Az európai védelmi fejlesztés horvát megközelítése

Leopard tankok, drónok és mesterséges intelligencia: új korszak jön Zágrábban

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Horvátország egyre inkább részt vesz az európai innovációs, űr- és védelmi szektorokban, a horvát vállalatok és egyes egyetemi karok már bekapcsolódtak a műholdak, mesterséges intelligencia, robotika és védelmi rendszerek fejlesztésébe.

Az Európai Bizottság szerint Horvátország aktív szerepet vállalt az EDF (European Defence Fund, Európai Védelmi Alap) projektekben, amelyek összértéke meghaladja a 220 millió eurót.

A területtel foglalkozó szakértők, ha a védelmi ipar kerül szóba, mindig hangsúlyozzák, hogy Horvátország a szocialista kormányok alatt veszni hagyta a háború folyamán kínkeservesen kiépített kapacitásokat, de a Plenković-féle jobbközép kormány sem mutatott érdeklődést a hadiipar fejlesztése iránt.

Mint ezt már nemegyszer megírtuk, Plenković miniszterelnök politikájának középpontjában az ország minél átfogóbb beágyazása volt az európai intézmény- és az atlanti szövetségi rendszerbe.

A külpolitikai elefántvadászat sikeres volt – sőt kifejezetten sikeres, ha figyelembe vesszük a Három Tenger Kezdeményezés váratlan felértékelődését -, a teljes boldogsághoz még csak az OECD tagság hiányzik, ám erről valahogy kevés szó esik az utóbbi időben.

Az európai védelem fejlesztése

A fentiek tükrében, a fegyvergyártás és védelmi fejlesztések ezek teljes egészében a magánszektor keretében valósultak meg. A bürokraták sikítófrászt kaptak bármilyen állami beruházás említésére, a védelmi minisztérium pedig jobbára a meglévő állapot fenntartására összpontosított.

Persze a dolgokat megnehezítette az is, hogy a háború utáni nagy kuplerájban ügyesen privatizálták az Alan Ügynökséget, amely az ország fegyverkereskedelmét, védelmi rendszerek és felszerelés beszerzését és eladását volt hivatott irányítani.

A helyzet 2023-ban rendeződött, amikor Goran Basarac, a Horvát Védelmi Ipar Versenyképességi Csoportjának (Hrvatski klaster konkurentnosti obrambene industrije, HKKOI) elnöke került a cég élére. Azon kívül, hogy Basarac tábornok fia, Goran Basarac okos ember, és nem annyira saját boldogulásával törődik, hanem a helyzet rendezésével.

Horvát katonák (Forrás:Goran Basara, Google)

Így nemrégen a HRT 4 műsorában szerepelve elmondta, hogy a klaszter – amely mára több mint 100 vállalatot tömörít a védelmi és biztonsági szektorból -, négy évvel ezelőtt az Európai Védelmi Alap (EDF) országos kapcsolattartó pontjává vált.

Idén először Horvátország lesz egy nemzetközi projekt koordinátora, amelyet az Európai Védelmi Alap finanszíroz” – mondta Basarac.

Az Európai Bizottság szerint Horvátország eddigi az EDF projektekben való részvétellel 220 millió eurót valósított meg. Ebben az esetben azonban nem a pénzösszeg a fontos, hanem az, hogy ezzel be tudnak kapcsolódni az európai kutatási és ipari folyamatokba, ami kulcsfontosságú a horvát tudomány és innováció fejlődéséhez.

Külön említést nyert a MARBLE-projekt, amely Horvátország első és eddig egyetlen európai kiválósági központja, amelyhez 15 millió euró támogatást biztosítottak.

A hajó a tengeri robotika és a fenntartható kék gazdaság kiválósági központja, amely magában foglalja az okos kikötők, kagylótenyésztési technológiák és fenntartható energiamegoldások fejlesztését, valamint összeköti Zágrábot Šibenik és Fiume (Rijeka) telephelyeivel.
A horvát szoftverfejlesztők is sikeresek voltak, az Amphinicy és a Protostar Labs cégek szoftvere már az Európai Űrügynökség műholdjain nyert alkalmazást.

És akkor jövel Kubilius

A múlt héten Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyi biztosa Zágrábban járt és Ivan Anušić védelmi miniszterrel aláírta a SAFE (európai biztonsági cselekvési eszköz) kölcsön folyósításáról szóló megállapodást.

A kölcsön értéke 1,7 milliárd euró, s ezt Horvátország a már bejelentett eszközök beszerzésére fogja fordítani, mint a német Leopard 2A8 harckocsik és francia Caesar önjáró tarackok stb. A kölcsön inkább ajándéknak számít, mert visszafizetését csak tíz év után kezdik meg, futamideje pedig 45 év.

Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyi biztosa Ivan Anušić védelmi miniszterrel közösen horvát drónokkal is ismerkedett Zágrábban (Forrás: X platform, Andrius Kubilius)

A védelmi és űrügyi biztos úr vendégszerepelt a Nova TV-n is, és belengette, hogy esetleg lesz még ennek folytatása is.

„Minden tervet jóváhagytunk, beleértve a horvát tervet is, de ez titkos. A légvédelem kulcsfontosságú prioritás, de más területek is fontosak.” – mondta Kubilius. Szerinte a horvát kormány, a miniszterelnök és a védelmi miniszter döntik el, hogy Horvátországnak még mire van szüksége, mindazon felül, ami már van.

Kapcsolódó cikk

Jó bolt Berlinben, Horvátország Leopard 2-es harckocsikat vásárol

„Horvátország pedig nagyon jó példa, inspiráló példa minden EU tagállam számára a nemzeti védelmi képességek fejlesztésére – például a légvédelem fejlesztésével, nagyon aktív szereppel európai méretű drónokkal kapcsolatos projektek során, Horvátország nagyon jó példa” – mondta a biztos.

Most, a BALK nem lenne BALK, ha nem fűzne hozzá valamilyen rosszmájú megjegyzést. S íme: megtalálta a folt a zsákját, a baltiak is nagy sportot űznek az európai pénzek lekanyarításából, pláne a védelmi fejlesztés céljára.

Emlékezzünk csak az Ukrajna támogatása címszó alatt futó üzletre, amelynek keretében a szovjet és nyugati fegyverzetük átadásával támogatták Ukrajnát, miközben saját védelmük megerősítésére vadonatúj, modern NATO-szabványú eszközöket vásároltak, többek között az Egyesült Államoktól.