A Szarajevó Szafari-ügyben Ausztria is vizsgálatot indított

Nyugati „háborús turisták” nyomában az osztrák igazságszolgáltatás

A Szarajevó Szafariban több európai ország is érintett lehet, most Ausztria lépett. Olaszország és Bosznia-Hercegovina után immár az osztrákok is vizsgálatot indítottak azok ellen a gyanúsítottak ellen, akik a boszniai háború idején állítólag jelentős összegeket fizettek azért, hogy civilekre vadászhassanak az ostromlott Szarajevóban – írja a Der Spiegel internetes oldala.

Több mint harminc évvel a boszniai háború befejezése után az osztrák igazságszolgáltatás nyomozást indított két gyanúsított ellen, akik úgynevezett „hétvégi mesterlövészként” civilekre lövöldözhettek az ostromlott Szarajevóban. A bécsi igazságügyi minisztérium közlése szerint az eljárás április 25-én indult egy osztrák állampolgár és egy egyelőre azonosítatlan másik személy ellen.

Balkáni „vadásztúrák”

Az osztrák sajtó szerint megalapozott gyanú merült fel a két érintett ellen. Az egyik egy osztrák állampolgár, aki állítólag a kilencvenes évek elején Boszniába utazott, hogy a (boszniai) szerb hadsereg és a vele szövetséges milíciák által ostromlott Szarajevóban mesterlövészként civilekre vadásszon. A beszámolók szerint ezeket az utakat balkáni „vadásztúráknak” álcázták.

Az ügyben Alma Zadić korábbi zöldpárti igazságügyi miniszter parlamenti kérdést intézett az osztrák kormányhoz a bécsi Nemzeti Tanácsban. „A vádak a legsúlyosabb háborús bűncselekmények közé tartoznak, amelyeket ki kell vizsgálni. Ezeket maradéktalanul fel kell tárni és üldözni kell. Nem lehet helye a büntetlenségnek” – állapította meg Zadić a közleményében.

A szlovén Miran Zupanič 2022-es „Sarajevo Safari” című dokumentumfilmje óta új lendületet kaptak azok a kutatások, amelyek az 1993 és 1995 között Boszniába érkező „hétvégi mesterlövészek” ügyét vizsgálják.

A Szarajevó Szafari (Sarajevo Safari) című dokumentumfilmben Edin Subašić volt boszniai hírszerző egy elfogott szerbiai önkéntes vallomására hivatkozva arról beszélt, hogy a Szerb Radikális Pártnál önkéntesnek jelentkező fiatalember több társával és öt külföldi állampolgárral együtt utazott busszal a szarajevói hadszíntérre

A vádak szerint gazdag külföldiek jelentős összegeket fizettek a boszniai szerb erőknek azért, hogy néhány napig civilekre lövöldözhessenek Szarajevóban.

A boszniai főváros korábbi polgármestere, Benjamina Karić a dokumentumfilm bemutatása után feljelentést tett Bosznia-Hercegovinában. A szarajevói ügyészség háborús bűncselekmények gyanújával nyomoz.

Ezio Gavazzeni olasz újságíró idén márciusban megjelent „I Cecchini del Weekend” (Hétvégi mesterlövészek) című könyvében egy francia férfit idéz, aki állítása szerint „háborús turisták” kisebb csoportjait kísérte Boszniába. A résztvevők állítólag Olaszországból, Franciaországból, Belgiumból, Svájcból, Ausztriából és Oroszországból érkeztek.

A könyv szerint az utakat egy milánói cég szervezte, az ügyfelek többsége pedig ötven év feletti, tehetős ember volt.

Németországnak túl nagy erőfeszítés az ügy vizsgálata

A Spiegel szerint Németországban Irene Mihalic, a Zöldek Bundestag-frakciójának első parlamenti ügyvezetője kérdezte meg a szövetségi kormányt arról, hogy a német hatóságok rendelkeznek-e információval az ügyben.

Kapcsolódó cikk

Vučić határozottan tagadja a „Szarajevó szafari” kapcsán felmerült vádakat

A német hetilap birtokába került válaszok azonban a Zöldek szerint csalódást keltettek. A német belügyminisztérium többek között arra hivatkozott, hogy a szövetségi és tartományi hatóságoknál, valamint a legfőbb ügyészségnél rendkívül időigényes lenne a kilencvenes évekből származó akták manuális átvizsgálása.

A kormány válasza szerint „a kézi kereséssel járó munka hosszú időre teljesen lekötné az erőforrásokat és megbénítaná a hivatalok munkáját”.

Az osztrák nyomozás bejelentése után Mihalic úgy reagált: nyilvánvaló, hogy az osztrák kormány számára „kevesebb erőfeszítést jelent” az ügy kivizsgálása, mint a német vezetésnek.

„Nem tudom elfogadni, hogy a német kormány pusztán a túlzott munkaterhelésre hivatkozva hátralépjen, amikor ilyen súlyos bűncselekményekről van szó” – mondta Mihalic.

Kapcsolódó cikk

A Szarajevói Szafari második fejezete, újabb dokumentumok

Hozzátette: megérti, hogy a német szövetségi rendszerben az iratok áttekintése jelentős munkát jelent az alkalmazottak számára, ugyanakkor különösen a legfőbb ügyészség esetében elfogadhatatlannak tartja, hogy legalább meg sem próbálják feltárni az igazságot.

A boszniai szerbek négyéves szarajevói ostroma a boszniai háború egyik legsúlyosabb és legdrámaibb fejezete volt.

Az 1992 áprilisa és 1995 novembere között tartó ostrom során a mesterlövészek és a környező dombokról tüzelő szerb tüzérség támadásai következtében mintegy 11 500 férfi, nő és gyermek vesztette életét, és több mint 50 ezren sérültek meg a külvilágtól elzárt városban.