A magyar határzáron több migráns jut át, mint a bosnyák-horvát határon

Nemcsak Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, a szájkarate ólomsúlyú bajnoka tud nagyokat mondani. Ez néhanapján még Davor Božinović belügyminiszterrel is előfordul, attól függetlenül, hogy általában higgadt, kimért nyilatkozatokat szokott adni. Ezt nyilván azzal lehet összefüggésbe hozni, hogy a szlovén határellenőrzés bevezetése után Horvátországban felbolydultak a kedélyek, és ennek megfelelően nincs hiány a legkülönfélébb javaslatokban, például a Frontex horvát-bosnyák határra történő telepítésétől (amit különben Horvátország már nem egyszer elvetett) egészen odáig, hogy a katonaságot kell kivezényelni a határok védelmére. Mindez természetesen a kormány rátermettségét kérdőjelezi meg, ami fél évvel a parlamentáris választások előtt nem olyasvalami, amit Plenković miniszterelnök szívesen lát, különösen nem azután, hogy a kormány egyik legnagyobb vívmányaként a schengeni övezethez való csatlakozást nevezi meg.

Jó napot, miniszter úr!

Davor Božinović belügyminiszter, a N1 Tv stúdiójában válaszolgatott a kérdésekre a Hét interjúja műsor keretében, és alapvetően azt az álláspontot képviselte, hogy nincs semmi baj, a kormány, illetve a belügy mindent keményen ellenőrzése alatt tart.

Az újságírói kérdések – a közvélemény hangulata nyomán – a schengeni övezettel kapcsolatosan firtatták az illegális migránsok növekvő számát. Elsősorban az érdekelte a kollégát, hogy az övezetbe való felvétel után nem lazított-e Horvátország a határellenőrzésen.

A TNT-ben megnyilvánuló belügyminiszter szerint Európában az a legnagyobb probléma, hogy a bevándorlók nem integrálódtak a társadalomba (Forrás: X-platform, N1)

A belügyminiszter elismerte, hogy a számok növekednek, ám szerinte ennek semmi köze sincs Horvátország schengeni csatlakozásához.

Božinović annak a véleményének adott hangot, hogy idén mind Szerbiában, mind Bosznia-Hercegovinában nőtt a nyomás és a határátlépések száma, ami automatikusan tükröződik a horvátországi helyzeten is.

– Megértem a határ mentén élőket, valamint a Slunjban és a bosznia-hercegovinai határ mentén lakó polgárok helyzetét. Ezért kezdtünk el építeni egy migránsregisztrációs központot, hogy ténylegesen eltávolítsuk a migránsokat a településekről. Reálisan nézve a biztonsági helyzet nem romlott

– mondta Božinović. Ami a határvédelmi intézkedéseket illeti a horvát belügyminiszter szerint Horvátország az elmúlt időszakban megerősítette határainak az ellenőrzését.

Kapcsolódó cikk

A horvát elnök szerint Európa azt sem tudja, hogy hol a feje, és hol a farka

Miután a határ menti erdőkben a fák hullatni kezdték a leveleiket, megcsappant az illegális határátlépési kísérletek száma, mert sokkal könnyebb észlelni a migránscsoportokat.

Božinović szerint Szlovénia nem vezette volna be a határellenőrzést, ha ezt nem a franciaországi és belgiumi terrortámadások motiválták volna, valamint ha Olaszország nem vezette volna be ugyanezt Szlovénia irányában.

A horvát belügyminiszter meglátása az, hogy az Európai Unióban az a tendencia, hogy Közép-Európától délig mindenki rendelkezik ilyen belső ellenőrzésekkel. Ez olyasvalami, ami létezik, és amiről a schengeni jog is rendelkezik.

Amikor korábban terrortámadások történtek és a covid-válság volt, ilyen ellenőrzéseket vezettek be. Ezért Božinović szerint nem beszélhetünk rendkívüli, vagy teljesen új helyzetről, mivel olyan intézkedésekről van szó, amelyeket a gyakorlat már korábbról ismer.

Ejnye-bejnye, csúnya magyarok! És csúnya határzár!

A 2015-ben tapasztalható helyzethez hasonló állapotok kapcsán Božinović kifejtette, ez a helyzet nem fog megoldódni, amíg az Európai Unió szintjén nem születik konszenzus az illegális migrációval szembeni fellépésről. A gond az, hogy a konszenzust nehéz létrehozni.

A horvát belügyminiszter szerint 6700 rendőr, plusz 2000 tagú intervenciós és különleges rendőrökből álló egység tartózkodik a határon, akiket folyamatosan rotálnak. Ezen felül a Frontexnek 1150 tagja is jelen van, de nem a határon, bár rájuk Božinović szerint nagyobb szükség lenne Bosznia-Hercegovinában (Forrás: Screenshot, N1)

Vannak baloldali és zöld kormányok, amelyek támogatják a nyitott határokat, vannak jobboldaliak, amelyek ezt ellenzik, és mindent erővel szeretnének megoldani.

Horvátország – a belügyminiszter szerint valahol középen helyezkedik el, és elsősorban a nemzeti érdekek megvédésére törekszik.

– Az EU nélkül nem fogjuk megoldani ezt a problémát, bármit is gondolunk, de ezzel egyetemben meg kell őriznünk Horvátország érdekeit, és azt hiszem, hogy ebben sikeresek vagyunk

– jelentette ki Božinović arra az újságírói felütésre reagálva, hogy az európai migránspolitika kudarca pontosan az eltérő megközelítésekre vezethető vissza: például Magyarország határzárral védi határait.

Itt fontos közbeszúrni, hogy ki nem mondottan az újságíró arra a vitára utal, ami Horvátországban már pár éve folyik, hogy nem kellene-e mégis valamilyen kerítés arra a fránya határra?

Davor Božinović kifejtette, hogy Magyarországnak a legkeményebb a retorikája ebben a kérdésben az Európai Unióban, elsőként épített ki határzárat, „de ettől eltekintve több migráns halad át rajta, mint Horvátországon keresztül, mivel nekünk jobb a hozzáállásunk, és a rendőrségünk rugalmasabban kezeli a helyzetet.

– Arra szeretném emlékeztetni a nézőket, hogy mennyi vád érte annakidején a rendőrséget, nemcsak a közösségi médiában, de az európai intézmények felől is. Brutalitással vádoltak bennünket, meg ki tudja mivel, most pedig hogy bekerültünk a schengeni övezetbe, az erélyes fellépés hiányát kérik rajtunk számon

– mondta Božinović, aki ezzel kimondatlanul is arra utalt, hogy a kérdésben bizonyos értelemben kettős mérce létezik az Európai Unió esetében.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.