NATO 3.0 – avagy az újratervezés tervezése

A NATO szerint már nem elég a pénz: harci készséget és fegyvergyártást is sürget a szövetség

A B9 csúcstalálkozóra államfők, miniszterelnökök, valamint NATO- és amerikai tisztségviselők érkeztek a román fővárosba. Bukarest egy napra ismét Észak- és Kelet-Európa diplomáciájának központjává vált május 13-án, amikor otthont adott a Bukarest 9 csúcstalálkozónak.

A Bukarest 9 formátumot 2015-ben alapította Románia és Lengyelország, válaszul Oroszország 2014-es ukrajnai agressziójára, amikor az oroszok annektálták a Krím-félszigetet és elindították a donbaszi régióban a szeparatista katonai akciót.

A B9 tagjai Románia, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, valamint Észtország, Litvánia és Lettország – mind olyan országok, amelyek kiléptek a Varsói Szerződésből, a volt Szovjetunió befolyási övezetéből, és közös frontot kívántak alkotni az orosz fenyegetéssel szemben.

A B9-csúcstalálkozót évente rendezik meg ezen országok egyikében. Idén ismét Románia volt a soros házigazda, ezt a szerepet már 2022-ben is betöltötte.

Ezúttal kibővítették a résztvevők listáját, a volt VSZ államokon kívül meghívást kaptak az északi országok (Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország, Izland) képviselői is.

A csúcstalálkozón jelen volt Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, valamint a NATO főtitkára, Mark Rutte is. Az Egyesült Államok részéről Thomas DiNanno, a fegyverzet-ellenőrzésért és a nemzetközi biztonságért felelős államtitkár vett részt.

Bukarestben jártam a B9 + Északi Csúcsértekezleten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Mark Rutte NATO-főtitkár és az amerikai képviselők társaságában. A találkozó megmutatta, hogy mennyire szorosan összekapcsolódik a biztonság a Fekete-tengertől a Balti-tengerig és az Arktiszig – írta az X platformon Pål Jonson svéd védelmi miniszter

A kirakat szórt fényében Lengyelország

A csúcstalálkozót követően Ștefan Popescu külpolitikai elemző úgy vélte, hogy Románia ugyan jó benyomást keltett, de kitűnt, hogy kezdeményezések és regionális stratégiai vízió hiányában elveszíti szerepét Lengyelországgal szemben.

A Többet tenni a transzatlanti biztonságért („Delivering More for Transatlantic Security”) címmel tartott találkozót Nicușor Dan román államfő vezette lengyel kollégája, Karol Nawrocki társaságában, de annak napirendjét elsősorban Lengyelország határozta meg.

Elemzők szerint, mivel nincs román elképzelés a NATO keleti szárnyának déli részéről, Lengyelország a súlypontot a Fekete tenger térségéről a Balti-tenger felé tolta el.

Ștefan Popescu úgy véli: azon túl, hogy Románia a reflektorfénybe került, az eseménynek nincs olyan jelentősége, amilyen lehetett volna, ha Bukarestnek sikerül a figyelmet a Fekete-tengeri térségre és a keleti szárny déli részére irányítania.

A B9-es csúcstalálkozón arról beszélt, hogy Európának újra kell építenie védelmi ipari bázisát, kritikus infrastruktúráját és ellátási láncait. Az ankarai csúcstalálkozó próbára teszi a NATO képességét arra, hogy ígéreteit tényleges képességekké alakítsa – írta az X platformon Thomas DiNanno kevésbé fontos amerikai államtitkár

„Bár a keleti szárny biztonságáról van szó, egy tanácsadói szerepet betöltő grémium csúcstalálkozójáról beszélhetünk, amely végrehajtó erő hiányában nem bír különösebb jelentőséggel. Reálisan nézve nem hiszem, hogy bármi újat hozott volna. Kétségkívül egy nagyon szép fotó készült, jeles emberekkel, köztük Nicușor Dannal, amelyet a bukaresti politikai vezetésből kiábrándult román társadalomnak bemutatnak. Szerintem ez is volt a csúcstalálkozó megrendezésének fő célja: a fotó” – állította Ștefan Popescu.

„A román fél túlértékeli az eseményt” – vélte az elemző. Aki hozzáfűzte: „Néha annyira szerények leszünk az elvárásainkban, hogy akkor még egy pillanatnyi láthatóság is sikert jelent.

Lengyelország sikere a B9-en

Lengyelországnak és a NATO északkeleti részének hozta el a sikert a B9. Bár a csúcstalálkozó Bukarestben zajlott, a lengyel fél volt előnyben, mert a lengyeleknek sikerült olyan országokat is bevonniuk a formátumba, mint például Finnország, és így a Balti-tengeri régió a Fekete-tengeri régióhoz képest a vita forró pontjává vált.

Románia viszont nem tudta ellensúlyozni és áthelyezni a súlypontot, és a Fekete-tengeri régióra irányítani a figyelmet. Ștefan Popescu csalódott amiatt, hogy amikor Lengyelország a skandináv térség felé történő bővítést javasolta, Románia nem állt elő a Balkán felé történő bővítési javaslattal.

A tavalyi hágai NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek megállapodtak abban, hogy a GDP 5 százalékát védelemre fordítják. A pénz kulcsfontosságú – mondta a NATO-főtitkár, majd hozzátette, hogy az idei ankarai csúcstalálkozó azonban a harci képességekről és a védelmi ipar jelentős bővítéséről is szól majd Ehhez még hozzátette, hogy a NATO transzatlanti szövetség volt, és az is marad, de erősebb Európára és erősebb NATO-ra van szükségünk a védelmi kiadások és a fegyvergyártás növelése révén (Forrás: X platform, Mark Rutte)

Ahogyan Lengyelország meghívta Finnországot, hogy csatlakozzon a B9-ekhez, Romániának Görögországra és/vagy Törökországra kellett volna irányítania a figyelmét.

A román fél meghívhatta volna, és meg is kellett volna hívnia a NATO keleti szárnyának két „társországából” legalább az egyiket, ezzel hasonló súlyt biztosítva a délkelet-európai régiónak is.

Hiányzik az eredményorientált kultúra

Románia, mint szervező ország leginkább az „imázs“ terén szerzett pontokat azzal, hogy sikerült olyan rendezvényt megszerveznie, amely más államokat is asztalhoz ültet. Ez olyan krónikus betegség, amelyben a román diplomácia évtizedek óta szenved. Kirakatpolitika eredmény nélkül…

„Sajnos nekünk valóban hiányzik az eredményorientált kultúra a külpolitika terén, és amikor nincs eredményorientált kultúra, a cél általában csak a szereplés marad. Az igazi eredményt az jelentené, ha Románia szövetségeket építene, folyamatos magas szintű párbeszédet folytatna főbb partnereivel” – jegyezte meg a román külpolitikai elemző, majd így folytatta:

„De nem igazán látok külföldi látogatásokat, ahogyan nem látom magas rangú képviselők fogadását sem Bukarestben. Nem látom, hogy idejönnének francia, német, brit vagy amerikai vezetők. A diplomáciai színtéren meglehetősen nagy a csend, annak ellenére, hogy egyesek azt állítják, hogy vannak eredmények. Ez nem feltétlenül a jelenlegi kormányzatra jellemző, hanem inkább egy krónikus betegség, egy olyan probléma, amellyel évek óta küzdünk, amikor a külpolitika alakításáról van szó” – tette hozzá Ștefan Popescu.

Megoldások hiányában így Románia bármilyen törekvése, hogy regionális hatalommá váljon, elhalványul. Ezzel ellentétben a lengyel partnerek már sikeresen megvalósították ezt a célt.

„Lengyelországnak az a törekvése, hogy releváns regionális szereplővé váljon, többek között Észak-Európában is, és megerősítse profilját mint vezető katonai, sőt gazdasági hatalom. A lengyel gazdaság már meghaladta az 1100 milliárd dollárt, és arra készül, hogy belépjen a G20-ak szűk körébe, a világ legnagyobb gazdaságai közé. Lengyelország a balti-skandináv térség központi szereplőjeként tekint magára” – jegyezte hozzá a külpolitikai szakértő.

Amerika félrenéz, amíg nem lesz újratervezés

Az a tény is, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, hogy egy másodrangú tisztségviselőt, egy államtitkár-helyettest (Thomas G. DiNanno) küld a csúcstalálkozóra, jól mutatja, hogyan ítélik meg Washingtonban a bukaresti csúcstalálkozót: szerénynek. Ștefan Popescu elmagyarázta, miért jelzi DiNanno részvétele, hogy Washington nem feltétlenül a legnagyobb érdeklődéssel tekintett erre a csúcstalálkozóra.

„Az USA a Külügyminisztérium hierarchiájában fontos, de a politikai döntéshozatal szintjén jelentéktelen személyiséget küldött. DiNanno külügyminiszter-helyettes, de technikai profilú, nem pedig olyan politikai személyiség, aki Washington döntéshozatali körében mozogna” – mutatott rá Ștefan Popescu.

Kapcsolódó cikk

Hátra arc! Kivonul Romániából az amerikai katonák majdnem fele

Erősebb Európára van szükségünk egy erősebb NATO-n belül – hangsúlyozta Mark Rutte NATO-főtitkár a B9 csúcstalálkozó végén. Kitért arra is, hogy „egy erősebb Európa egy erősebb NATO-ban az USA-val való szövetséget jelenti”.

Felidézte, hogy az Egyesült Államok elnökével folytatott legutóbbi egyeztetésén „némi csalódottságot” érzett Donald Trump részéről. Azt is hangsúlyozta, hogy néhány szövetséges országnak nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a közös védelemhez.

A Bukaresti Kilencek közös nyilatkozatában megjelenő NATO 3.0 fogalom „a következő logikus lépés” a szövetség történetében. Ez azt jelenti, hogy Európa egyre nagyobb részt vállal a saját konvencionális védelmében, ami lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy nagyobb figyelmet fordítson más térségekre.

A NATO főtitkára Donald Trumpnak is üzent: „Európa meghallotta a kérését, és ennek megfelelően cselekszik. (…) Óvatos vagyok, de optimista az ankarai NATO-csúcstalálkozót illetően” – tette hozzá.

A B9-ek találkozójának zárónyilatkozata így hangzik: „Alig várjuk a következő találkozót a Lengyel Köztársaságban.”