Connect with us

Szerbia

AZÉRT VERIK, MERT VÉDIK ŐKET: Tovább „erősödik a demokrácia” Szerbiában, avagy a „besurranó törvényhozás” esete a néppel

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

botos fitalok
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 6 perc

Szombaton délután Belgrád több pontján és Szerbia jónéhány városában, például Újvidéken, Kragujevácban, Szabácson (Šabac) szerveztek tüntetéseket a népszavazásról szóló jogszabály és a kisajátításról szóló törvény módosítása miatt, ami bizonyos főutak lezárását jelentette egy órás időtartammal. Ezt a rendőrség mögé bújó kormányzat törvénytelennek ítélte meg, és ennek szellemében lépett fel, ugyancsak törvénytelen eszközökkel, például verőlegények bevetésével. A tiltakozó megmozdulásokat néhány környezetvédelmi csoport szervezte, de azokon részt vettek egyes ellenzéki pártok képviselői is.

Az önkényuralmi rendszer megerősítése

A szerbiai parlament a múlt héten két törvény módosításával szórakoztatta a közvéleményt, de talán helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy haragította magára az ellenzéket. A történtek jól jelzik, hogy a belgrádi kormányzat a „besurranó parlamenttel” akarja visszavenni azokat az engedményeket, amelyeket a választásokon való ellenzéki részvételért cserében adott az ellenzéki pártoknak.

Ezekhez a „kvázi” engedményekhez – érdekes módon – még a kormányzat és az ellenzék között közvetítő uniós képviselők is tapsoltak, pedig a napokban szövetségre lépő ellenzéki pártok annak idején kivonultak a tárgyalásokról, holott a kormányzatot képviselő Ivica Dačić szerb házelnök „nagyon konstruktívnak” nevezte önmagukat, mert megfogalmazása szerint „szinte mindent elfogadtak”, amit az uniós parlamenti képviselők kértek a kormányoldaltól.

Egy hétre rá azonban már kiderült, hogy nem is olyan szép a menyasszony, ráadásul kicsit sántít is, a „konstruktív hozzáállást” pedig korántsem úgy képzeli el, mint ahogy azt a boldogító, illetve bebolondító igen kimondásakor ígérte.

Ennek első jele a referendumról szóló törvénymódosítás csütörtöki elfogadása volt, amikor 178 képviselő mondott igent, kettő pedig tartózkodott a 250 tagú parlamentben, amelyben ellenzékit nagyítóval is alig lehet találni, lévén hogy a kormányzó haladók, valamint a velük együtt mozgó szatellitpártok, mint a Szerbiai Szocialista Párt, a magát a Szerbiai Haladó Mozgalomba átmentő Szerbiai Hazafias Szövetség (SPAS) és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői szinte teljesen kitöltik, illetve „beülik” a képviselőházat.

Ezért nem is csoda, hogy kicsit szebb ruhát kell varrni a menyasszonynak, hogy a csúfsága ne látszon ki alóla, csakhogy annyira rút szegény, hogy ha jobbra lép, ha balra lép, valami mindig „kivillan”.

A képletes beszédnek a lényege, hogy a kormányzat a referendumról szóló törvény elfogadásával lehetőséget teremtett magának a független igazságszolgáltatás megerőszakolására, hogy korlátlan hatalmat szerezzen a bíróságok felett, bízván abban, hogy a szándékát a választók nem ismerik fel, vagy nem merik felismerni.

Viola von Cramon-Taubadel német uniós képviselő – aki a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport, az uniós külügyi bizottság, valamint az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságának tagja – az euractiv.com hírportálon nemrég arra emlékeztetett, hogy a korábbi összetételű Európai Bizottság a szerb igazságszolgáltatásról szóló 2014-es átvilágítási jelentésében jelezte: az ügyészi kinevezések átpolitizálásának elkerülése érdekében az ügyészeknek az Állami Ügyészi Tanácsban a helyek legalább 50%-át kell megkapniuk.

Mindazonáltal hét évvel később a mostani brüsszeli bizottság üdvözölte azt az alkotmánymódosítási javaslatot, amely előírja, hogy az ügyészek az Állami Ügyészek Tanácsának 11 helyéből csak 5-öt kapjanak meg, amivel nem érik el a korábban megkövetelt 50%-ot, bár a Velencei Bizottság bírálta ezt a megoldást, és “kifejezetten javasolta”, hogy a 11 tagból 6-ot az ügyészeknek adjanak, valamint hogy a miniszter és a legfőbb ügyész ne legyen tagja az Ügyészségi Tanácsnak.

[gtranslate] [fblike]





Már nem a kecskék állnak nyerésre

Egy nappal később nem csak a menyasszony bokája, hanem a térdkalácsa is kivillant, miután a képviselők megszavazták a kisajátításról szóló törvényt, amelynek visszavonását a közvélemény egy része határozottan követelte, mert úgy vélte, hogy az legalizálja az állami beruházások útjában álló magántulajdon erőszakos elkobzását.

A második törvénymódosítás elfogadását ellenzők úgy vélik, hogy a parlament diszkrecionális jogot biztosított a szerb kormánynak arra, hogy átláthatatlanul, előre meghatározott kritériumok nélkül egyes beruházásokat kiemelt jelentőségű projekteknek nyilvánítson, amivel megteremti az alapot arra, hogy bárki vagyonát a szó szoros értelmében ukmukfukk (minden szokásos formaságot mellőzve) kisajátítsa.

A szavazáskor ezúttal sem sikerült az egyhangúságot megtörni, a 161 jelenlévő képviselő közül ugyanis 159 a módosításokra voksolt, és mint előző alkalommal is, ketten ezúttal is tartózkodtak.

Szerbia nem „összefüggések nélküli ország”, és a törvényeket nem azért hozzák, mert a közjó, a közérdek és a közhangulat ezt megköveteli, hanem éppen ellenkezőleg. A kisajátításról szóló törvény hatalmi szempontból kimondottan fontos a szerb lítium kiaknázása érdekében, és – a jelek szerint – a belgrádi kormányzat annak ellenére lehetővé szeretné tenni a bányászatot, hogy az sokak akaratával ellenkezik.

A nyugat-szerbiai Loznica közelében, a Jadar-folyó mentén különleges lítiumvegyület található, amelyet a folyóról „jadaritnak” neveztek el, és amelyből évente akár 55 ezer tonnányi tiszta lítiumot is a felszínre hozható lenne, így jelentősen csökkenne a világ függése a jelenleg még működő, Európán kívüli termelőktől.

A terv megvalósítása a bánya és a gyár számára szükséges földterületek felvásárlásánál tart, illetve akadt el, ennek a jogi útnak a bedugulását akarja a szerb vezetés a mostani törvénymódosítással elhárítani, miután az ellenállást koordináló civil szervezetek korábban arra biztatták a tulajdonosokat, hogy ne kössenek üzletet az Ausztráliában környezetvédelmi téren már „bemutatkozott és leszerepelt” Rio Tintóval és szerbiai ügynökeikkel.

A Loznica környéki és legeltetésre (is) kiválóan alkalmas térséggel foglalkozó korábbi cikkünkben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy felválthatják-e a mezőkön békésen falatozó kecskéket a bányagépek, később pedig megállapítottuk, hogy egyelőre a kecskék állnak nyerésre a belgrádi vezetéssel szemben, a kisajátításról szóló törvény módosításával a helyzet azonban megváltozott, és mostantól úgy néz ki, hogy nem a kecskék, hanem a bányagépek javára dőlhet el a helyzet, mert a szerb állam előjött az aduásszal, és ezt követően minden ellenkezés ellenére kisajátíthatja azokat a területeket, amelyeken megkezdhetik a lítium bányászását.

[gtranslate] [fblike]





Verőlegények szolgálati autókban

A két törvény módosítása miatt szombaton délután két órakor interneten szerveződő tüntetés kezdődött Szerbiában, és most csak azért nem mondjuk, hogy hála neked Mark Zuckerberg, mert Szerbiában a Twitter sem ismeretlen fogalom.

AZÉRT VERIK, MERT VÉDIK ŐKET: Tovább Zoran Lutovac, a Demokrata Párt elnöke a Twitteren a következőképpen számolt be a tüntetéseken való részvételéről:

Azt kértezte a Reuters tudósítója, hogy mit keresek itt? Erre azt válaszoltam, hogy azért vagyok itt, hogy ne kérdezzem meg önmagamtól, hogy miért nem vagyok ott.

A rendőrség előre közölte, hogy brutális lesz, vagyis erőt alkalmaz „minden nem bejelentett megmozdulás” esetében, különösen ha azok az utakon és hidakon zajlanak, mert akkor „nagy kockázatot és veszélyt jelentenek” a közlekedésben résztvevőkre, valamint magukra a tüntetőkre is. Ebből következik, hogy a megmozdulások résztvevői cselekedeteikkel „önveszélyessé” váltak, ezért meg kellett védeni őket saját maguktól.

A szerb elnök legodaadóbb hívének számító „Sándor 2”, azaz az Aleksandar Vulin által vezetett belügyminisztérium közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy „mivel a tüntetéseket nem jelentették be, a rendőrség nem tudja azokat biztosítani, és a biztonságot garantálni”, ami átvitt értelemben azt jelenti, hogy beavatkozik, ettől kezdve pedig a tüntetőkre a legnagyobb veszélyt éppen a rendőrség jelentette.

A felelősséget – mint az a „kvázi demokráciákban” szokás, a szervezőkre hárította, akik közül többet is előállított, hogy barátságtalanul elbeszélgessen velük. Előtte azonban jól megverte őket a „biztonságuk szavatolása” érdekében.

Az erőteljesen ellenzéki nova.rs tudósítása szerint ezeken a tüntetéseken a Szerb Haladó Párt elmaszkírozott verőlegényei rátámadtak a tüntetőkre, a helyzet Szabácson lett a legdrámaibb, ahol a tömeg ellen indultak, mert az nem akarta felszabadítani az ottani Száva-hidat. (lásd a mellékelt videót).

A lap szerint a tüntetőkre rontó huligánok fekete, elsötétített, 2019/21-es évjáratú Škoda Superb autókkal érkeztek, amilyeneket a Szerb Haladó Párt állami és községi hivatalnokai használnak – a felvételek tanúsága szerint az egyik ilyen jármű Aleksandar Pajić polgármester autója volt.

A tüntetések szervezői, többek között Aleksandar Jovanović Ćuta, a „Megvédjük az Öreg hegy folyóit (Odbranimo reke Stare planine) nevű csoport az Ökológiai felkelés (Ekološki ustanak) mozgalom tagja azt mondta, hogy az utak lezárásával elérték céljukat, a tüntetések sikeresek voltak. A következő tiltakozást jövő szombatra, vagyis december 4-re jelentették be, hogy megint idegesítsék egy kicsit a kormányzatot, amely mintha kezdené elveszíteni a türelmét. Mellékesen jegyezzük csak meg, hogy ezzel a Ćuta által vezetett szövetséggel nyíltan szimpatizál a Magyar Mozgalom is, vagyis erőteljesen formálódik a Vajdasági Magyar Szövetség ellenzéke a Vajdaságban, és ha a két tagságot elnézzük, biológiai értelemben legalábbis, ők állnak nyerésre.

A tüntetésen részt vettek a napokban megalakult ellenzéki pártszövetség képviselői is. Zoran Lutovac, a Demokrata Párt vezetője a Twitteren azzal vádolta meg Aleksandar Vučić szerb elnököt, vagyis Sándor 1-et, hogy folytatja Szerbia „szisztematikus rombolását” mivel az őt szolgáló képviselőház nekilátott a fontos törvények és az alkotmány módosításának, amit a szabadrablás legalizálása és nem a közjó helyzetének javítása vezérel.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html

[gtranslate] [fblike]








English

An unleashed Serbian minister would create a new political party, he would impose sanctions on Russia

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Új pártot alakítana a kép közepén látható Rade Basta, szerb gazdasági miniszter / new political party in Serbia
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Serbian Economy Minister Rade Basta, whose name became well-known in Serbia for his support of sanctions against Russia, has hinted at the creation of a new political party. Currently a member of the Socialist Party of Serbia under the leadership of Ivica Dačić, Basta caused a stir recently by advocating for the introduction of sanctions against Russia. This even prompted a response from Moscow, but he was not expelled from the government, though almost all members of the cabinet expressed their disapproval, some out of duty, others out of conviction.

„Even the grandmother dreams of what she desires”

According to reports in the Belgrade media, Rade Basta is not ruling out the possibility of creating a new political organization, and will inform the public in due course if he decides to take this step. The Economy Minister also stated that if he decides to go ahead with the plan, the movement will be named „Serbia’s European Path” (Evropski put Srbije).

Basta envisions that the as-yet-non-existent Serbia’s European Path will participate at all levels in the elections if he follows through with his „threat” to create the new party.

He also revealed to the heavily opposition-oriented and often criticized Serbian news portal, Nova, that his proposal for the introduction of sanctions against Russia was met with almost universally negative responses and opposing views from his ministerial colleagues.

Some, however, remained silent. I don’t know if their silence is support, but time will tell

said Basta, who is currently the only minister within the Serbian government supporting the sanctions against Russia, but that may not be the case for long.

Párt, Basta

A szerb gazdasági miniszter arra emlékeztetett, hogy a kilencvenes években a Kis-Jugoszlávia elleni szankciókra szavazott Julij Voroncov, aki akkortájt az oroszok ENSZ-nagykövete volt, Voroncov balról az első (Forrás: Facebook, Rade Basta)

It should be noted that the Minister of Economy urged for the introduction of sanctions on social media, a call which was also endorsed by Đorđe Milićević, the Minister without Portfolio who is a prominent member of the Serbian Socialist Party.

This could suggest that there are dissonant voices within the two left-wing parties – the Unified Serbia and the Serbian Socialist Party – and perhaps even generational tensions, as both parties are led by relics from the 1990s, socialist Ivica Dačić and „unified” Dragan Marković Palma.

When asked if he considers his public stance in favor of sanctions against Russia a brave move, the minister responded that „courage is sometimes madness, but he is not afraid to make sacrifices for his own people.”

However, he rejected speculation that his proposal was a sham and that the Serbian government, including President Aleksandar Vučić, was behind it, quoting a Serbian proverb in a somewhat cryptic manner: „Even the grandmother dreams of what she desires.”

The unleashed minister – New political party on the horizon

Following the posting of the post on Russia sanctions and the related statements, there was a government meeting, and even the „almighty Serbian president” made reference to Basta’s statement.

During one of his excruciatingly dull media appearances, Vučić urged Basta to focus on the economy rather than engaging in politics through social media.

Párt, Basta, Tolkacs

Rade Basta hétfőn (március 27-én) fogadta hivatalában Volodimir Tolkacsot, Ukrajna belgrádi nagykövetét (Forrás: Facebook, Rade Basta)

They did not replace him, because removing Basta, who is „heading towards the European Union” – putting the phrase in quotes is correct – would have given the political West another opportunity for attack. Therefore, the news is that the „unleashed minister” remained in his position.

As for the political scene in Serbia, the demand for Basta’s removal from the ministerial post was loudest from the so-called Socialist Movement, whose sole purpose is to nurture the political career of Aleksandar Vulin, the „universal minister.”

After previously being an indelible figure on Serbian television – who had started to overshadow President Vučić’s „media glory” – Vulin was removed from the media spotlight when he was appointed head of Serbia’s civilian intelligence agency, the BIA.

It’s a shame, because with his pro-Russian stance and „national clowning,” he often entertained the Serbian public and caused outrage among other Balkan and European leaders who were shocked to see Serbia not following the loudly declared path towards the EU, but rather towards the „Serbian world.”

However, Vulin has found a way to get involved in politics again, even after his appointment to the head of the BIA resulted in his media appearances being revoked. Although he resigned as leader of his movement and even froze his membership in the party, it is suspected that the idea to remove Basta came from him, and his „frozen movement” serves as a mouthpiece to trumpet his political nightmares.

So for now, Rade Basta remains in the government, but it is almost certain that his „expulsion” is only a matter of time, as the prospect of forming a new party brings his removal from the government within reach, especially if it actually happens.

It is not unlikely that the „unleashed minister” will be asked to return when he qualifies with his new party in the upcoming – presumably early – parliamentary elections to enter the government.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Az olvasás folytatása

Szlovénia

Német lőszergyár Magyarországon, Szlovénia is gyártana lőszereket az uniós programban

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Készül a lőszer
Készül a lőszer, a kép illusztráció (Forrás: YouTube, screenshot)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 6 perc

Szlovénia is szeretne lőszereket gyártani, ám szlovén szakértők szerint a szlovén lőszergyártás megteremtéséig vezető út hosszú, és tele van akadályokkal: a cél elérése akár évtizedekig is tarthat, miután a szlovén állam az utóbbi időben elhanyagolta ezt az iparágat. A ljubljanai Delo több cikket is szentelt a kérdésnek. A tekintélyes szlovén lapnak nyilatkozó szakértők azt mondták: „legitim az a vágy”, hogy Szlovénia saját termeléssel járuljon hozzá az Ukrajnában felhasználásra kerülő közös európai projekthez, amelynek értéke négy milliárd euró, viszont arra is figyelmeztettek, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani.

Etikai kérdések

Még mielőtt Robert Golob szlovén miniszterelnök Brüsszelben kijelentette, hogy Szlovénia is bekapcsolódna a nagy európai lőszergyártásba, a szlovén védelmi minisztérium felkérte a gazdasági társaságokat, hogy vegyenek részt a projektben.

Ezzel kapcsolatban a Delo több kérdése is feltett, a ljubljanai lapot az érdekelte leginkább, hogy van-e lehetőség termelési gyors helyreállítására, van-e elegendő, megfelelő ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező szakember és vállalkozás Szlovéniában, és hogy a jelenlegi törvényi szabályozás engedi-e a lőszergyártást, és a lőszerekkel történő kereskedést Szlovénia számára.

Az ukrán háború vitathatatlanul a második világháború utáni Európa legvéresebb, legbrutálisabb és legszomorúbb fegyveres konfliktusa.

A ljubljanai lap megjegyzi, hogy etikai szempontból az elmúlt egy évben már mindenki mélyen síkos területre tévedt, ahol már semmi sem tűnik meglepőnek, ami a hideg, számítható és cinikus hozzáállást illeti az összecsapásban érintett emberi áldozatokkal kapcsolatban, miközben Szlovéniának – Ukrajna nyugati szövetségeseként – mindent meg kell tennie a végleges győzelem érdekében a orosz agresszorral szemben.

Ezt a gondolatmenetet követve nagyon gyorsan eljutunk egy másik, etikai értelemben vitatható, de logikus kérdéshez, hogy ez a háború mekkora kárt okoz Európának, és milyen hasznot jelenthet Szlovéniának.

Üzleti kérdések

Szlovénia az élelmiszeradományokon és a különböző berendezéseken kívül, mint például az áramfejlesztők, konkrét fegyveres segítséget is nyújtott Ukrajnának: M-55S tankokat, páncélozott járműveket és tarackokat küldött háborúba sodródott országba, amivel jelentős részt vállalt az ukrán tűzerő növeléséből.


Német lőszergyár Magyarországon

A német Rheinmetall cég, amely többek között a Leopard tankokat és a Boxer páncélozott járműveket gyártja, lőszergyárat épít Magyarországon. A termelés 150 hektáros területen kezdődik meg, várhatóan már jövőre. Először 30 milliméteres lőszereket gyártanak a Lynx könnyű páncélozott járművekhez, később pedig gránátokat a Leopardokhoz és a 155 milliméteres tarackokhoz.

A Rheinmetall új üzemének alapkövét már le is tették Várpalotán, ahol a Rheinmetall Hungary Munitions vegyesvállalat a magyar állammal együttműködve különféle rendszerekhez gyárt lőszereket. Az üzemben közel 200 ember dolgozik majd a magyar igények kielégítésére, de később más országok hadseregeit is elláthatják.


Bár abszolút számokban Szlovénia adománya meglehetősen kicsi, Kijevben tisztában vannak azzal, hogy a hadsereg méretéhez és védelmi költségvetéséhez képest Szlovénia a „nagyobb donorok” közé tartozik, és ezt értékelik is.

Miután az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek a legtöbb uniós tagállam katonai raktárait szinte teljesen kiürítették, a brüsszeli EU-csúcs résztvevői csütörtökön közös lőszerbeszerzéséről és gyártásról tárgyaltak.

Ezzel kapcsolatban Robert Golob szlovén miniszterelnök azt mondta, hogy érdemes lenne az egyre növekvő védelmi kiadásokat helyi szinten, a tagállamokon belül elkölteni, amihez hozzátette, hogy Szlovéniának vannak tervei és konkrét ötletei a gyártási folyamatba történő bekapcsolódásra.

Az ukrán fegyveres erők kilenc teljesen újonnan felszerelt brigáddal várják, hogy a téli időszak után a talaj felszáradjon, és gyorsabb mozgást biztosítson a tankok számára a nagyszabású offenzíva megindításához, mindeközben az EU elsődleges feladata lesz, hogy egy év alatt egymillió lövedéket szállítson Ukrajnának.

További kérdések

Blaž Mihelič, lőszerszakértő szerint a szlovén lőszergyártással kapcsolatos ötlet csak szerényebb célok esetében valósítható meg, és nem nagy kaliberű lőszerek szlovéniai gyártásának esetében.

A Delo megkeresésére Mihelič a kérdésekre kérdésekkel válaszolt.

Honnan lesz feketelőporunk, amely a gránátok összetevője, és amelyet a jelenlegi kereslet mellett gyakorlatilag lehetetlen beszerezni a piacon? Hol vásárolunk ólmot? Milyen nagy sorozatokat tervezünk gyártani, hogy a gyártás a rendkívül magas belépési költségek ellenére is kifizetődő legyen?

– tette fel a maga kérdéseit a szlovén lőszerszakértő.

Mihelič megjegyezte azt is, hogy miután Szlovéniának nincs olyan állami vállalata, amely a magasabb stratégiai célok érdekében megengedhetné magának az eleve veszteséges gyártást, kinek fizetnek, és mennyit, hogy fedezze a lőszer előállításával kapcsolatos veszteségeket?

A minisztérium és a vállalkozók

A ljubljanai lap szerint az Európai Bizottság különösen fontosnak tartja Ukrajna folyamatos lőszerszállítását, hogy az ország megvédhesse területi integritását és függetlenségét, a cél pedig az, hogy egymillió 155 milliméteres lövedék kerüljön előállításra, ennek a költségei körülbelül 4 milliárd euróra rúgnak.

Ezért a szlovén védelmi minisztérium logisztikai igazgatósága a közelmúltban nyilvános felhívást tett közzé, amelyben felkérte a vállalkozásokat, amelyek védelmi területen tevékenykednek, hogy legkésőbb március 30-ig küldjenek írásbeli tájékoztatást a fejlesztési és termelési képességekről, főleg ha érdeklődnek a gyalogsági, ágyú- és aknavetőlőszerek, vagy az ezekhez szükséges alkatrészek szlovéniai gyártásának bevezetése iránt.


A 77. cikkely

A szlovén védelmi törvény 77. cikkelye tiltja a fegyverek, a lőszerek vagy a katonai felszerelések értékesítését olyan országokba, ahol azok elősegítik vagy lehetővé teszik a végfelhasználó számára az erőszakos konfliktusok kiváltását.


Miután a határidő a héten lejárt, áprilisban szakmai találkozót szerveznek minden érdeklődő számára, amelyen javaslatokat és konkrét megoldásokat dolgoznak ki a termelési folyamatok beindításához.

Bár Szlovénia maga nem gyárt lőszert, Miloš Milosavljević, a ljubljanai Valhalla Turrets mérnöki vállalkozás képviselője úgy véli, hogy megfelelő politikai akarat esetén az országnak elegendő szakembere és vállalkozása van, amely rendelkezik a szükséges tudással és tapasztalattal, így viszonylag gyorsan be tudnák indítani a minőségi lőszerek hatékony gyártását.

Milosavljević és munkatársai távirányítású fegyverrendszereket terveznek és fejlesztenek a legnagyobb európai fegyvergyártók számára, mint például a német Rheinmetall, amely a mostanában sokat emlegetett Leopard harckocsikat is gyártja.

A szlovén helyzetről szerzett ismeretei és a nagy ügyfelekkel kapcsolatos tapasztalatai alapján Milosavljević azt állítja, hogy Szlovénia teljesen feleslegesen okoz kárt magának azzal, hogy alábecsüli saját képességeit.

Stanislav Grubar, a Bos Grubar vállalat képviseletében, amely lőszergyártó és lőszercsomagoló gyártósorokat készít, megjegyezte, hogy a lőszergyártás tekintetében nincs probléma a szlovénok tudásával.

Cégét – amely bevételének mintegy 30 százalékát fegyveripari berendezések gyártásából szerzi, és amely 20 embert foglalkoztat -, nem tájékoztatták ugyan a közös lőszergyártási terv részleteiről, de készek mindent megtenni azért, hogy bekapcsolódjanak a projektbe, ha az országnak szüksége van rájuk.

Vannak ütőkártyák & szerb kapcsolatok

A szlovén védelmi ipar alapját a kiváló tudáson kívül, a kiváló acél adja, amelyet hagyományosan a volt Jugoszlávia tagállamai, Oroszország és a nyugat-európai országok vásárolnak/vásároltak.

Szerbia, amelynek erősen fejlett védelmi ipara van, fontos vásárlója a szlovén acélipari termékeknek.

lőszer

155 milliméteres lövedékek a szerbiai Yugoimport egyik gyárában (Forrás: YouTube, screenshot)

Miloš Vučević szerb védelmi miniszter nemrégiben Szlovéniában tett látogatása alkalmával igyekezett garanciákat kapni a folyamatos ellátásra a szlovén beszállítóktól egy olyan időszakban, amikor a lőszer iránti kereslet Európa-szerte rohamosan növekszik, és senkit sem érdekelnek az árak.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi

A hagyományosan jó kapcsolatokra támaszkodva ésszerű lehet, hogy Szlovénia megpróbálja a szerb partnerekkel együtt ösztönözni a saját termelését.

A Delo szerint Szerbia a nagy uniós és amerikai nyomás miatt ugyan nem képes lőszereket szállítani Oroszországba, de előbb vagy utóbb megtalálja az utat azokhoz az ügyfelekhez, amelyek a Szerbiában előállított lövedékeket Ukrajnába juttatják.

Ahogy a szerb gyártók az oroszbarát politika ellenére, vagy éppen amiatt nem szállíthatnak fegyvert Ukrajnába, de a szlovén Milosavljević és Grubar sem adhatja el termékeit ukrán vevőknek, részben a fent idézet 77. cikkely miatt.

Dicséret illeti a védelmi minisztérium vezetését a rugalmasságért, ami már az előző kormány alatt is javult. A fegyverek külföldi értékesítésének engedélyezését illetően nálunk a bürokrácia a szükséges állami engedélyek beszerzése terén lényegesen kisebb, mint sok nyugati országban, Ukrajnába azonban semmit sem tudunk és nem is szabad eladni, ha nem akarjuk elveszíteni a licenceinket

– jelentette ki Milosavljević, aki szerint már több potenciális ukrán vevőt is vissza kellett utasítania.

Az Izop-K vállalatot képviselő Marjan Molek, akárcsak Milosavljević és Grubar, azt viszont érzékelik, hogy az ukrajnai háború kitörését követően rendkívül megnőtt az érdeklődés a fegyverek iránt.

Töltényekkel kereskedünk, valamint vadászpuskákat és mesterlövészpuskákat gyártunk. Ukrajnából elég nagy volt a kereslet, de sajnos minden érdeklődőt vissza kellett utasítanunk, mert a védelmi törvény nem engedélyezi, hogy fegyvert adjunk el fegyveres konfliktusban lévő országoknak

– mondta Molek, aki a töltények legnagyobb részét az Egyesült Államokba exportálja, a beszerzéseket pedig a volt Jugoszlávia országaiból hajtja végre.

Természetesen minden exportügyletét a misztérium hagyja jóvá, amelynek fontolóra kell vennie a védelmi törvény 77. cikkelyét, ez – mint már fent láthattuk – kimondja, hogy „a kereskedelmi engedélyt elutasítják, ha az fegyveres összecsapásokat ösztönözne vagy lehetővé tenné azokat abban az országban, amely a katonai fegyverek vagy felszerelések végső felhasználója”.

Molek és Milosavljević viszont egyetértenek abban, hogy a megoldást erre a dilemmára a törvény módosítása jelentené, ami lehetővé tenné az értékesítést egy adott országban.

Miután – ezt már mi tesszük hozzá – az ukrajnai háború gyors befejezésére aligha van lehetőség, és minden logika szerint, ez egyetlen fegyvergyártónak sem érdeke.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Mihail Hodorkovszkij: Az Oroszország-feladvány

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: