Tesla galambja, az árnyék fénye és az immerzió

Az immerzív színház különös világa Belgrádban, ahol megszűnik a határ színész és közönség között

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Kezdjük az immerzióval. Ez a kifejezés a latin IMMERSIO szóból származik, ami (közvetlen) belemerülést, elmerülést jelent. Jelenti ezzel együtt azt, hogy valami olyan élményt nyújt nekünk, amelyben teljesen elmerülhetünk, mintegy feloldódhatunk benne, akárha magunk is szerves részévé válnánk annak a valaminek. Az immerzív élmények tehát magukkal ragadóak, nagyon erősek és az érzékszervek széleskörű stimulálásával hozzák az elmélyültség érzését.

A tudományos magyarázatban még megtalálhatjuk azt is, hogy az immerzív technológiák – például a virtuális valóság vagy a kiterjesztett valóság – olyan élményeket kínálnak, amelyek során a felhasználó úgy érzi, maga is belekerült a digitális térbe. Ezek a technológiák a látást, hallást, sőt néha a tapintást és a mozgást is bevonják az „akcióba”.

– Így például egy immerzív színházi produkciós során a közönség aktívan részt vesz az előadásban, fizikailag is jelen van az eseményekben, nem amolyan elkülönített nézőseregként. Az érdeklődő tehát szabadon mozoghat az adott térben, interakcióba léphet a szereplőkkel, maga is mintegy részévé válhat a történetnek.

Mert ez a „tapasztalati színház” egy olyan előadó-művészeti forma, amely ténylegesen lebontja a hagyományos korlátokat színész és néző között. Például azzal, hogy nincs színpad. Szóban forgó „előadás” teljes épületekben, gyárakban, netán szabadtéren zajlik; menet közben alakul, nyeri el egészében megismételhetetlen, egyedi formáját. – A színészek gyakran megszólítják a nézőket, és azok válaszai nagymértékben befolyásolhatják a további alakulást.

Ljubomir Bulajic-Tesla az előadásból

Ilyen egy kulturális-fogyasztós hely Belgrádban a PINECONE. Ahogy olvashatjuk róla: Szerbia első igazi immerzív színháza, amely most ünnepli létezésének és működésének második évét. Születésnapja alkalmából május végéig a repertoárján olyan darabok láthatók, amelyek Nikola Tesla életéről és cselekedeteiről, nem utolsósorban az azokat kísérő gondolatairól szólnak.

A TESLA: AZ ÁRNYÉK FÉNYE című előadás többek közt egy olyan szobában játszódik, amely hű másolata az ő egykori New York-i hotelszobájának. Ahol anno meghalt, s ahová halála után FBI-ügynökök érkeztek. Nyomukban teherautók, amelyekbe mindent belepakoltak, hogy kisvártatva nyomuk vesszen. (Csak az a temérdek galamb maradjon a helyszínen, nyakát nyújtogatva örökre eltávozott etetője után.)

Gyere, rémes pofi! Sétálj be Te is a világomba

Az egyik online szerb lapnak, nevezetesen az N1-nek adott interjújában BART KRSTO PLEMIĆ és IVANA JELENKOVIĆ színész és színésznő magyarázta a mű cselekményét.

– Valójában azért léptünk, azaz lépünk be a szobába – mondja valamelyik főügynök szerepében az első –, hogy összeszedjük Tesla összes iratát, tervrajzát, egy kalap alatt mindenét. A fotóit, lemezeit meg a többit. Különben tetszik, nem tetszik, ez tisztára lopás. Egy egész munkásság jogtalan eltulajdonítása. Egy olyan zseni munkásságának az ellopása, akinek amúgy majd csak jóval később ismerik el azt az ő páratlan jelentőségét. Méghozzá egy olyan, magát sokkal különbnek tekintő helyen, amilyen az Egyesült Államok.

Jelenković ugyanakkor egy galamb szerepét játssza az előadásban. Galambét, amely csaknem mellőzhetetlen jelkép a legendás tudósról készült fotókon.

Egy nagyfeszültséget teremtő ifjú hölgy az immerzióban

– A madár – fogalmaz Ivana (aki úgy tűnik, csupán egyik alakítója ennek a turbékoló lénynek) – valójában Tesla személyiségének ama kifejezetten nőies részét képviseli. Ma már ismert dolog, hogy szóban forgó híres férfiú roppant szerette a galambokat. Úgy tudni, volt egy bizonyos fehér galambja, amelyet valósággal imádott. Ez tükröződik az én karakteremben is. Tükröződik az ő galamb és galambok iránti viszonyulásában, Abban a nagy-nagy szeretetében, ahogy az egész gyermekkorában ugyancsak. A hazaszeretetében, valamint a találmányai és kutatásai iránti elkötelezettségében.

Kapcsolódó cikk

GENETIKAI KÓD: Három nemzet követeli magáénak a nagy feltalálót

Szóban forgó Tesla-előadás május 15-én és 19-én volt/lesz látható Belgrádban. Tizenkilenc órai kezdettel a Vladeta Jerotića utca 5-ös szám alatt található immerzív színházban.

P.S. Ugyanakkor Budapesten egy óriási immerzív európai show reklámjától hangos a virtuális tér. Olyanétól, amely grandiózus élményt nyújt, miközben közvetlen közelről figyelhetjük artisták és táncművészek játékát (május és június hónapunkban többször is). Szabadon barangolhatunk a monumentális hollywoodi filmdíszleteket idéző terekben, és csodálhatunk meg még sok-sok minden mást. Olyat, ami egyébként – vélhetően – Nikola Tesla, az Őrült Nídzsó nélkül nem jöhetett volna létre. Címe: WALK MY WORLD és egészében Vergilius híres eposzát, az Aeneas és Dido tragikus szerelméről szólót kelti életre. Előadja a RECIRQUEL TÁRSULAT. Helyszín a Millenáris. (Minden egyéb még bő extrásan, címhez Google-fordítóval: megtalálható a neten.)