Connect with us

Magyarország

MIGRÁNSLOTTÓ: Kihúzza a főnyereményt az a migráns, aki eljut Németországba
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

főnyeremény Németország
Angela Merkelt 2022-ban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Nansen díjjal tüntette ki "a bátorságáért és az együttérzéséért". Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa szerint Merkel "víziót, bátorságot és erőt" mutatott (Forrás: Screenshot)
A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Az a menedékkérő, aki eljutott Németországba, gyakorlatilag kihúzta a főnyereményt egy világszerte zajló lottójátékban. Ezt Thilo Sarrazin volt német szociáldemokrata politikus állapította meg egy nemrég írt tanulmányában, amelyben röviden elemzi azt az időszakot, amely a hatalmas társadalmi vitát kiváltó “Németország felszámolja önmagát” (2010) című művének megjelenése óta telt el. A tanulmány magyarul a Merkel, tizenhat év kancellárság kritikus mérlege című kötetben jelent meg. Ebből idézünk egy részt, amely arra próbál rávilágítani, hogy miért igyekeznek a migránsok leginkább Németországba. A tanulmányból az is kiderül, hogy az Európába irányuló migráció generálásához jelentősen hozzájárul a német bevándorlási politika, és amíg ez nem változik meg, addig a jelenlegi helyzet továbbra is fennáll.

Örök időkig tartó főnyeremény

A volt német szociáldemokrata politikus szerint nem a leginkább rászorulók jutnak el Németországba, hanem a fiatalok és az erősek, többségükben a fiatal férfiak, azok a menekültek viszont, akiknek a legnagyobb szükségük lenne segítségre, el sem érik Európát.

Egyedül a 2015-ös esztendőben 890 ezer menedékkérő érkezett Németországba a hivatalos, utólag korrigált statisztikák szerint. 2015 és 2019 között a menedékkérők száma összeségében 1,1 millióról 1,84 millióra nőtt, 2020-tól 2021 első negyedévéig pedig a koronavírus-pandémia ellenére további 130 ezer menedékjogi kérelmet adtak be.

A beadástól a menedékjogi kérelem elbírálásig könnyen eltelhet három-négy év. Ha a jogi lehetőségeket kimerítették, ez az idő jelentősen meghosszabbodhat.

főnyeremény Németország

Thilo Sarazzin szerint a migráció kezelése Merkel legnagyobb politikai hibájaként fog szerepelni a történelemkönyvek lapjain (Forrás: DW)

Miután lezárult a menedékjogi eljárás, általában a külföldiek jogait érintő további eljárások következnek, amelyek során az elutasított menedékkérő újabb maradási jogot tud szerezni.

A folyamat gyakran hosszadalmas várakozással kezdődik a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalnál (BAMF) a menedékkérők regisztrációjával, majd folytatódik a hosszú ideig tartó fellebbezési időszakkal az illetékes igazgatási hatóságoknál, adott esetben akár a Szövetségi Alkotmánybíróságnál vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságán.


főnyeremény, Németország
A tanulmány ebben a könyvben olvasható


Ha megadják a tartózkodásra a jogot, úgy rendszerint még további, a külföldiek jogállását érintő eljárások következnek, amelyek szintén több évig eltarthatnak. Ha ezek lezárultak, akkor még mindig benyújtható petíció, és adott esetben végül türelmi időt rendelhetnek el, amire a legtöbb esetben sor is kerül.

Az esetek elenyészően kis részében jut el az eljárás a kiutasításig vagy az érintett önkéntes elutazásáig.

Mindennek felsorolását követően Sarrazin megjegyzi, hogy egy menedékkérő, aki a valóságban gazdasági bevándorló, és “elveszítette” útlevelét, hamisan megadott személyi adatokkal sok évig tartózkodik Németországban, miközben szociális juttatásokat vesz igénybe, talán bűnözésbe is keveredik, tartózkodását aztán családalapítással és gyermekekkel tovább erősíti, amivel újabb szociális juttatásokra lesz jogosult, és így tovább.

Végeredményben a hosszú eljárás végén csak az esetek töredékében állapítanak meg jogos igényt a politikai menedékjogra: 2012-től 2021 márciusáig 2,4 millió döntést hoztak a menedékkérelmek ügyében. Ezek közül csupán 17 965 esetben állapították meg a politikai menedékjogra vonatkozó kérelem jogosságát, és hoztak pozitív döntést, ez viszont csak az összes eset 0,8 százaléka.

Anas Modamani szíriai menedékérő szelfit készített Angela Merkel német kancellárral egy berlini migránsszállónál (Forrás: Internet)

A menedékkérők jóval több, mint kilencven százaléka esetében évek óta érvényes, hogy ha egyszer megérkeztek Németországba, akkor ott is maradnak, függetlenül attól, hogyan bírálják el a kérelmüket. Legnagyobb részük pedig egy idő után a családtagjait is maga után viszi.

Sarrazin ebből arra a következtetésre jut, hogy a menedékjog gyakorlatilag a szabályozatlan bevándorlás bejáratává vált Németországban.

Mennyibe kerül egy menedékkérő?

Ha a költség kérdését vizsgáljuk, úgy különbséget kell tenni a rövid és hosszú távon jelentkező költségfaktorok között. A menedéket keresőknél rövid távon elszállásolásra, megélhetési kiadásokra, orvosi ellátásra, rendőrségi, jogi, munkaügyi, iskolai és kommunális szolgáltatások igénybevételére gondolt Sarrazin.

Ennek alapján megbecsülte, hogy a közvetlen és közvetett költség egy-egy menedékkérő esetében éves szinten 20 ezer euró lehet, és miután a menedékkérők száma 2014 óta 1,3 millióval nőtt, ez évente 26 milliárd euró költséget jelent Németországnak, a költségeket pedig az ország, a tartományok és a települések közösen viselik.

A német költségvetés 2019-re kereken 23 milliárd eurót, 2020-ra és 2021-re pedig egyaránt 22 milliárd eurót irányzott elő a menekültjoggal összefüggő állami feladatok és kiadások biztosítására, amiben még nincsenek benne a tartományok és a települések kiadásai.

Ugyanakkor azok a menekültek, akik egyáltalán eljutnak a munkaerőpiacra, hosszú távon már gondoskodni tudnak a megélhetésükről, és fedezni is képesek lehetnek ezeket a költségeket. A mostanáig nyilvántartásba vett mintegy kétmillió menedékkérő migráns kétharmada-háromnegyede előreláthatólag azonban soha nem jut el a munkaerőpiacra.

főnyeremény Németország

Európa határok nélkül: Budapest 2015-ben csak ízelítőt kapott a migrációból

Ehhez kapcsolódik Sarrazinnak az a megállapítása, hogy a 2015 környékén érkezett menedékkérők nyolcvan százaléka fél évtizeddel a nagy menekülthullám után is a szociális juttatásoktól függött, vagyis azokból élt, és valószínűsíthető, hogy kétharmaduk tartósan, tehát élete végéig juttatásokra szorul majd, összesen tehát a 2015 óta tartó menekültbeáramlás a jövőre nézve körülbelül egymilliárd eurót kitevő állami ráfordítással jár.

Miután éves szinten mintegy 20-25 ezer euróba kerül minden egyes menedékkérő, akiknek a többsége nagyon fiatal, és még negyven-hatvan évre van kilátása, az állam kiadásai tehát fejenként nagyjából egymillió eurót tesznek ki, így egy munkaügyi közgazdász számításai szerint a német állam a legkedvezőtlenebb esetben körülbelül nettó 400 milliárd eurót fizet ki a menedékjogi rendszeren keresztül. Ez a mostani német államadósság, ami 1620,4 milliárd euró, mintegy 25%-ának felel meg.

Hosszú távú kockázat

A volt szociáldemokrata politikus azonban ezeknél a hatalmas pénzügyi költségeknél is komolyabbnak tartja a szociális kiadásokat és az iszlám országokból érkező sokmilliós bevándorlás hosszú távú kockázatait.

Itt megjegyzi, hogy a 2017-ben a Németországban élő törököknek a törökországi alkotmányról szóló népszavazásakor világosan látható volt, hogy az ottani törökök kétharmada még évtizedek alatt sem tette magáévá a nyugati kultúrát, ennél azonban sokkal nagyobb problémákat látni az ott élő arabok esetében.

Sarrazin megjegyzi, hogy az Afrikából és a Közel-Keletről kiinduló migrációs nyomás fenn fog állni az európai és német határokon, sőt tendenciáját tekintve még erősödik is, ha figyelembe vesszük az említett régiókban megfigyelhető demográfiai fejleményeket, amiből pedig azt a következtetést vonta le, hogy az embercsempészek továbbra is kiváló üzleteket kötnek.

Tartósan az sem segít, ha Recep Tayyip Erdoğan Törökországa mellett még további diktatúrákat vagy kétes hírű, tekintélyelvű rezsimeket bíznak meg az európai külső határok (és ezzel a német határok) megfigyelésével és ellenőrzésével.

Így az Európába és különösen a Németországba tartó áradat csak akkor hagy alább, ha a legtávolabbi afgán vagy afrikai faluban is mindenki számára világossá válik, hogy a Németországba történő sikeres megérkezés már nem jogosít fel automatikusan tartózkodásra és maradásra, ha nem teljesülnek a politikai menedékjog biztosításának és megadásának előfeltételei.

A szerző szerint ezenkívül világossá kell tenni azt is, hogy az elutasított menedékkérő nem rendelkezik legális tartózkodási engedéllyel, s ezért semmilyen lehetősége nincs arra, hogy fellebbezést nyújtson be a német bíróságon.

A volt szociáldemokrata politikus úgy vélte, hogy amikor 2015-ben felgyorsultak és irányíthatatlanná váltak az események, Angela Merkel volt német kancellár fejetlenül reagált.

Az egyetlen felismerhető koncepciója az volt, hogy körbeutazta Törökországot és a Földközi-tenger déli országait, a német haditengerészetet pedig időnként mint közlekedési eszközt vetette be a Földközi-tengeren az Afrikából érkező újabb tömegek szállítására.

Sarrazin ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Merkel csődöt mondott a migrációs krízisben, s ez egykori hivatali ideje legnagyobb hibájaként fog szerepelni a történelemkönyvek lapjain.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava