Kroki a Duna-parton (uborkával)

Belgrád legszelídebb ragadozója egy krokodil, amely nem a Dunából mászott elő

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A sajtótörténetbe jól bevéste magát egy 1911-es hír, amely szerint a dunaföldvári fakereskedés munkásai fejszéikkel agyonvertek egy „rusnya krokogyélust”, amelyik a talpfák közül mászott elő. Rokona ennek egy újabb sztori 2018-ból, amely szerint a Duna szlovákiai mellékfolyójában, a Vágban láttak úszni egy hatalmas krokodilt.

– Mindkettőről kiderült, hogy álhír. Az első puszta uborkaszezoni terméknek, újságírói kacsának, a másik pedig egy felfújható példánynak bizonyult, amelyet valaki heccből eresztett el, vagy pusztán a szél ragadott magával a kölyök tulaj keserves bőgésétől kísérten.

Pontosan nem tudni, egyébként hány ilyen, krokodil-típusú őshüllő szerepel az újabb urbánus legendákban, hoaxokban és egyebekben, mindenesetre valódi krokiról aligha lehet szó, mert szóban forgó állat képtelen megmaradni a mi európai-balkáni éghajlati körülményeink közt. A telet végképp nem bírja ki.

(Persze, addig hány embert eszik meg netán? Fogas kérdés.)

Krokodil a Dunában. Dunaföldvárról jelentik nekünk ezt a kissé hihetetlenül hangzó hírt: Schvarcz Sándor fakereskedő alkalmazottjai éppen a Dunában lévő talpfák kiszedésével foglalkoztak, amikor a deszkaszálak közül egy hatalmas krokodilus bújt elő. A munkások először megrémültek a fogait csattogtató hüllőtől, de aztán amikor a nyugalmában megbolygatott krokodilus rájuk vetette magát, fejszéikkel agyonverték. Érdekes, hogy a Dunának éppen ezen a részén — ahol a krokodilkaland történt — van egy sziget, amelyet már évek óta „krokodil-szigetnek“ neveznek. Valószínűnek tartják, hogy a veszedelmes hüllő egy — a nemrégiben itt járt — állatseregletből szökött meg. (Forrás: Dunai szigetek blog)

Azonban mindennemű uborkaterméket és félrevezető fals fejtegetést, viccet-sliccet félre: a Belgrádban július hónapunk elején felbukkant, tetőtől talpig, azaz elejétől végéig látható és látogatható KROKODIL tkp. egy sikeres rendezvénysorozat idei része, amely széria – megbízható szemtanúk szerint – a jövőre nézve is változatlanul életképesnek tűnik.

A róla szóló hírek pedig nem pusztán olyan felfújt, légbe eregetett lufikat jelentenek, hápogó és sápogó publicisztikai kacsaseregletet. – Mellékesen meg kell jegyezni, hogy a szerb fővárosi kroki nevét teljességgel-pontossággal, azaz pontokkal együtt így kell leírni: K.R.O.K.O.D.I.L., ami tkp. egy tökéletes megfelelőséggel lefordíthatatlan, szójátékos betűszó ebben az esetben. S mögötte egy kétnapos irodalmi fesztivál rejtőzik.

Ha valaki krokodilt emleget a Duna mentén, jó eséllyel vagy egy százéves újságkacsát, vagy egy elszabadult gumijátékot próbál eladni nekünk. Belgrádban azonban létezik egy krokodil, amely nagyon is valóságos. Nem harap, nem úszik, nem fal fel senkit, viszont tizennyolc éve makacsul életben tart egy olyan kulturális teret, ahol az irodalom, a színház, a film és a közélet találkozik. A K.R.O.K.O.D.I.L. fesztivál idei kiadása ráadásul az engedetlenséget választotta vezérmotívumául, ami a mai szerbiai viszonyok között jóval többet jelent egy egyszerű irodalmi témánál

Fesztivál, amelyik hangoztatottan űzi az UNALMAT ÉS (A) LETARGIÁT. (Otklanja Dosadu i Letargiju.)

Ez tehát egy rövid, viszont annál ritkább, plusz annál érdekesebb esemény, amelyre itt felhívni igyekszünk szíves figyelmüket. Nem hoax. Deklaráltan európai orientáltságú, ugyanakkor szerb talajba kapaszkodó, abból kinövő, kivirágzó kulturális „kétfélidő”.

Amelyet egyébként nem első alkalommal rendeztek meg az idén, ám első alkalommal szerepelt fókuszában címként a SZÓFOGADATLANSÁG v. ENGEDETLENSÉG (Neposlušnost) kifejezés. A terminus technikus, amely mintegy első kézből árulkodik a rendezvény politikai elkötelezettségéről, azaz: el-nem-kötelezettségéről. (Persze, muzeális titói időkről szóló asszociációkat szintúgy félre!)

A „The Hard Crowd” című kötetben Rachel Kushner az elmúlt húsz év írásaiból válogatott össze olyan szövegeket, amelyek korunk legsürgetőbb politikai, művészeti és kulturális kérdéseit tárgyalják – és rávilágítanak azokra a témákra és valós életbeli terepekre, amelyek regényeinek alapját képezik

És persze, persze, ne gondoljuk tévesen: ez a Krokodil nem mai gyerek. Az idén már a 18. életévét töltötte be. Tehát nem egy újszülött, és nem csupán irodalommal szolgál, hanem például színházzal és filmszínházzal is, miközben a politikai töltette egyre dúsabbá, mintegy robbanékonnyá válik. Legalábbis így lehet sejteni… Akár a tavalyi címből is, amely így hangzott: NYOMÁS ALATT, azaz: Pod pritiskom (Under Pressure).

Kapcsolódó cikk

Az evangéliumi biciklisták és Ferenc Ferdinánd

Említendő még, hogy szóban forgó fesztiválon olyan hírességek jártak már, mint például Margaret Atwood, Irvine Welsh vagy a pakisztáni származású, de angolul író Hanif Kureishi, aki amúgy pornográf filmek forgatókönyvének írásával kezdte, de végül a szépirodalomnál kötött ki (lásd magyarul: A kültelki buddha /!/).

Az idei esemény fő vendégei között pedig ott olvashatjuk például Rachel Kushner amerikai írónő nevét, szerb részről pedig régi ismerősünkét: Svetislav Basaráét.

P.S. Nem tudjuk ellenőrizni, mennyire igaz az, hogy a szervezők részéről legutóbb felmerült egy bükkfából faragott krokodil, a Bükk Krokodil-díj ötlete, ám mintha valahol valaki valami ilyesmit kottyantott volna el. (Ha viszont nem, akkor mi javasolnánk innen, nagy-nagy szeretettel…)