Szerbia
AZÉRT VERIK, MERT VÉDIK ŐKET: Tovább „erősödik a demokrácia” Szerbiában, avagy a „besurranó törvényhozás” esete a néppel

Szombaton délután Belgrád több pontján és Szerbia jónéhány városában, például Újvidéken, Kragujevácban, Szabácson (Šabac) szerveztek tüntetéseket a népszavazásról szóló jogszabály és a kisajátításról szóló törvény módosítása miatt, ami bizonyos főutak lezárását jelentette egy órás időtartammal. Ezt a rendőrség mögé bújó kormányzat törvénytelennek ítélte meg, és ennek szellemében lépett fel, ugyancsak törvénytelen eszközökkel, például verőlegények bevetésével. A tiltakozó megmozdulásokat néhány környezetvédelmi csoport szervezte, de azokon részt vettek egyes ellenzéki pártok képviselői is.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
Az önkényuralmi rendszer megerősítése
A szerbiai parlament a múlt héten két törvény módosításával szórakoztatta a közvéleményt, de talán helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy haragította magára az ellenzéket. A történtek jól jelzik, hogy a belgrádi kormányzat a „besurranó parlamenttel” akarja visszavenni azokat az engedményeket, amelyeket a választásokon való ellenzéki részvételért cserében adott az ellenzéki pártoknak.
Ezekhez a „kvázi” engedményekhez – érdekes módon – még a kormányzat és az ellenzék között közvetítő uniós képviselők is tapsoltak, pedig a napokban szövetségre lépő ellenzéki pártok annak idején kivonultak a tárgyalásokról, holott a kormányzatot képviselő Ivica Dačić szerb házelnök „nagyon konstruktívnak” nevezte önmagukat, mert megfogalmazása szerint „szinte mindent elfogadtak”, amit az uniós parlamenti képviselők kértek a kormányoldaltól.
Egy hétre rá azonban már kiderült, hogy nem is olyan szép a menyasszony, ráadásul kicsit sántít is, a „konstruktív hozzáállást” pedig korántsem úgy képzeli el, mint ahogy azt a boldogító, illetve bebolondító igen kimondásakor ígérte.
Ennek első jele a referendumról szóló törvénymódosítás csütörtöki elfogadása volt, amikor 178 képviselő mondott igent, kettő pedig tartózkodott a 250 tagú parlamentben, amelyben ellenzékit nagyítóval is alig lehet találni, lévén hogy a kormányzó haladók, valamint a velük együtt mozgó szatellitpártok, mint a Szerbiai Szocialista Párt, a magát a Szerbiai Haladó Mozgalomba átmentő Szerbiai Hazafias Szövetség (SPAS) és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői szinte teljesen kitöltik, illetve „beülik” a képviselőházat.
Ezért nem is csoda, hogy kicsit szebb ruhát kell varrni a menyasszonynak, hogy a csúfsága ne látszon ki alóla, csakhogy annyira rút szegény, hogy ha jobbra lép, ha balra lép, valami mindig „kivillan”.
A képletes beszédnek a lényege, hogy a kormányzat a referendumról szóló törvény elfogadásával lehetőséget teremtett magának a független igazságszolgáltatás megerőszakolására, hogy korlátlan hatalmat szerezzen a bíróságok felett, bízván abban, hogy a szándékát a választók nem ismerik fel, vagy nem merik felismerni.
Viola von Cramon- Taubadel német uniós képviselő – aki a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport, az uniós külügyi bizottság, valamint az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságának tagja – az euractiv.com hírportálon nemrég arra emlékeztetett, hogy a korábbi összetételű Európai Bizottság a szerb igazságszolgáltatásról szóló 2014-es átvilágítási jelentésében jelezte: az ügyészi kinevezések átpolitizálásának elkerülése érdekében az ügyészeknek az Állami Ügyészi Tanácsban a helyek legalább 50%-át kell megkapniuk.
Mindazonáltal hét évvel később a mostani brüsszeli bizottság üdvözölte azt az alkotmánymódosítási javaslatot, amely előírja, hogy az ügyészek az Állami Ügyészek Tanácsának 11 helyéből csak 5-öt kapjanak meg, amivel nem érik el a korábban megkövetelt 50%-ot, bár a Velencei Bizottság bírálta ezt a megoldást, és “kifejezetten javasolta”, hogy a 11 tagból 6-ot az ügyészeknek adjanak, valamint hogy a miniszter és a legfőbb ügyész ne legyen tagja az Ügyészségi Tanácsnak.
[gtranslate] | [fblike] |
Már nem a kecskék állnak nyerésre
Egy nappal később nem csak a menyasszony bokája, hanem a térdkalácsa is kivillant, miután a képviselők megszavazták a kisajátításról szóló törvényt, amelynek visszavonását a közvélemény egy része határozottan követelte, mert úgy vélte, hogy az legalizálja az állami beruházások útjában álló magántulajdon erőszakos elkobzását.
A második törvénymódosítás elfogadását ellenzők úgy vélik, hogy a parlament diszkrecionális jogot biztosított a szerb kormánynak arra, hogy átláthatatlanul, előre meghatározott kritériumok nélkül egyes beruházásokat kiemelt jelentőségű projekteknek nyilvánítson, amivel megteremti az alapot arra, hogy bárki vagyonát a szó szoros értelmében ukmukfukk (minden szokásos formaságot mellőzve) kisajátítsa.
A szavazáskor ezúttal sem sikerült az egyhangúságot megtörni, a 161 jelenlévő képviselő közül ugyanis 159 a módosításokra voksolt, és mint előző alkalommal is, ketten ezúttal is tartózkodtak.
Szerbia nem „összefüggések nélküli ország”, és a törvényeket nem azért hozzák, mert a közjó, a közérdek és a közhangulat ezt megköveteli, hanem éppen ellenkezőleg. A kisajátításról szóló törvény hatalmi szempontból kimondottan fontos a szerb lítium kiaknázása érdekében, és – a jelek szerint – a belgrádi kormányzat annak ellenére lehetővé szeretné tenni a bányászatot, hogy az sokak akaratával ellenkezik.
A nyugat-szerbiai Loznica közelében, a Jadar-folyó mentén különleges lítiumvegyület található, amelyet a folyóról „jadaritnak” neveztek el, és amelyből évente akár 55 ezer tonnányi tiszta lítiumot is a felszínre hozható lenne, így jelentősen csökkenne a világ függése a jelenleg még működő, Európán kívüli termelőktől.
A terv megvalósítása a bánya és a gyár számára szükséges földterületek felvásárlásánál tart, illetve akadt el, ennek a jogi útnak a bedugulását akarja a szerb vezetés a mostani törvénymódosítással elhárítani, miután az ellenállást koordináló civil szervezetek korábban arra biztatták a tulajdonosokat, hogy ne kössenek üzletet az Ausztráliában környezetvédelmi téren már „bemutatkozott és leszerepelt” Rio Tintóval és szerbiai ügynökeikkel.
A Loznica környéki és legeltetésre (is) kiválóan alkalmas térséggel foglalkozó korábbi cikkünkben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy felválthatják-e a mezőkön békésen falatozó kecskéket a bányagépek, később pedig megállapítottuk, hogy egyelőre a kecskék állnak nyerésre a belgrádi vezetéssel szemben, a kisajátításról szóló törvény módosításával a helyzet azonban megváltozott, és mostantól úgy néz ki, hogy nem a kecskék, hanem a bányagépek javára dőlhet el a helyzet, mert a szerb állam előjött az aduásszal, és ezt követően minden ellenkezés ellenére kisajátíthatja azokat a területeket, amelyeken megkezdhetik a lítium bányászását.
[gtranslate] | [fblike] |
Verőlegények szolgálati autókban
A két törvény módosítása miatt szombaton délután két órakor interneten szerveződő tüntetés kezdődött Szerbiában, és most csak azért nem mondjuk, hogy hála neked Mark Zuckerberg, mert Szerbiában a Twitter sem ismeretlen fogalom.

– Azt kértezte a Reuters tudósítója, hogy mit keresek itt? Erre azt válaszoltam, hogy azért vagyok itt, hogy ne kérdezzem meg önmagamtól, hogy miért nem vagyok ott.
A szerb elnök legodaadóbb hívének számító „Sándor 2”, azaz az Aleksandar Vulin által vezetett belügyminisztérium közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy „mivel a tüntetéseket nem jelentették be, a rendőrség nem tudja azokat biztosítani, és a biztonságot garantálni”, ami átvitt értelemben azt jelenti, hogy beavatkozik, ettől kezdve pedig a tüntetőkre a legnagyobb veszélyt éppen a rendőrség jelentette.
A felelősséget – mint az a „kvázi demokráciákban” szokás, a szervezőkre hárította, akik közül többet is előállított, hogy barátságtalanul elbeszélgessen velük. Előtte azonban jól megverte őket a „biztonságuk szavatolása” érdekében.
Az erőteljesen ellenzéki nova.rs tudósítása szerint ezeken a tüntetéseken a Szerb Haladó Párt elmaszkírozott verőlegényei rátámadtak a tüntetőkre, a helyzet Szabácson lett a legdrámaibb, ahol a tömeg ellen indultak, mert az nem akarta felszabadítani az ottani Száva-hidat. (lásd a mellékelt videót).
A lap szerint a tüntetőkre rontó huligánok fekete, elsötétített, 2019/21-es évjáratú Škoda Superb autókkal érkeztek, amilyeneket a Szerb Haladó Párt állami és községi hivatalnokai használnak – a felvételek tanúsága szerint az egyik ilyen jármű Aleksandar Pajić polgármester autója volt.
A tüntetések szervezői, többek között Aleksandar Jovanović Ćuta, a „Megvédjük az Öreg hegy folyóit (Odbranimo reke Stare planine) nevű csoport az Ökológiai felkelés (Ekološki ustanak) mozgalom tagja azt mondta, hogy az utak lezárásával elérték céljukat, a tüntetések sikeresek voltak. A következő tiltakozást jövő szombatra, vagyis december 4-re jelentették be, hogy megint idegesítsék egy kicsit a kormányzatot, amely mintha kezdené elveszíteni a türelmét. Mellékesen jegyezzük csak meg, hogy ezzel a Ćuta által vezetett szövetséggel nyíltan szimpatizál a Magyar Mozgalom is, vagyis erőteljesen formálódik a Vajdasági Magyar Szövetség ellenzéke a Vajdaságban, és ha a két tagságot elnézzük, biológiai értelemben legalábbis, ők állnak nyerésre.
A tüntetésen részt vettek a napokban megalakult ellenzéki pártszövetség képviselői is. Zoran Lutovac, a Demokrata Párt vezetője a Twitteren azzal vádolta meg Aleksandar Vučić szerb elnököt, vagyis Sándor 1-et, hogy folytatja Szerbia „szisztematikus rombolását” mivel az őt szolgáló képviselőház nekilátott a fontos törvények és az alkotmány módosításának, amit a szabadrablás legalizálása és nem a közjó helyzetének javítása vezérel.
[gtranslate] | [fblike] |
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- Szerbia7 nap telt el azóta
Az egyetemisták Újvidékről taxival mentek vissza Belgrádba
- Balkán6 nap telt el azóta
Kikerül a forgalomból a színes forradalmakat generáló NED is?
- Bosznia5 nap telt el azóta
Az amerikai kitoloncolások miatt lesznek visszatérők Boszniába is
- Bosznia5 nap telt el azóta
Dodik stadiont építene Banja Lukában 51 millió euróért