Boldog születésnapot, Montenegró! Szerbia nem örül

Ricky Martin koncertje sem tudja elfedni a szerb–montenegrói viszony régóta vérző sebeit

Miközben Podgorica Ricky Martin koncertjével, nemzetközi sztárfellépőkkel és nagyszabású ünnepségekkel emlékezik meg Montenegró függetlenségének 20. évfordulójáról, a jubileum ismét felszínre hozta a Balkán egyik máig lezáratlan identitásvitáját. A 2006-os referendum ugyan eldöntötte az ország állami önállóságának kérdését, a szerb–montenegrói kapcsolatok érzelmi, politikai és történelmi feszültségei azonban két évtizeddel később is meghatározzák a régió életét.

Ricky Martin megérkezett Podgoricába

Montenegró függetlenségének 20. évfordulóját ünnepli, amelyről Podgorica nagyszabású rendezvénysorozattal emlékezik meg. Az ünnepségek központi alakja Ricky Martin lesz, aki már megérkezett az országba, erről a podgoricai repülőtér tett közzé fotókat közösségi oldalán.

A világsztár a Függetlenség terén ad koncertet, ahol előtte montenegrói előadók  (Tamara Živković, Milena Vučić és Nenad Knežević Knez) lépnek fel, az estét pedig Robin Schulz zárja.

Úgy tűnik, hogy a szervezők célja egyértelmű, hogy az esemény azt üzenje, hogy Montenegró két évtizeddel a Szerbiától való elszakadás után magabiztos, nyugati orientációjú és nemzetközi figyelemre is számot tartó államként tekint önmagára.

Ricky Martin a podgoricai repülőtéren (Forrás: Aerodromi Crne Gore)

20 éve ezelőtt

Húsz évvel ezelőtt, 2006. május 21-én néhány ezer szavazat döntött arról, hogy Montenegró kilép-e a Szerbiával közös államközösségből, és a 20. század elejét követően ismét önálló állammá válik. A részvétel rendkívül magas volt, meghaladta a 86 százalékot, a függetlenséget támogatók pedig végül 55,5 százalékos eredménnyel éppen csak átlépték az Európai Unió által meghatározott 55 százalékos küszöböt.

A szavazás gyakorlatilag kettészakította az országot, hiszen míg a tengerparti és kisebbségek által lakott régiók többsége az elszakadásra voksolt, addig az északi, erősen szerb kötődésű települések inkább az együttmaradást támogatták.

A kampány hónapjai rendkívül feszültek voltak, a függetlenségpárti Milo Đukanović és a Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) által vezetett tábor az azóta is beteljesületlen európai integrációval és a montenegrói államiság helyreállításával érvelt, míg az unionisták (élükön a jelenlegi parlamenti elnökkel, a szerb Andrija Mandićtyal) a szerbekkel közös történelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatok fontosságát hangsúlyozták, akárcsak a mai belpolitikai szólamokban.

Kapcsolódó cikk

Montenegró célegyenesben? Álmok, régi botrányok és a koszovói kártya

A referendumot külföldi diplomáciai nyomás, szavazatvásárlási vádak és intenzív nemzetközi figyelem kísérte, ugyanakkor az eredményt végül gyorsan elfogadta az Európai Unió, az Egyesült Államok és még Oroszország is.

Montenegró néhány nappal később hivatalosan is kikiáltotta függetlenségét, ezzel lezárult a jugoszláv állam szétesésének utolsó előtti nagy fejezete. Ellentétben Koszovóval az ország elismerésének a kérdése soha sem volt probléma, hiszen az elválás előzetesen Szerbia és Montenegró között „egyeztetve lett.

A Fekete Hegyek országa azóta egyértelműen nyugati irányba fordult, hiszen 2017-ben NATO-tag lett, és jelenleg is az Európai Unióhoz legközelebb álló nyugat-balkáni tagjelöltnek számít.

A szerb–montenegrói viszony azonban húsz év után sem mentes az érzelmi és identitásbeli konfliktusoktól. Ezt jól mutatja, hogy a jubileum előtt Aleksandar Vučić szerb elnök látványosan visszautasította a podgoricai ünnepségen való részvételt.

Az annyira nem várt vendég?

Ha jubileum és Balkán, akkor egy kis politikai feszültség ugyanis Aleksandar Vučić szerb elnök a hét folyamán közölte, hogy bár meghívást kapott az évfordulós rendezvényre, nem vesz részt rajta.

Döntését követően hosszú nyílt levélben fordult Montenegró polgáraihoz és közvéleményéhez, amelyben a két ország kapcsolatának elmúlt húsz évét értékelte sajátos meglátásaival.

Vučić szerint Szerbia minden fontos montenegrói döntést elfogadott, beleértve a 2006-os függetlenségi népszavazást és a NATO-csatlakozást is, ugyanakkor sérelmezte, hogy Podgorica és a montenegrói média rendszeresen Szerbiát állítja be destabilizáló tényezőként.

Kapcsolódó cikk

Vita a trikolór körül Montenegróban napirenden kívül

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy Belgrádot folyamatosan azzal vádolják, hogy beavatkozik Montenegró belügyeibe, miközben szerinte éppen a montenegrói politikai elit használja napi szinten Szerbiát belpolitikai témaként.

Vučić narratívájának egyik központi eleme Koszovó kérdése volt. A szerb államfő emlékeztetett arra, hogy Montenegró 2008-ban elismerte Koszovó függetlenségét, amit Belgrád a mai napig súlyos politikai és történelmi sérelemnek tekint.

Szerinte miközben Szerbia soha nem kérdőjelezte meg Montenegró területi integritását, Podgorica „részt vett Szerbia területének elvételében”.

Vučić külön hangsúlyozta, hogy Belgrád soha nem támasztott területi igényeket Montenegróval szemben, és nem kívánja megkérdőjelezni annak államiságát sem. A beszéd egyik legtöbbet idézett mondata az volt, amikor úgy fogalmazott: „Bűnösek vagyunk, és bocsánatot kérünk azért, hogy jobban szerettünk benneteket, mint ti minket.”

Az antiszerb narratívától egy tivati látogatásig

A szerb elnök emellett élesen bírálta a montenegrói politikát azért is, mert szerinte az rendszeresen „antiszerb” narratívára épít, miközben Belgrád továbbra is testvéri viszonyként tekintene a két ország kapcsolatára.

Vučić kifogásolta a szerbekkel kapcsolatos montenegrói politikai döntéseket, a nyelvi és identitáskérdéseket, valamint azt is, hogy Podgorica gyakran hangsúlyozza a különbséget Szerbia és Montenegró között európai integrációs kérdésekben.

Ugyanakkor hangsúlyozta a kötelezőt, hogy Szerbia továbbra is támogatja Montenegró európai útját és minden sikerét, csupán azt várja el, hogy a montenegrói szerb közösséget nagyobb tisztelet övezze.

Persze az érme másik oldalán ott van a megannyi montenegrói szerb politikus identitáspolitikai vitájának és kérdésének az ügye, amelyekről hétről hétre beszámolunk itt a BALK-on, és amelyeket sokszor csak olyannak láthatunk, amelyek egy-egy aktuálpolitikai kérdésről akarják elvinni a fényt, vagy éppen akarják egy-egy párt támogatását növelni/stabilizálni.

Ugyanakkor, mint a nap folyamán kiderült Vučić a közeljövőben mégis Montenegróba, Tivatba látogat, a június elején Tivatban megrendezésre kerülő Európai Unió–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra.