Knežević nacionalizmussal kampányol, visszavonná Koszovó elismerését

Koszovó ismét előkerült, mert a Balkánon a múlt mindig kéznél van

Milan Knežević ismét Koszovó kérdéséhez nyúl, hogy politikai lendületet adjon pártjának a közelgő választások előtt. A montenegrói szerb blokkhoz tartozó Demokratikus Néppárt (Demokratska narodna partija, DNP) elnökének kezdeményezése sokak szerint nem külpolitikai fordulatot céloz meg, hanem inkább a belpolitikai mozgósítást szolgálja.

Knežević újra akcióban

Milan Knežević, a montenegrói Demokratikus Néppárt vezéreként nem bonyolítja túl a jövő évi választási kampány felvezetését. Ismét elővette a montenegrói belpolitika egyik örökösnek tekinthető politikai témáját, Koszovó kérdést.

A montenegrói politikus a DNP elnökségének a támogatásával bejelentette, hogy országos szinten kezdeményezik a Koszovó függetlenségét elismerő 2008-as döntés visszavonását.

Aleksandar Vučić tavaly decemberben a Facebookon köszönte meg Milan Kneževićnek, hogy felutazott Zetából, és részt vett az általa tartott szlaván. A „szlava” a legfontosabb szerb családi ünnep, a képen Knežević a szerb elnök szüleivel látható (Forrás: Facebook, Aleksandar Vučić)

A jelek szerint a DNP és Knežević taktikája két lépcsőből áll. Először helyi szinten, a párt bázisának számító Zeta önkormányzatban akarnak határozatba foglalni egyfajta „helyi el nem ismerést”, annak ellenére, hogy ez jogilag teljesen értelmezhetetlen, hiszen egy önkormányzatnak nincs hatásköre felülbírálni az állami külpolitikát.

Ezt követően azonban a parlament elé is beterjesztenek egy határozati javaslatot.

Miért pont most?

Az időzítés mögött politikai bosszú és a közelgő választások állhatnak. Knežević számára az a motivációt két viszonylag friss kudarc jelentheti.

Kapcsolódó cikk

Vita a trikolór körül Montenegróban napirenden kívül

Egyrészt a kormánytöbbség nemrég lesöpörte a DNP javaslatát, amellyel a szerb trikolórt emelték volna be a hivatalos állami jelképek közé, erről a BALK-on is beszámoltunk. Másrészt Milojko Spajić kormányfő legutóbbi parlamenti szereplése kavarta fel a montenegrói szerbek indulatai, aki Szerbiát – Knežević szerint degradáló módon – csak „szomszédként” emlegette.

A DNP vezetése a jelek szerint úgy érzi, a Spajić-kormánnyal kötött koalíciós paktum már nem védi az érdekeit. A koalíciós paktum lényegében azt jelentette a kormány felállásakor, hogy amikor Milojko Spajić miniszterelnök Európa Most! mozgalma kormányt alakított, a montenegrói szerb pártok is csatlakoztak hozzá.

A paktum legfontosabb pontja az volt, hogy a felek moratóriumot hirdettek és hirdetnek az identitáspolitikai kérdésekre. Ugyanakkor a mostani események azt mutatják, hogy Knežević és a DNP már nem érzi magára hatályosnak a paktumot, amely egyfajta előszele is lehet a 2027-es választásoknak.

Politikai túlélés

Kneževićék lépése mögött a legtöbben nem elvi megfontolást, hanem a puszta politikai számításokat látnak. Hiába írták alá a Spajić-kormánnyal a korábbiakban említett koalíciós paktumot, úgy tűnik, a lojalitás csak addig tartott, amíg a párt politikai túlélése nem került veszélybe a választások közeledtével, jövőre ugyanis országgyűlési-, míg idén több helyen önkormányzati választásokat tartanak Montenegróban.

Sokak szerint ennek fényében ez egy egyszerű mozgósítási kísérlet. Ha a bizonytalan vagy csalódott DNP szavazóknak korlátozott eredményeket tudnak felmutatni, marad a jól bevált érzelmi, „szerbség központú” politizálás.

Kapcsolódó cikk

A HÁZISZENTEK ÜNNEPE: Ez se nem állami, se nem egyházi, hanem leginkább családi ünnep a szerbek körében

Ugyanakkor ez a politikai lépés – miszerint Koszovó kérdését politikailag használják a pártok – korántsem szokatlan a régióban. Például a szerbiai országgyűlési választások egyik szokásosnak mondható eleme, hogy a politikai pártok ellenfeleiket Koszovó elismerésének szándékával vádolják.

Mások szerint Knežević egyszerűen felismerte, hogy a szerb érdekek hivatásos védelmezőjeként több voksot kaphat, mint szürke koalíciós partnerként. Ebben a felállásban Koszovó elismerésének visszavonása nem stratégiai cél, hanem csak eszköz politikai céljaihoz.

Hiszen országelismerést „kulturált országok nem szoktak visszavonni.” A cél az, hogy eltereljék a választók figyelmét arról, hogy a DNP lényegében semmit sem tud felmutatni az elmúlt négy évből.

A múlt megismétli önmagát

A történetben van egy ismerős elem is, amely meglehetősen abszurd. Három éve Zetában már eljátszotta a DNP ugyanezt a forgatókönyvet.

Akkor négyszer próbálták megszavazni a hasonló nyilatkozatot, de a sors iróniája, hogy pont a kezdeményező DNP-s képviselők nem mentek el az ülésekre, mert éppen a podgoricai kormányalakítási alkukkal voltak elfoglalva.

Montenegró 2008-as döntése Koszovó elismeréséről annak idején utcai tüntetéseket és éhségsztrájkokat szült. Knežević most ezeket a régi reflexeket akarja újraéleszteni, és ehhez keresi Joanikije metropolita, valamint az ortodox egyház támogatását is.

Szerbia kifejezetten nagy árulásként élte meg Koszovó montenegrói elismerését 2008-ban, hiszen a két évvel azelőtt függetlenedő Montenegró egyesek szerint ezzel az aktussal tudta magát leginkább leválasztani véglegesen Belgrádról.

A történetnek persze azóta számos mellékága van, amelynek egyik szimbolikus eseménye a 2017-es Partizan Beograd – Budućnost Podgorica mérkőzés volt. A Belgrádban játszott találkozón ugyanis a Partizan szurkolótábora elővette a szokásos „válaszolgatós” skandálását, miszerint „Kosovo – Srbija”. A Partizan oldaláról ennek megfelelően elhangzott a Koszovó felkiáltás, de a montenegrói oldal nem válaszolt.