Belgrád reciprok lépése, az Informert védi a szerb rezsim

Montenegró egy uszítót tiltott ki, Szerbia viszont oknyomozó és kritikus újságírókat

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Újabb fejezetéhez érkezett a Szerbia és Montenegró közötti politikai feszültség, miután Podgorica június végén megtiltotta Dragan J. Vučićevićnek, az Informer tulajdonosának és főszerkesztőjének a belépést az országba.

A szerb állam ezt követően – Aleksandar Vučić államfő korábbi bejelentésének megfelelően – kölcsönös intézkedésekkel válaszolt: két ismert montenegrói újságírót is kitiltott Szerbiából.

A két ügy azonban csak látszólag hasonló: az egyikben egy propagandamédium vezetőjének uszító kijelentései, a másikban a kritikus újságírás került az érintett hatóságok célkeresztjébe.

A Balkánon nem ritkák a diplomáciai üzengetések, ám ritkán fordul elő, hogy azok középpontjába újságírók kerüljenek. Podgorica döntését Vučićević ismétlődő, gyűlöletkeltő és Montenegrót sértő nyilatkozataival indokolta.

Belgrád viszont független újságírókat célzott meg, akiknek „bűne” elsősorban a kritikus közéleti megszólalása.

Az újabb szerb–montenegrói diplomáciai összecsapás felveti a kérdést, hogy meddig mehet az adok-kapok a két ország között, és hogy a szerb rezsim miként használja fel az újságírókat a szerb nacionaliozmus megerősítésére.

Az ügy előzménye, hogy a montenegrói Audiovizuális Médiaszolgáltatási Ügynökség május 25-én határozatot hozott az Informer TV montenegrói műsorszórásának ideiglenes betiltásáról. Erről már korábban is írtunk.

Szerbiának indok sem kell

A montenegrói hatóságok június 26-án nem engedték be az országba Dragan J. Vučićevićet, az Informer tulajdonosát, arra hivatkozva, hogy jelenléte biztonsági kockázatot jelent.

A döntést az előzte meg, hogy az Informer TV műsorában Vučićević „szerbellenesnek” nevezte a montenegrói állami intézményeket, amelyeket a második világháborús horvát usztasákhoz hasonlított, és azt állította, hogy ezek közvetlen veszélyt jelentenek Aleksandar Vučić szerb elnök életére. Szegényt, már megint meg akarják ölni.

Kapcsolódó cikk

Szólásszabadság vagy szerb propaganda Montenegróban?

A szerb elnök ezt követően politikailag motivált döntésnek nevezte a kitiltást, és már akkor jelezte, hogy Belgrád kölcsönös intézkedéseket vezethet be Montenegróval szemben.

A szerb intézkedések első ismert érintettje Petar Komnenić, a montenegrói Vijesti televízió ismert újságírója és a Načisto (Tegyük tisztába) című politikai vitaműsor vezetője. Komnenić június 30-án, amikor elhagyta Szerbiát, informálisan értesült arról, hogy a jövőben nem léphet be az országba. Hivatalos, részletes indoklást nem kapott.

Néhány nappal később hasonló intézkedés érte Vuk Marašt, a BIRN (Balkan Investigative Reporting Network) Montenegro ügyvezető igazgatóját és oknyomozó újságírót. Maraš a belgrádi Nikola Tesla repülőtéren akart kilépni a tranzitzónából, hogy római átszállása előtt néhány órát Belgrádban töltsön, ám a határrendészet másfél órára feltartóztatta, majd közölte vele, hogy nem léphet be Szerbiába, és visszaküldik Podgoricába. Rómában egyébként egy konferencián kellett volna részt vennie.

Szerbia – vagyis Vučić válasza

Aleksandar Vučić szerb államfő már a montenegrói döntés után úgy fogalmazott, hogy Vučićević kitiltása „nagy hiba”, és jelezte, hogy Szerbia kénytelen lehet hasonló lépéseket tenni.

Később azt is kijelentette, hogy sajnálatosnak tartja, hogy Montenegró egyre több szerb állampolgárt nyilvánít nemkívánatos személynek, és ezt Belgrád nem hagyhatja válasz nélkül.

Vuk Maraš úgy véli, hogy a szerbiai viszontintézkedést azzal érdemelte ki, hogy a montenegrói médiában nyilvánosan bírálatokat fogalmazott meg a szerbiai sajtószabadsággal kapcsolatban., amely mögött mögött 100 százalékig kiáll (Forrás: LinkedIn)

A szerb állam hivatalosan nem közölt részletes indoklást Komnenić és Maraš kitiltásáról, a kormánypárti médiumok ugyanakkor nyíltan a Vučićević elleni montenegrói intézkedésre adott válaszként értelmezték a döntést.

Petar Komnenić szerint az ügy önmagáért beszél, nem is kételkedik abban, hogy itt politikai döntés született. Vuk Maraš még élesebben fogalmazott. Közölte, hogy nem hajlandó egy kategóriába kerülni Dragan J. Vučićevićel.

„Nincs olyan párhuzamos univerzum, amelyben engem össze lehetne hasonlítani Dragan J. Vučićevićel”, állapította meg.

A belgrádi kormányközeli Alo montenegrói kiadása szerint a Szerbiából elsőként kitiltott Petar Komnenić már rég átlépte a szerbekkel és Szerbiával szembeni újságírói kritika határait, ezért most az országhatárt nem lépheti át. Az Alo az Informer kisöccse (Forrás: Alo Montenegro)

A BIRN Montenegro vezetője úgy vélte, hogy azért került fel a tiltólistára, mert rendszeresen bírálta a szerbiai sajtószabadság helyzetét. Hangsúlyozta, hogy ezeket a kritikáit továbbra is fenntartja, az ügyet pedig jogi útra tereli. Szerinte Belgrád intézkedése kizárólag belpolitikai propagandacélokat szolgál.

„Mindeközben mindazoknak, akik azt hiszik, hogy ilyen módon megfélemlíthetnek vagy elhallgattathatnak bennünket, akik a korrupció és a szervezett bűnözés ellen küzdünk, meg kell érteniük, hogy ez a régi montenegrói rezsimnek sem sikerült, amely szintén az Informeren és a hozzá hasonló médiumokon keresztül próbált leszámolni velünk. Ez most sem sikerül nekik, és senkinek sem. Hozzászoktunk már az ilyesmihez, nincs ok aggodalomra. Energiánkból és bátorságunkból továbbra sincs hiány” – nyilatkozta Maraš.

Nemzetközi visszhangja is lett az ügynek

A SafeJournalists regionális hálózat – amely több balkáni újságírószervezetet fog össze a két montenegrói újságíró kitiltásának visszavonását követeli. A szervezet szerint a mozgásszabadság korlátozása csak kivételes, törvényben pontosan meghatározott esetekben alkalmazható, és elfogadhatatlan, hogy újságírókat politikai eszközként használják. A hálózat arra is felszólította a szerb hatóságokat, hogy hozzák nyilvánosságra a kitiltások jogalapját és indoklását.

Hasonlóan fogalmazott Dragana Žarković Obradović, a BIRN igazgatója is, aki szerint Belgrád lépése „bosszú”, amely kizárólag propagandacélokat szolgál, miközben tovább rontja a két ország kapcsolatát.

Kapcsolódó cikk

Az Egyetem az Informer TV ellen: harc a becsületes sajtóért

Mindannyian kiemelik, hogy az eset túlmutat a szerb–montenegrói politikai feszültségen. Miközben Podgorica az Informer vezetőjének uszító kijelentéseire hivatkozott, Belgrád válasza két olyan újságírót érintett, akik a független montenegrói sajtó meghatározó szereplői.

Emiatt az újságíró szakmai szervezetek attól tartanak, hogy a két ország közötti politikai konfliktus az újságírók szabad mozgását is érinti, ami veszélyes helyzetet teremthet a Nyugat-Balkánon.

Mindenki tudja viszont, hogy a konfliktus mögött a két ország “csendes”, ám a felek által soha ki nem hevert válása áll, azt pedig kár elemezni, hogy most éppen ki vakarta ki a csaknem elvarasodó sebeket.