A “demokrácia ünnepe”: a bosnyák jobboldalon is egy jelöltből lehet választani

Senkinek sem sikerült végül jelöltetni magát az elnöki tisztségre a harminc erre vállalkozó párttag közül a Demokratikus Akció Pártjának (Starnka Demokratske Akcije, SDA) október 14-én esedékes elnökválasztó kongresszusára, vagyis a jelenlegi pártelnök mind a harminc lehetséges ellenfelét kigolyózták. A Bakir Izetbegović legesélyesebb kihívójaként számon tartott Šemsudin Mehmedović élesen kritizálta a jelenlegi pártelnököt, aki erre reagálva a demokrácia ünnepeként hivatkozott az egyindulós megmérettetésre.

Elutasították az összes kihívót

A tavaly október eleji választási vereség, valamint a Bakir Izetbegović köre elleni folyamatos vádemelések miatt a boszniai közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdések egyike, hogy képes-e a bosnyák konzervatívok szent gráljának számító Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA) a megújulásra a pártelnök pozícióban maradása mellett.

Az október 14-i SDA kongresszuson esedékes ugyan az elnökválasztás, a jelenlegi információk szerint azonban Izetbegović mellett nem fog más név szerepelni a szavazólapon.

Voltak ugyan olyan párttagok, akik jelöltetni akarták magukat a megmérettetésre, azonban a párton belül működő választási bizottság (Izborna Komisija SDA) egytől-egyig elutasította a jelöléseket. A bizottság tájékoztatása szerint a jelöltek egy része nem adott le megfelelő számú támogató nyilatkozatot, ami a jelöltség feltétele.

Más esetekben olyan személy akarta jelöltetni magát, aki a párt alapszabálya szerint arra őt feljogosító tisztséget nem tölt be. Kirívó esetként beszámoltak arról, hogy egy meg nem nevezett jelölt vélhetően hamis pecsétet használt és aláírásokat is hamisított.

Így jelenleg az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a bosnyák konzervatív jobboldal zászlóshajójának elnöki székéért egyindulós versengésnek leszünk szemtanúi.

Élő adásban tudta meg

Az Izetbegović mellett utolsóként állva maradt személy, aki jelöltetni kívánta magát az a Šemsudin Mehmedović, aki évek óta komoly kritikával illeti az Izetbegović család és a hozzájuk köthető személyek politikai tevékenységét.

Šemsudin Mehmedović a BHT1 Televízió élő adásában tudta meg, hogy az SDA választási bizottsága visszautasította a jelöltségét.

Mehmedović volt a magát jelöltetni szándékozó személyek közül a legmagasabb pozícióban az SDA-ban. 1991-es megalapítása óta a párt tagja, és jelenleg ő az egyik alelnöke.

Zenica-Doboj Kantonban komoly támogatottsággal bír, így a mostani választáson is simán bejutott a boszniai törvényhozásba.

Mehmedović már két alkalommal indult Izetbegović ellen a pártelnöki székért, és mindkét esetben alulmaradt, az Izetbegović család körüli botrányok és a tavalyi választási vereség miatt most lényegesen jobb helyzete lett volna a pártelnöki tisztség elnyerésére, mint korábban.

Ennek ellenére az SDA választási bizottsága őt sem engedte a virtuális ringbe lépni, arra való hivatkozással, hogy nem adott le kellő számú ajánlást.

Mehmedović ráadásul közel sem hétköznapi módon értesült az elutasításról, mivel minderről a boszniai országos köztelevízióként működő BH tv-nek adott interjú kellős közepén tájékoztatta a riporter élő adásban.

Mehmedović pár másodperces „hebegés” után magához tért a mélyütésből, és jelezte, hogy fel fog lépni a bizottság döntése ellen. Elmondta, hogy 19 helyi alapszervezet érvényes ajánlását adta le, miközben 15 elegendő lett volna már a jelöltségéhez. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokról másolatot is készített, mivel ő is tudja, hogy az ördög az SDA háza táján sem alszik.

A demokrácia ünnepe

Mehmedović másnap az Izetbegović család elleni lejárató tartalmak nyilvánosságra hozatalában élen járó Face TV Centralni Dnevnik című műsorában adott interjút, ahol komoly vádakkal illette az egyetlen jelöltnek számító pártvezért.

A párton belüli hangulatot kifejezetten feszültnek minősítette, és utalt rá, hogy a tagság jelentős része változást akar.

A jelöltek ellen indított hadjárat mérete kapcsán Mehmedović jelezte, hogy tudomása szerint megközelítőleg harminc személy akarta magát jelöltetni az elnöki címért, mostanra azonban senki sem maradt, aki megmérettethetné magát Izetbegovićtyal szemben.

Tudomása van arról, hogy többeket megzsaroltak vagy megfenyegettek. Szerinte mostanra Izetbegović egyfajta családi vállalkozásként kezeli a pártot, és nem hajlandó elfogadni, hogy az elnöki tisztség nem családon belül öröklődik, utalva ezzel az alapító elnökapuka, Alija Izetbegović személyére.

A jelenlegi pártvezetés hatékonyságát pedig azzal igyekezett megvilágítani, hogy a boszniai kormánykoalícióból és az államelnökségből való kiszorulás mellett a párt a korábbi kongresszuson elfogadott 28 célkitűzés közül egyet sem teljesített négy év alatt, így szerinte ideje lenne a vezetőváltásnak.

Bakir Izetbegovićnak még a díszzsebkendője is iszlamista zöld. Egy X-platformos bejegyzés szerint nem is baj, hogy így alakultak a dolgok, mert ezáltal az SDA egyenesen és megállás nélkül rohan a szakadék felé ennek a szupertehetséges politikusnak a vezetésével (Forrás: X-platform, Almedin Šišić)

Izetbegović az ellene megfogalmazott vádakra reagálva közölte, hogy azok mind alaptalanok. Szerinte az október 14-i elnökválasztó kongresszus a demokrácia ünnepe lesz.

A jelöltállítási folyamatról kijelentette, hogy az megfelelően szabályozott, és transzparens. Jelezte, hogy a párt 116 alapszervezete közül 95 bizalmát bírja. A saját támogatottságának mértéke kapcsán pedig nem volt rest 90 %-ot jósolni, ami minden bizonnyal reális, amennyiben figyelembe vesszük, hogy más induló nem lesz.

A nagy nevek már korábban kiléptek

Az SDA története már a boszniai államalapítónak kikiáltott Alija Izetbegović regnálása óta terhelt kilépési hullámokkal. A legelső komoly húzónév, aki elhagyta a pártot Haris Silajdžić akkori külügyminiszter volt, még a boszniai háború lezárását követően, 1996-ban.

Silajdžić kilépésének hátterében már akkor is az állt, hogy nem értett egyet az SDA vezetése, különösen pedig az Alija Izetbegović által meghatározott konzervatív, muszlim értékeket preferáló irányvonallal.

Silajdžić a távozása kapcsán azóta is töretlenül azt az álláspontot képviseli, hogy helyesen cselekedett, különös tekintettel arra, hogy az általa létrehozott Párt Bosznia Hercegovináért (Stranka za Bosnu i Hercegovinu, SBiH) nevű centrista formáció éléről egyenes út vezetett számára a boszniai államelnökség bosnyák tagjának székéig.

Haris Silajdžić “demokratikus feudalizmusnak” nevezte, ami most Boszniában uralkodik (Forrás: YouTube, N1)

Bakir Izetbegović elnöksége alatt a legkomolyabb érvágást a mostani kormányban a külügyminiszteri posztot betöltő Elmedin Konaković 2018-as távozása jelentette, aki a kilépésekor számos funkcionáriust vitt magával az általa életre hívott Nép és Jog (Narod i Pravda, NiP) elnevezésű formációba.

A NiP azóta az SDA-ból kiábrándult szavazók gyűjtőtábora lett, ahol tárt karokkal várják a konzervatív vezérpártból kilépő tagokat. Így tett a mérsékelt konzervatív politizálás meghatározó alakja, Denis Zvizdić és a 2022-ig föderációs belügyminiszterként tevékenykedő Aljoša Čampara is.

Zvizdić a 2022. októberi választások előtt pár hónappal nem volt rest az Izetbegovićtyal való sokadik konfliktusa után átigazolni a NiP-be, és Konakovićtyal közösen kampányolni.

Zvizdić távozása komolyan visszavetette az SDA támogatottságát Szarajevó kantonban és a nagyobb városokban az értelmiségi szavazók körében, így nem volt meglepő, hogy Izetbegović az egy évvel ezelőtti választáson alulmaradt Denis Bečirovićtyal szemben a bosnyák államelnökségi helyért vívott harcban.

Kapcsolódó cikk

HÁBORÚS JÁTÉKOK: A bosnyákok számolják, hogy hányan vannak, a szerbek vannak elegen

2021-ben Semir Efendić, a párt egyik népszerű fiatal vezetője döntött úgy, hogy átlép az SBiH-be, és azóta át is vette annak a vezetését. Az Efendićtyel erősítő SBiH is az SDA pozícióját gyengíti, mivel lényegében ugyanazon jobboldali értékek mentén szólítja meg a konzervatív bosnyák szavazókat.

Az Izetbegović körüli személyekhez köthető sorozatos botrányok hatására még májusban kilépett a párt női tagozatának meghatározó alakja, Alma Čolo, aki korábban a boszniai igazságszolgáltatásban töltött be vezető tisztségeket.

Čolo távozása amiatt volt különösen érzékeny az Izetbegović család számára, mert a volt elnökségi tag nem volt hajlandó csendben visszavonulni a politikától, és Mehmedovićhoz hasonlóan majd másfél órás interjúban számolt be a Face Televízióban az SDA-ban uralkodó korrupt és nepotista viszonyokról.

Az SDA jövője kapcsán egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy Izetbegović marad a pártelnöki rúdnál. A párt hosszú távú sorsa lényegében attól függ, hogy a boszniai igazságszolgáltatás által indított eljárások és az egyre érzékelhetőbb belpolitikai izoláció mellett az SDA meddig tudja megőrizni a tagság támogatását.