A horvát karaván halad, bemutatták az új nemzeti iparfejlesztési tervet

Orbán bukását követően a miniszterelnökökre vonatkoztatva Andrej Plenković a legrégebben regnáló uniós politikus

Hölgyeim és uraim! Szilveszter barátunk nemegyszer kifigurázott már abbéli meggyőződésem miatt, hogy miniszterelnöknek lenni egyáltalán nem könnyű feladat. Ezt továbbra is fenntartom, mert ugyan első pillantásra egyszerű dolognak tűnik: úgy lesz, ahogy én mondom, és punktum! Viszont ahogy az idő múlik, általában kiderül, hogy a dolognak fineszei is vannak. Például, egyáltalán nem mindegy, mit mond az ember és mikor.

Arról nem is beszélve, hogy állítólag egy ország sorsáról, jövőjéről kellene gondoskodnia. Beleértve ide a polgárokat is, akik meg olyanok, amilyenek: sűrűn nehéz szót érteni velük, s hajlanak arra, hogy hagyják magukat megdumálni, és leváltják az embert, okkal, vagy ok nélkül.

A hosszú életű miniszterelnökök – ha igaz, jelenleg Andrej Plenković a legrégebben regnáló EU-s politikus, amennyiben már harmadik megbízatási idejét tölti -, hajlamosak megfeledkezni a választópolgár fenevad-természetéről.

Pláne, ha a körülmények kiemelik a rántott húst Icek vagy Štef tányérjáról. Az utcai mendemonda szerint, már elrendelte a mozgósítást a kormánypárton belül, s elméletileg nem elképzelhetetlen, hogy megelőző csapást tervez mérni a vígan vircsaftoló ellenzékre, előrehozott választások formájában.

Ennek az esetleges, drasztikus intézkedésnek az okát a pártok népszerűségi mutatóiban kell keresni.

Kapcsolódó cikk

A horvát kormány az energiaárak szabályozását tervezi

Attól függően, ki méri, a helyzet a következő: a kormányzó HDZ a polgárok 27,7-30%-ának támogatását élvezi, a szociáldemokraták, SDP 19,6-22,8% körül mozog, a Bírunk! (Možemo!) 11,0-12,0%-ot tudhat magáénak, őket követi a Most (Híd) 6,4-7,4%-kal illetve a Hazafias Mozgalom (Domovinski pokret, DP) 2,1-2,6 százalékkal.

Ennek tükrében egy esetleges Bírunk!-SDP összefogás (amit különben már belengettek) izgalmas versenyt ígér, mert a HDZ – papírforma szerint -, még a hazafiakkal karöltve is kevesebb szavazatot szerezne, mint a „balliberális duó”.

Ha valakinek feltűnne, hogy a Híd százaléka hiányzik a matematikából, az azért van, mert ők nem hajlandóak összefogni sem a Bírunk!-kal sem az SDP-vel, de a HDZ sem nagyon kapkod utánuk, mert az elmúlt években a Híd nem bizonyult megbízható koalíciós partnernek.

Ezzel lezárjuk a belpolitikai elmélkedést és áttérünk a kormányzásra.

Men with a plan

A kormány szerdán bemutatta Horvátország, középlejáratú, 2027-2034 nemzeti iparfejlesztési tervét. A Nemzeti Tervet a Gazdasági Minisztérium „Biztonságos energia – Erős ipar – Versenyképes gazdaság: Horvátország gazdasági terve” című konferenciáján mutatták be, amelyen Andrej Plenković miniszterelnök is részt vett, aki kiemelte, hogy ez a terv rendkívül fontos.

„Mit akarunk ezzel a stratégiával elérni? Három világos célunk van: az egyik a digitalizált és modernizált, a második az energiahatékony és zöld, a harmadik pedig az innovatív és exportorientált gyáripar kifejlesztése” – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy többek között kifejezetten fontos a saját technológiák fejlesztése.

Kiemelte továbbá az ipari termelés tavalyi 3,4 százalékos növekedését, és elmondta, hogy 265 ezer ember dolgozik a horvát termelőiparban, ebből 227 ezer a gyáriparban.

Volt, aki szemet hunyt a nemzeti tervek felett, ez nyilván a villanyfényes hangulatnak köszönhető (Forrás: X platform)

Plenković többek között kijelentette, hogy az elmúlt tíz évben kormánya számos célt ért el, így Horvátország sokkal ellenállóbbá vált az energia terén, mint korábban. Ugyanakkor elismerte, hogy a kormány küzd az inflációs nyomás ellen, amelyet nagyrészt külső tényezők okoznak.

Hangsúlyozta, hogy a kormány célja, hogy 2028-ra az átlagos fizetés 1 600 euró, a nyugdíj pedig 800 euró legyen. Megemlítette, hogy Horvátországban jelenleg csak 60 000 munkanélküli van, és hogy a mutatók szerint Horvátország a világ 38 legfejlettebb gazdasága közé tartozik.

Šušnjar elmagyarázta

Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter elmondta, hogy a terv lényegében egy stratégiai keret, amely a horvát gazdaság versenyképességének erősítésére, a magas hozzáadott értékű termelőipar fejlesztésére és a fenntartható gazdasági növekedés hosszú távú feltételeinek megteremtésére irányul.

„Célunk, hogy növeljük a termelőipart a bruttó hozzáadott érték tekintetében” – hangsúlyozta Šušnjar, hozzátéve, hogy a termelőipar Horvátország összes alkalmazottjának egy hatodát foglalkoztatja, és az áruexport több mint 80 százalékát adja. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy Horvátország termelékenység és technológiai szint tekintetében jelentősen lemarad a legfejlettebb országoktól.

Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter szerint a 2027–2034 közötti nemzeti iparfejlesztési terv célja a horvát gazdaság versenyképességének növelése, a magasabb hozzáadott értékű termelőipar fejlesztése és a hosszú távú fenntartható növekedés megalapozása (Forrás: X platform)

Annak a véleményének is hangot adott, hogy a kutatások fejlesztésébe történő befektetések túl alacsonyak.

„A termelőipar bruttó hozzáadott értékének részesedése a GDP-ben 2024-ben 10,6 százalék volt, a célunk viszont az, hogy ez 2034-re 12,5 százalék legyen” – hangsúlyozta Šušnjar, hozzátéve, hogy ezért erős beruházásokat eszközölnek a kutatás fejlesztésébe.

Előrejelzése szerint a termelőipar bruttó hozzáadott értékéhez viszonyítva a kutatási-fejlesztési kiadások részesedése 2034-re várhatóan 1,65-ről 2,8 százalékra növekszik.

„A terv nagyobb hozzáadott értékű termelőipar kifejlesztését irányozza elő, amelynek olyan tényezővé kell válnia, amely jobban kihasználja a tudást, az innovációt és az erőforrásokat, miközben jobban fizetett munkahelyeket teremt” – mondta Šušnjar.

Ami a konkrétumokat illeti, a horvát gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy a Nemzeti Terv végrehajtására vonatkozó elképzelés négy éves időszakra készült el, és a tervvel együtt fogadják el.

„Az akcióterv 10 intézkedést, 55 projektet és tevékenységet tartalmaz négyéves időszakra. A végrehajtásához szükséges becsült források körülbelül 1,9 milliárd eurót tesznek ki, míg az egész Nemzeti Terv megvalósításáig tartó időszakra a tervezett források összege 2,9 milliárd euró – mondta Šušnjar.