Újraindítása: másfél év alatt jön a harmadik választás

Amikor a politika lefagy, a rendszer újraindítja magát körülbelül 10 millió euróért

Koszovóban az ország újraindítása várható, a pártok ugyanis megint eljutottak oda, ahol már többször is jártak: ugyanis nem tudtak megállapodni, ezért új választások lesznek, az ideiglenes államfő, Albulena Haxhiu ugyanis június 7-re írta ki az előrehozott parlamenti voksolást, másfél éven belül immár a harmadikat.

Ez alkotmányos kötelezettség, miután a koszovói parlamenti pártok nem tudtak megegyezni az ország új elnökének megválasztásáról, ezért az ideiglenes elnök arra kényszerült, hogy előrehozott parlamenti választásokat rendeljen el. Így lett a patthelyzetből választás, a választás viszont újabb patthelyzettel fenyeget, de ez nem tarthat a végtelenségig.

Előrehozott választások

Koszovó ügyvezető elnöke, Albulena Haxhiu tehát június 7-ét jelölte meg az előrehozott parlamenti választások időpontjaként. A koszovói választópolgárok így ismét mennek szavazni, mert a rendszer így működik: ha nincs megoldás, akkor megnyomják a reset gombot.

A választások dátumát Haxhiu a pártok képviselőivel folytatott találkozót követően hirdette ki. Az időpont a 45 napos alkotmányos intervallum utolsó lehetséges vasárnapjára esik, vagyis addig húzzák, amíg a szabályos keretek engedik.

Kapcsolódó cikk

Koszovó: feloszlatott parlament, lábra kapott a balkáni fejetlenség

„A Koszovói Köztársaság Közgyűlésének választását 2026. június 7-én tartjuk meg” – áll a határozat első pontjában.

A következő pont arra utasítja a Központi Választási Bizottságot, hogy a hatályos jogszabályokkal összhangban tegye meg a szükséges lépéseket a szavazás megszervezésére és lebonyolítására.

A választási folyamatot azonban nem teljes összetételű bizottság irányítja majd. Ennek az az oka, hogy az eddig kormányzó Önrendelkezés Mozgalom (Levizja Vetëvendosje, LVV) három tagot követel magának a testületben, a legnagyobb ellenzéki párt, a Koszovói Demokrata Párt (Partia Demokratike e Kosovës, PDK) pedig kettőt.

Jöhet az újraindítás

Mivel az alkotmánybíróság nem adott választ a volt elnök, Vjosa Osmani megkeresésére ezzel a vitával kapcsolatban, Haxhiu sem hozott még döntést az ügyben. Az ügyvezető elnök szerint ugyanakkor a bizottság hiányos összetétele nem veszélyezteti a választások lebonyolítását.

„Hallottam, hogy egyesek szerint vitatható lesz a választási folyamat egyetlen tag miatt, de tájékoztattam őket, hogy két kérelem is van az asztalomon: a PDK-é és a Vetëvendosje-é. A politikai erő, az arányosság és a képviselet olyan elvek, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A határidők már lejártak, de biztosak lehetnek benne, hogy tíz taggal semmi nem kerül veszélybe – sem a pártok hitelesítése, sem az eredmények megerősítése” – mondta Haxhiu.

A korábbi összetételben az LVV és a PDK két-két taggal rendelkezett, míg a Koszovói Demokratikus Liga (Lidhja Demokratike e Kosovës, LDK) és a Koszovó Jövőjéért Szövetség (Aleanca për Ardhmërinë e Kosovës, AAK) egy-egy tagot delegált, ahogy a kisebbségi pártok is.

A háttérben persze megy a helyezkedés. A PDK újabb tagot akar a bizottságba, az LVV még egyet magának. A régi felállás – két-két tag a nagyoknak, egy-egy a kisebbeknek – már nem elég, mert a politikai tér közben elcsúszott.

Máris tart a választási felkészülés

A pártok képviselői a találkozó után a választási felkészülésről is beszéltek. A PDK elnöke, Bedri Hamza nem zárta ki, hogy listájukon helyet kap a Fatmir Limaj volt UÇK-parancsnok által irányított Nisma Socialdemokrate is, de hangsúlyozta, hogy a párt saját neve alatt indul.

Az LDK részéről Jehona Lushaku-Sadriu úgy nyilatkozott, hogy a választások lehetőséget adnak egy olyan kormány felállítására, amely jobban szolgálja az állampolgárok érdekeit. Egyúttal jelezte, hogy a fontos történelmi múlttal rendelkező párt nyitott mindenki előtt, aki osztja hagyományos értékeit.

Az AAK részéről Gjakova (szerbül Đakovica) polgármestere, Ardian Gjini bejelentette, hogy ő vezeti majd a párt listáját, és egyben miniszterelnök-jelölt is lesz. A párt korábbi vezetője, Ramush Haradinaj már korábban jelezte, hogy nem indul újra a pártelnöki posztért. Gjini arról is beszélt, hogy nem a parlamenti küszöb átlépése a cél, hanem egy „normális kormány” létrehozása.

Példátlan instabilitás működési zavarokkal

A koszovói sajtó teljesen egységes abban, hogy a június 7-ére kiírt előrehozott választás kényszerű, alkotmányos következmény, amelyet a parlament elnökválasztási kudarca váltott ki.

Az Ora News kiemeli, hogy ez a harmadik választás 18 hónapon belül, ami példátlan instabilitást, valamint rendszerszintű politikai és intézményi válságot jelez.

Naim Rashiti, a pristinai Balkáni Politikai Csoport igazgatója a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva szintén úgy fogalmazott, hogy Koszovó politikai és intézményi válságot él át, de az előrehozott választás „önmagában nem garantálja a stabilitást”.

Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösség szemében az ország „rendszerszintű politikai és intézményi krízisben” van.

Az Európai Unió is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a politikai pártok nem tudtak közös jelöltet találni az elnöki posztra, és sürgette a párbeszéd erősítését az ilyen válságok elkerülése érdekében.

Az EU szóvivője a Szabad Európa Rádiónak elmondta: az unió arra szólítja fel a politikai erőket, hogy találjanak közös nevezőt az intézményi válságok elkerülése érdekében.

Kapcsolódó cikk

POLITIKAI PATTHELYZET: Kurti új kormánya nem kapott elegendő szavazatot

Naim Jakaj, a Koszovói Igazságügyi Intézet képviselője szerint az intézményi válság első következménye a törvényhozási folyamat bénulása lesz, működőképes parlament hiányában ugyanis nem születnek új törvények, és lelassulnak a kulcsfontosságú reformok, köztük a jogállamiságot és az európai integrációt érintők is.

Hozzátette, hogy a teljes felhatalmazással rendelkező kormány hiánya a nemzetközi színtéren is közvetlen hatással lesz az országra, ami késedelmeket okozhat olyan fontos folyamatokban, mint az Európa Tanácshoz való csatlakozás iránti kérelem, vagy az Európai Unió növekedési tervéhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítése.

Ráadásul az új választások jelentős pénzügyi terhet is jelentenek az állam számára: becslések szerint körülbelül 10 millió euróba kerül a lebonyolításuk, ami aprópénznek tűnne egy anyagilag stabil államban – Koszovó azonban nem tartozik ezek közé.