Connect with us

Szerbia

Nincs megállapodás Szerbia és Koszovó között, a döntés napja elhalasztva

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Megállapodás
Semmiféle megállapodás aláírására nem került sor, de elmarad a "bot és a sárgarépa" elv alkalmazása is
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

A legújabb szerb-koszovói találkozó úgy fejeződött be, mint a többi: megállapodás és következmények nélkül, bár ezt az álláspontunkat a cikk végén némileg felülvizsgáljuk. Az viszont biztos, hogy a várakozásoktól eltérően semmilyen dokumentum aláírására nem került sor, bár némi reménysugár, hogy az érintettek megígérték, hogy folytatják a tárgyalásokat. Viszont azt is tudjuk, hogy ezt eredményként olyan találkozók után szokás tálalni a “hírekre éhező közvéleménynek”, amelyek nem hoztak eredményt. Ezek után az is biztosnak látszik, hogy a találkozó előtt felvázolt esetleges következmények is elmaradnak, vagyis az EU és az Egyesült Államok egyelőre nem érvényesíti “a bot vagy a sárgarépa” elvét, ha volt is valaki, aki egy ilyen forgatókönyvet komolyan vett.

Amikor a kudarc is siker

Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnök találkozója azzal az ígérettel ért véget, hogy a tárgyalások folytatódnak.

A nemzetközi nyomás hatására a két érintett tárgyalási alapként elfogadta a diplomáciai kommunikációban mára már alapdokumentummá avanzsált francia-német “non papert”, de ezzel kapcsolatban csak szóbeli nyilatkozatot tettek, semmiféle aláírásra nem került sor.

Az Európai Unió illetékes szakszolgálata az éjszaka közzétette a dokumentumot, vagyis az Európai Unió sem volt következetes, mert a dokumentum közzétételét korábban arra az esetre ígérte, ha valamiféle aláírásra sor kerül.

A francia-német javaslat körül folyó “titkolódzós diplomáciában” az a szép, hogy nincsenek evidenciák, amelyekhez az érintetetteknek tartaniuk kellene magukat, így egyelőre nem lesz sem jutalmazás, sem retorzió, ami azt jelentené, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak egyértelműen állást kellene foglalnia, illetve ítélkeznie kellene, de mivel erre nem képes, vagy mivel erre nem ez a legmegfelelőbb időpont, így inkább felrúgja a maga által megfogalmazott szabályokat.

Inkább megpróbálják sikerként eladni a “közel semmit”, azt állítván, hogy Vučić és Kurti folytatja a tárgyalásokat az Európai Unió által felkínált dokumentum alapján, és önmagában már ez is eredmény, még akkor is, ha féleredmény, vagy még annyi sem.

Ezzel a fejleménnyel viszont mindenki elégedett lehet, mert senkinek sem kell módosítani az álláspontját, mert a szerb elnök és a koszovói miniszterelnök volt olyan kegyes, hogy elfogadta a szerény szellemi teljesítménynek számító francia-német non papert, így az EU sem vallott kudarcot, pedig egy centivel sem került közelebb a rendezéshez.

Így hát mindenki boldog

A szerb elnök ezáltal “eposzi hősként” térhetett vissza Brüsszelből, mivel a szerb védelmi miniszter már a találkozó előtt megelőlegezte neki, hogy az államfő Miloš Obilićként küzd majd Szerbiáért. A szerb néphagyomány szerint Miloš Obilić az a szerb hős, aki a rigómezei csatában megölte I. Murád török szultánt, vagyis élete árán is védelmezte Szerbiát.

A hasonlat kézenfekvő: Vučić = Obilić, lesz ebből még szerb eposz, Miloš Vučević szerb védelmi miniszterre pedig fényes jövő vár, amíg le nem áldozik Aleksandar Vučić csillaga, ami pedig nem ma lesz.

A szerb elnök “hősies magatartásának” köszönhető, hogy Szerbia nem írt alá semmit, bár ennek túl sok jelentősége nincs, mert a Balkánon az aláírt dokumentumoknak sincs túl nagy értékük, nemhogy az adott szónak.

– Kurti azzal jött, hogy aláír valamit, de erről nem beszéltünk, így ennek elfogadására nem került sor. Várom a megvalósítási/végrehajtási tervet, és azt a tervet is, amely a korábban teljesített kötelezettségekre vonatkozik

– mondta Vučić, azaz a modern világ Miloš Obiliće, aki az újabb rigómezei csatában az élete kockáztatása árán védi Szerbiát.

kurti twitter

Ebben a leosztásban csak az nem világos, hogy ki tölti be I. Murád szultán szerepét, talán az amerikai balkáni megbízott, Gabriel Escobar, akivel az újkori Obilić külön is tárgyalt, de mindketten túlélték a találkozót.

Persze, hogy Kurti is beszélt az aláírásról, és közölte, hogy ez nem rajta múlott.

A koszovói miniszterelnök arról számolt be a Twitteren, hogy ő aláírta volna a javaslatot, de erre Szerbia nem állt készen, ám ennek ellenére hamarosan tárgyalni fognak a francia-német terv megvalósításáról.

Mi van a tervben?

A találkozót követően – attól függetlenül, hogy nem történt aláírás – az uniós szolgálatok nyilvánosságra hozták a francia-német javaslatot, amely ma már hivatalosan uniós terv, függetlenül a szülők származásától.

A terv/javaslat nem sokban tér el a BALK-on korábban már nyilvánoságra hozott javaslattól, így most csak a különbségekre összpontosítunk, a korábbi változat a kapcsolódó cikkben olvasható.

Jelentős eltérést az ötödik pont tartalmaz, amely korábban úgy szólt, hogy “mindkét fél támogatni kívánja egymás törekvését, hogy az Európai Unió tagja legyen”. Ez a következőre módosult.

5. pont

Egyik fél sem akadályozza meg, és másokat sem ösztönöz arra, hogy blokkolják a másiknak az EU felé történő haladását, saját érdemei alapján. Mindkét fél tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 21. cikkében foglalt értékeket.

Az uniós szerződés második cikkelye szerint ezek az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. Továbbá a pluralizmus, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség megtartása, de ide tartozik még a megkülönböztetés tilalma is.

A 21. cikkely sokkal komplikáltabb, az a kapcsolódó linken olvasható, amely tartalmazza az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt teljes szövegét.

Az nem világos, hogy ki kérte az ötödik pont módosítását.

A hatodik pont két bekezdése változatlan maradt, csatoltak viszont hozzá egy harmadik bekezdést is, amely szerint a két fél közötti remélt együttműködés részleteiről “a további megállapodásokban, az EU által támogatott párbeszéd keretében állapodnak meg”.

A hetedik pontban is történt némi változás, a korábbi szöveg lényegében azt tartalmazta, hogy mindkét fél szorgalmazza a konkrét megállapodások megvalósítását a koszovói szerb közösség megfelelő szintű önkormányzatának biztosítása érdekében.

Ez úgy “izmosult”, hogy a szerb közösség megfelelő szintű önkormányzatának biztosítását már nem szorgalmazzák, hanem mindkét fél kötelezi magát különleges megállapodások kötésére és az ezzel kapcsolatos garanciák biztosítására.

Aligha kérdéses, hogy kinek állhatott érdekében a hetedik pont ilyen értelmű módosítása.

Bővült az állandó missziók létesítésére vonatkozó nyolcadik pont is, amelyhez azt a mondatot adták hozzá, hogy a missziók létrehozásával kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel külön foglalkoznak.

A tizedik pont szerint a felek az EU elnökletével vegyes bizottságot hoznak létre a megállapodás végrehajtásának nyomon követésére.

A tizedik pont második mondta szerint mindkét fél megerősíti, hogy köteles alkalmazni a párbeszéd során keletkezett összes korábbi megállapodását, amelyek továbbra is érvényesek és kötelező érvényűek.

Az unióssá felfejlődő francia-német javaslat egy új ponttal is bővült, amely azt állapítja meg, hogy mindkét fél vállalja a megállapodáshoz csatolt végrehajtási ütemtervet, amelyet ismereteink szerint egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.

Koszovó elismerésének kérdése

A szöveg most sem tartalmazza explicite, hogy Szerbiának el kell ismerni Koszovó függetlenségét, de mindkét változat abból indul ki, hogy ez valójában már megtörtént, és csak a kapcsolatokat kell rendezni.

A szerbek számára leginkább a javaslat negyedik pontja a leginkább elfogadhatatlan, amely szerint Szerbia a jövőben nem ellenzi Koszovó tagságát egyetlen nemzetközi szervezetben sem.

Nincs megállapodás

Nincs megállapodás, miközben Borrellnek még a feje is belefájdult (Screenshot)

Ha így viselkedne, akkor az arra utalna, hogy elismeri Koszovó függetlenségét. Ebből a szempontból lehet aggályos a Szerb Községek Közösségének létrehozása is, amely bizonyos értelemben kisebbségi szervezetként jönne létre tiszteletben tartva a koszovói jogrendet, ami megint csak Koszovó állami létének elismerését jelentené.

Az Európai Unió szóvivője ezzel kapcsolatban kedden úgy fogalmazott, hogy az EU célja nem az elismerés, hanem a viszony rendezése, itt viszont érdemes arra figyelmeztetni, hogy a koszovói miniszterelnök hőn vált vágya mindenképpen a kölcsönös elismerés.

Az EU a folyamatban bizonyos értelemben “jótékonysági szervezetként próbál működni”, a szóvivői nyilatkozat szerint ugyanis a normalizálás tartalmát a két félnek kell meghatároznia, az EU mindössze annyit tesz, hogy igyekszik megkönnyíteni a párbeszédet.

Mindezt figyelembe véve muszáj úgy revideálnunk a fent kifejtett álláspontunkat, miszerint a találkozó eredménytelenül ért véget, hogy hétfőn ugyan történt egy s más Brüsszelben, de az egyelőre semmire sem elég.

A találkozónak így leginkább a Coca- Cola örülhet, mert kapott egy kis ingyen reklámot, az asztalon ugyanis ott díszelgett négy Zero Cola, és senki sem vette a “ronaldói bátorságot”, hogy félretolja bármelyiket is.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

ÚJ SELYEMÚT: Vučić kínai látogatása alkalmával Putyinnal is találkozni szeretne

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Putyin Selyemút
Az orosz elnök még nem járt külföldön, amióta elfogatóparancsot adtak ki ellene, de most elmegy a Selyemútra (Forrás: Demostat, YouTube)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

Aleksandar Vučić szerb elnök az Egy Övezet Egy Út októberi csúcstalálkozója alkalmával Kínában találkozni kíván Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – értesült a belgrádi Demostat hírportál meg nem nevezett diplomáciai körökre hivatkozva. Az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán Vučić újságíróknak már jelezte, hogy kínai útja során külön is találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és szerb kérésre annak a találkozónak kiemelten fontos témája lesz Koszovó kérdése, amiről komoly tárgyalásokat kíván folytatni a vendéglátó ország vezetőjével.

Putyinnal külön találkozna

A Demostat azt írja, hogy a szerb elnökön kívül az orosz vezető is megerősítette részvételét a kínai csúcson, de a kérdés továbbra is fennáll, létrejön-e a kétoldalú találkozó Putyin és Vučić között.

Ha ez valóban megtörténne, akkor ez lenne a két elnök első személyes találkozója az ukrajnai háború kezdete óta.

Vučić és Putyin legutóbb 2021 novemberében találkozott Szocsiban, amikor a megbeszélésük fő témája az orosz gázszállítás volt.

A két elnök ezt követően tavaly májusban telefonon értekezett egymással. Vučić idén júniusban olasz újságíróknak azt mondta, hogy már több, mint egy éve nem beszélt az orosz elnökkel.

A Putyinnal történő találkozó kétségtelenül jó pontokat hozna Vučićnak a december közepén várható parlamenti választások előtti kampányban, de nem lenne jó üzenet a Nyugatnak, különösen miután még nem világos, hogy az orosz tényező milyen szerepet játszott a legutóbbi koszovói eseményekben.

A szerb elnök már augusztusban bejelentette kínai útját és találkozóját Hszi Csin-pinggel, és “nagy kérdésnek” nevezte, hogy mi fog történni, merthogy Putyin jelenléte is számít a “selyemutas” csúcson.

A szeptember 20-án a Kreml pozitívan igazolta vissza a kínai elnök meghívását, tehát az orosz elnök valóban elmegy a csúcsra.

Putyin Selyemút

A kép illusztráció (Forrás: Screenshot, Szputnyik)

Az orosz kártya

A Demostat megjegyezte, hogy nem ez lenne az első eset, hogy az választási kampányban Vučić kijátssza az orosz elnökkel kapcsolatos kártyát, vagyis nem először találkozna vele közvetlenül a választások előtt.

A portál szerint Putyin továbbra is a legnépszerűbb külföldi politikus Szerbiában, és tavaly is csak egy százalékponttal maradt el Vučićétól.

A Demostat azonban megjegyzi, hogy a Putyinnal történő találkozót a Nyugat nem nézné jó szemmel az ukrajnai háború kellős közepén, és közvetlenül a legutóbbi észak-koszovói incidenst követő spekulációk fényében, miszerint a banjskai akcióban akár orosz tényezők is érintettek lehettek.

A nyugati politikai elit egy része az utóbbi időben helytelenítette a Szerbiával kapcsolatos “stratégiai türelmet”, amit követően Vučić úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi közösség részéről a legnagyobb nyomásra számít annak érdekében, hogy Szerbia vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben.

Az utóbbi napokban az amerikai külügyminiszter, Anthony Blinken a szerb elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során olyan intézkedéseket helyezett kilátásba, amelyeket akkor hajtanak végre, ha Szerbia “nem a megfelelő módon viselkedik”.

Erre Vučić saját szavai szerint azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok nagy ország, egy szuperhatalom, és azt tesz, amit jónak lát, de ezt ő abszolút ellenzi, és azt gondolja, hogy ez nagyon rossz lenne.

A nyilatkozatból nem derült ki, hogy mi az amit a szerb elnök ellenez, és amit nagyon rossznak lát, viszont elmondta hogy a szerbeknek több dologhoz kell tartaniuk magukat, ezek közül első helyen az igazságot említette.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava