Horvátország
Tarr Horvátországban, a fél horvát kormány fogadtaKórógy egy település Horvátországban, ahol a "régi magyar nyelv" túlélte a századokat
Pénteken egy alig ötszáz lelkes szerémségi magyar faluban gyűlt össze a horvát és a magyar politikai elit egy része. Kórógy új tornatermet kapott: a megjelenő miniszterek, államtitkárok és nagykövetek sora pedig azt jelezte, hogy a horvátországi magyar közösség továbbra is fontos híd szerepet tölt be Budapest és Zágráb között. A hivatalos beszédek a kisebbségi jogokról és az identitás megőrzéséről szóltak, de legalább annyira érdekes, hogy milyen reményeket fűz a horvát vezetés a két ország kapcsolatainak következő fejezetéhez
A hétvégén, pénteken Horvátországban átadták a használatnak a kórógyi általános iskola tornatermét. Az ünnepélyen részt vett Tarr Zoltán magyar társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, valamint Kollai István határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkár, de szinte a fél horvát kormány is, Plenković miniszterelnök vezetésével.
Az történt ugyanis, hogy a horvát kormány kihelyezett ülést tartott a közeli Diakováron (Đakovo) és nyilván Jankovics Róbert horvátországi magyar kisebbségi parlamenti képviselő jó kapcsolatainak köszönhetően erős küldöttséggel jelent meg a kis szerémségi falucskában.
A miniszterelnök társaságában Gordan Grlić Radman külügyminiszter, Ivan Anušić védelmi miniszter, David Vlajčić agrárminiszter, Nina Obuljen Koržinek kulturális miniszter, Radovan Fuchs oktatásügyi miniszter és a Külhoni Horvátok Központi Hivatalának, államtitkára Zvonko Milas.
A rend kedvéért megemlítjük még Demcsák Csaba zágrábi magyar nagykövetet és Mladen Andrlić budapesti horvát nagykövetet, a további illusztris vendéget pedig átugorjuk, mert úgyis csak protokolláris okokból izzadtak a nagy melegben.
Horvát-magyar kettő a kettőre
A nagy felhajtás mögött annyi a logika, hogy a tornatermet a horvát kormány építette – máskülönben a magyar kisebbség képviselői sportcsarnoknak titulálják, amit Tarr miniszter úr tornacsarnokra szelídített -, de elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a horvát belpolitikában a kisebbségek fontos szerepet töltenek be. A nyolc nemzetiségi képviselő mindig az időszerű kormányt támogatja, így sokszor amolyan „királycsinálóként” is működik, különösen, ha a választások nem produkálnak elsöprő győzelmet.
A bevett szokás az, hogy a választások után a kormánypárt koalíciós szerződést ír alá a kisebbségi képviselőkkel, amit akkurátus alkudozás kísér.
Tarr Zoltán kórógyi beszámolója (Forrás: Facebook)
Mindenesetre az urak nem hagyták ki a PR lehetőséget és így kvázi lejátszottak egy kettő a kettőre meccset (Plenković-Tarr, kontra Jankovics és Ivan Bosančić Vukovár-Szerém megye főispánja) ahol valahogy a horvát miniszterelnök szerzett győzelmet érő pontokat. Na, igen…
Az, ami az újságírót ilyenkor legjobban érdekli, hogy vajon Tarr hozott-e valamilyen üzenetet Budapestről. Ezt sajnos lehetetlen kideríteni, mert ha még, mondjuk Jankovics Robi elmondta volna is a kulisszák mögött zajló dolgokat, úgyis csak azzal a kikötéssel tette volna, hogy ezt nem adhatom tovább. Mindenesetre, a több évtizedes tapasztalat azt sugallja, hogy az új magyar kormányzat nem szalasztotta el az alkalmat, de mint mondani szoktuk, majd kiderül.
Ha az elhangzó üzeneteket megtisztítjuk a sallangoktól, a magyar fél azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány rendkívül fontosnak tartja a horvát közösséget Magyarországon, és továbbra is minden feltételt biztosít az identitásának megőrzéséhez.
Plenković ezzel szemben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzeti kisebbségekhez való viszonyulás a Magyarország és Horvátország közötti kapcsolatok fő pillére. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az új magyar kormánnyal való kapcsolatokban már a közeljövőben más területeken is előrehaladást érnek el.
Pár szót Kórógyról
A Wikipédia szerint az írásos források 1290-ben említenek egy sáncokkal körülvett várhelyet, Castrum Kourougy (ultra fluvium Drawe) néven, amely ma is áll Kórógyvárpuszta (Pustara Kolođvar) néven a településtől északra, a hajdani Palacsa-mocsárban. A középkorban Valkó vármegyében találjuk.

Egy alig több mint 500 lakosú faluban, Horvátország egyik elnéptelenedő régiójában arra törekszünk, hogy lehetőségeket teremtsünk a fiatalok számára a társasági életre, a sportolásra és az egyéb tevékenységekben való részvételre. A Nemzeti Kisebbségek Operatív Programjának folyamatos végrehajtásával hozzájárulunk a kisebbségek nemzeti és kulturális identitásának megőrzéséhez, és támogatjuk az oktatási folyamatokat” – írta a megnyitóval kapcsolatban a horvát miniszterelnök az X platformon
A mai Kórógy a törökök kiűzése után alakult ki, azelőtt több kis település állt a mai község területén. Akkoriban jobbágyfalu volt és a valkóvári Eltz gróf tulajdonában állt.
Rókus szerint Kórógy e száraz leírásnál jóval több. A néprajzosok, nyelvészek ritka aranybányája, mert elszigetelt magyar közösségként számos archaikus formát megőrzött.
Rendkívül érdekes történet a falu és közösségének sorsa a legutóbbi háború során. Amikor a kilencvenes évek elején a szomszédos falvakba telepített szerbek kiűzték őket otthonaikból, a kórógyiak nem széledtek szét.
A zánkai menekülttáborban helyezkedtek el, hogy 1998-ban visszatérjenek a kifosztott, lepusztított faluba. Ma a település körülbelül 500 lelket számol, és teljes felújításra került, s minden arra utal, hogy jövője biztosított.
Már régen jártam arrafelé, nem tudom mi minden épült azóta, de még azt sem, mi lett Kel Józsi halastavának sorsa. A Gugli szerint a horgásztó ma is él és virul, de erre sem, mint sok másra, nem mernék mérget venni. Ja, a helyi focicsapatot Győzelemnek hívják, amit esetenként Đezelem-nek horvátosítanak.
