A szerb EU-csatlakozás beleütközött a holland szélmalomba

A jogállam nevű tantárgyból Szerbiának ismét pótvizsgáznia kell

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az uniós csatlakozás terén a szerb vezetés hosszú évek óta ugyanazzal a koreográfiával járja Brüsszel és Moszkva között a balkáni kólót: egyszer európai integrációról beszél, máskor viszont stratégiai barátságot ápol Oroszországgal. Ez a mutatvány most ismét beleütközött a holland szélmalomba.

A holland kormány ugyanis világossá tette, hogy nem támogatja a 3-as klaszter (Cluster 3) megnyitását Szerbiával. Ennek oka: a jogállamiság romlása, a korrupció elleni fellépés hiánya, a médiakörnyezet romlása, további probléma pedig, hogy Szerbia nem csatlakozott az EU Oroszország elleni szankcióihoz.

A hollandok szerint Belgrád egyszerűen nem teljesítette azokat a feltételeket, amelyek alapján megérdemelné az előrelépést. Ez önmagában még nem lenne tragédia, csakhogy az EU-bővítés szabályai szerint minden egyes új tárgyalási szakasz megnyitásához mind a huszonhét tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges. Vagyis Hollandia akár egyedül is képes megállítani a szerb csatlakozási folyamatot.

A Vučić-rendszer szempontjából különösen kellemetlen, hogy a hollandokkal szemben nem elég a szokásos spinelési technika: a két ország kapcsolatára máig rávetül Srebrenica árnyéka, amelyet Hágában sem a politika, sem a közvélemény nem felejtett el.

Ráadásul nemcsak Hollandia „morgolódik a sarokban”: a balti államok és Svédország is egyre kevésbé hisz abban, hogy Szerbia valóban az Európai Unió felé tart, és nem csak az uniós pénzeket akarja megkaparintani.

Nem elég európai a szerb európai út

A hágai kifogások nem újak. A hollandok évek óta ugyanazokat a problémákat emlegetik: a jogállamiság hiányosságait, a média szabadságának romló helyzetét, a korrupció elleni harc eredménytelenségét és a politikai befolyás alatt álló intézmények gúzsba kötését.

Nem a zászló teszi a csatlakozást! Szerbia 2012 márciusában kapta meg a tagjelölti státuszt. A csatlakozási tárgyalásokat hivatalosan 2014 januárjában nyitották meg, viszont 2021 decembere óta egyetlen tárgyalási fejezet sem került megnyitása. A fotón: az EU zászlaja a szerbiai parlamentnél, Belgrád, 2012. március 2. (Forrás: Szabad Európa Rádió)

A 3-as klaszter a versenyképességgel és az inkluzív növekedéssel kapcsolatos, és nyolc tárgyalási fejezetet foglal magában. Az Európai Bizottság 2021-ben megállapította, hogy a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételek nem teljesültek, Szerbia azóta egyhelyben toporog.

A szerb kormány ezt rendszerint úgy fordítja le saját nyelvére, hogy Brüsszel ismét igazságtalanul bánik velük. Az EU azonban egyre inkább úgy látja, hogy a probléma nem Brüsszelben, hanem Belgrádban van.

A holland álláspont másik fontos eleme Koszovó. Miközben a nyugat-balkáni térség legtöbb országa – de nem mind – alkalmazkodott az európai külpolitikai irányvonalhoz, Szerbia továbbra sem hajlandó elismerni a 2008-ban kikiáltott koszovói függetlenséget.

Belgrád számára ez nem diplomáciai kérdés, hanem identitáspolitikai alapvetés. Az EU viszont egyre kevésbé tolerálja, hogy egy tagjelölt ország a legfontosabb külpolitikai ügyekben folyamatosan szembemegy az uniós állásponttal.

A hollandok szerint Szerbiának ezen a téren is „világos felelőssége” van.

Hága nincs egyedül

A háttérben mindenki tudja, hogy a legnagyobb probléma nem Koszovó, hanem Moszkva. Miközben az Európai Unió az ukrajnai háború kezdete óta példátlan szankciós rendszert épített ki Oroszországgal szemben, Szerbia továbbra sem csatlakozott ezekhez az intézkedésekhez.

Aleksandar Vučić elnök rendszeresen hangsúlyozza, hogy Szerbia „független külpolitikát” folytat, de Brüsszelben ezt sokan inkább úgy értelmezik, hogy Belgrád egyszerre szeretné élvezni az EU előnyeit és megtartani különleges kapcsolatát a Kremllel.

Kapcsolódó cikk

Magyar Péter a Nyugat-Balkán gyors EU-csatlakozása mellett

A szerb kormány számára talán még rosszabb hír, hogy Hollandia egyre kevésbé tűnik magányos akadékoskodónak.

A Szabad Európa információi szerint ugyanis jelenleg legalább öt EU-tagállam ellenzi a 3-as klaszter megnyitását. A hollandokon kívül a három balti állam és Svédország is fenntartásokkal él.

A kifogások között ugyanúgy szerepel a jogállamiság helyzete, mint az orosz szankciók elutasítása.

Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése sem festett hízelgő képet. Brüsszel szerint Szerbia nem mutatott érdemi előrelépést a korrupció visszaszorítása, a média szabadsága és az igazságszolgáltatás függetlensége terén.

Külön aggodalomra ad okot a bírói karra nehezedő politikai nyomás, a magas szintű korrupciós ügyek következmények nélküli kezelése, valamint az újságírók elleni egyre gyakoribb támadások.

A csatlakozás nem Brüsszelben akadt el

A szerb kormány kommunikációja rendszeresen azt sugallja, hogy az ország készen áll az uniós tagságra, csak egyes tagállamok politikai okokból hátráltatják a folyamatot.

A probléma azonban az, hogy egyre több európai főváros jut ugyanarra a következtetésre: Szerbia ugyan szeretne az EU tagja lenni, de nem feltétlenül szeretne úgy viselkedni, mint egy tagjelölt ország.

Először azokat a jelölteket engedjék be az EU-ba, amelyek már hosszú évek óta készülnek erre – mondta Magyar Péter, aki ezzel letette a voksot a Nyugat-Balkán mellett

Brüsszelben most még keresik a módját annak, hogyan küldjenek valamilyen pozitív politikai üzenetet Belgrádnak, különösen azért, mert a bővítési politika ismét és folyton-folyvást napirendre került.

A végső döntéshez azonban továbbra is egyhangúság kell. És amíg a hollandok szerint Belgrád inkább csak beszél a reformokról, mintsem végrehajtja őket, addig Aleksandar Vučić európai útja könnyen ugyanott folytatódhat, ahol évekkel ezelőtt elakadt: a váróteremben.