- Koszovó7 nap telt el azóta
Megismétli-e az Önrendelkezés a 2021-es fölényes győzelmét?