Energia
TEJ VAGY LÍTIUM: Épül-e lítiumbánya Szerbiában, vagy tovább fejik a kecskéket?
Úgy tűnik, hogy véget ér a fosszilis tüzelőanyagok kiaknázásának korszaka. A világ olaj- és földgázkészleteiről rendelkezésünkre álló adatok szerint valószínűsíthető, hogy ezek az energiaforrások körülbelül 2070-ig tartanak ki, ha a kiaknázás és a fogyasztás a jelenlegi ütemben folytatódik. Az alternatív, különösen pedig az úgynevezett ökológiailag tiszta energiaforrások felkutatása a politika és a gazdaság egyik prioritásává vált. A jelek szerint Szerbia megfogta az isten lábát, és előfordulhat, hogy a “civilizáció oda is betör”, ahol ma még kecskéket fejnek.
Ha áram van, minden van
Az elektromos áram továbbra is az egyik leggyakoribb, legnépszerűbb és valószínűleg a leginkább költséghatékony energiaforrás. A villamosenergia-termelés iránti igény, és ennek az energiának az alkalmazása az iparban, már nem csak gazdasági, hanem az egyik legkomolyabb geopolitikai kérdés is.
A fejlett ipari országok, de az olyan nagy multinacionális vállalatok is, mint például a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító Tesla, a legjelentősebb energiafogyasztók, tevékenységük ezért nagy mértékben az új energiaforrások biztosítására irányul a Földnek nevezett bolygón.
Az elektromos áram felhasználása a modern eszközökön, egyelőre legalábbis, a lítium-ion (Li-on) akkumulátorok által valósul meg, amelyeket már az informatika, az autógyártás és más iparágak is használnak.
Emiatt az ásványi lítium felkerült a világ legkeresettebb nyersanyagainak a listájára.
A globális lítiumkészletet 15,5 millió tonnára becsülik, amely elsősorban Dél- Amerikában, Ausztráliában és Kínában található. Egy 16 évvel ezelőtti felfedezés azonban Szerbiát is a figyelem középpontjába állította azok esetében, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak.
A jadarit
A nyugat-szerbiai Loznica közelében 2004-ben lítiumot és bórt tartalmazó ásványi anyagra bukkantak, amelyet jadaritnak neveztek el, a Jadar folyó után, amelynek völgyében találták.
A jadarit első feltárását a Rio Tinto multinacionális vállalat kezdte meg, amely hamarosan megalapította a Rio Sava Exploration nevet viselő leányvállalatát. A társaság szerint Szerbia ezen részén a jadarit teljes tartaléka mintegy 136 millió tonnát tesz ki, de optimista becslések szerint ez akár 200 millió tonna is lehet.
A Rio Tinto megkezdte az úgynevezett “Jadar projektet”, amelybe eddig mintegy 200 millió dollárt fektetett, de az ásatásokba és a bányák megnyitásába történő teljes beruházás értéke elérheti akár a 1,5 milliárd dollárt is.
Mind az érintett cég, mind a szerb állam képviselői jelezték, hogy a kitermelést legkésőbb 2025-ben megkezdik.
A félelmek
A szerb közvéleményt leginkább az aggasztja, hogy miként viszonyul egymáshoz a gazdasági megtérülés és az “ökológiai elem”, vagyis a környezetre gyakorolt hatás.
Nyilvánvaló, hogy a bánya a kiaknázás során szennyezi a környezetet, de a felmerülő kérdések nem csak a szennyezés mértékére vonatkoznak, hanem a megelőző és védőintézkedések hatékonyságával is kapcsolatosak, ezeket pedig a bánya tulajdonosának és vezetésének kell szavatolnia.
A szennyezéstől való félelem arra késztette a Jadar folyó menti falvak lakóit, hogy tiltakozzanak a bánya megnyitása ellen.
Sokat nyomnak a latban a szennyezettség szintjével kapcsolatos rossz tapasztalatok azokban a városokban, ahol már léteznek bányák, például Lazarevacban vagy Borban.
Fokozza a nyugtalanságot az erdőirtás, a víz, a föld és a levegő szennyezésének veszélye, a vidék képének megváltozása, és az emberek esetleges áttelepítése más területekre.
Megfejik-e Szerbiát?
További problémát jelentenek azok a pénzügyi és üzleti megállapodások, amelyek a Rio Tinto és a szerb állam között jöttek létre.
A bánya megnyítása esetén a tulajdonos a Rio Tinto lesz, amely a teljes bevétel 4% -át engedné át az államnak bérleti díj formájában.
Az alacsony bérleti díjat állítólag azért alkalmaznak, hogy kedvező helyzetbe hozhassák az orosz, valamint a kínai vállalkozókat és befektetőket is.
Ráadásul növekedhetnek a földtulajdonosok adóterhei a mezőgazdasági földterületek építési területté nyilvánítása miatt, az ő véleményüket pedig senki sem kérte ki.
Aligha kétséges, hogy – mint a többi hasonló befektetés esetében – a szerb állam ezúttal is a külföldi befektetőket részesíti előnyben, nagyon kedvező feltételeket biztosítva számukra, ami az adófizetők pénzének elherdálását jelenti.
Az állam hozzáállása
Aligha kérdéses, hogy az álla melyik oldalon áll.
A legfelsőbb állami vezetés, kezdve a köztársasági elnöktől, a miniszterelnökön át egészen a miniszterekig, mindenki támogatja a projektet, amelyről azt állítják, hogy nagyon előnyös és hasznos Szerbia számára.
A kormány bejelentette, hogy a Rio Tinto társasággal együtt stratégiai partnert keresnek az elektromos akkumulátorok gyártására, és egy üzem megépítésére Loznicában, ahol elektromos autókat gyártanának.
A hasonló grandiózus tervekkel kapcsolatos tapasztalatok azonban óvatosságra intenek, mivel felmerül a gyanú, hogy a szerb illetékesek elszakadtak a valóságtól.
Ennek ellenére Zorana Mihajlović, bányászati és energiaügyi miniszter a Jadar projektről úgy beszélt, mint a szerb gazdaság stratégiai és kimondottan nagy jelentőségű projektjéről, amely kétezer új munkahelyet teremt.
Közben megállapodás jött létre a szerbiai és koszovói kereskedelmi kamarák között egy beruházás megindításáról, amely a lítiumelemek tárolására vonatkozik. Ez azok véleményét erősíti, akik szerint a szeptemberben létrejött washingtoni megállapodás megnyitotta a kapukat az amerikai befolyás erősödése előtt az energiapolitika terén a Balkánnak ezen a részén.
Ezek után aligha kétséges, hogy a Jadar projekt sikere és hatékonysága attól függ, hogy mekkora lesz az amerikaiak elkötelezettsége az ügy iránt, ami kihatással lesz a kecskék sorsára is a térségben.
- Szerbia4 nap telt el azóta
Belgrádban bemutatkozott a titkosrendőrség, miután a feladatok ki lettek osztva
- Szerbia5 nap telt el azóta
Féláron vette meg a Jugoslavija szállodát a szerb pénzügyminiszter köre
- Szerbia2 nap telt el azóta
“Sok jó kis helyen”: a praktikus fantomszavazók és a szerbiai nullás házszámok
- Szerbia7 nap telt el azóta
A szerb elnök szerint az ellenzék lopja a WC-papírt a képviselőházban