Horvátország az új maffia központja, politikusok is érintettek

A maffia is szakosodott: a bűnözőből előbb üzletember lesz, aztán pedig díszvendég

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A zágrábi Jutarnji list az Europol friss jelentése alapján elég kellemetlen tükröt tart Horvátország elé. A kép nem túl mediterrán: nem naplemente, nem tengerpart, nem olívaolaj, hanem kokain, fedőcégek, ügyvédek, vállalkozók, politikusok és azok a tisztesnek látszó üzleti konstrukciók, amelyek nevében a szervezett bűnözés kiállítja a számlát.

Az Europol most megjelent jelentése szerint az Európai Unió területén működő bűnözői hálózatok több mint négyszázezer embert mozgatnak meg, akik 118 különböző ország állampolgárai. Ezek a hálózatok drogcsempészettel, emberkereskedelemmel, kiberbűnözéssel, pénzmosással és más súlyos bűncselekményekkel foglalkoznak. Vagyis az európai alvilág már régen nem az a romantikus, sötét kabátos, sikátorban cigarettázó társaság, amelyet a régi filmekből ismerünk.

A mai maffia laptopot használ, céget alapít, könyvelőt fizet, számlát állít ki, ingatlant vesz, és ha kell, még compliance-osztályt is tart maga körül. A pisztoly maradt, csak mellé bekerült az Excel-tábla.

Az Europol jelentése szerint az európai szervezett bűnözés egyik legfontosabb változása, hogy a legveszélyesebb hálózatok egyre kevésbé különülnek el a legális gazdaságtól. Nem kívülről támadják a rendszert, hanem belülről használják.

Fuvarozócégek, kikötők, raktárak, építőipari vállalkozások, éttermek, ingatlanügynökségek, import-export cégek, online platformok: ezek ma már nemcsak a tisztességes kapitalizmus eszközei, hanem a bűnözői logisztika részei is lehetnek.

Az Europol adatai szerint a legveszélyesebb bűnözői hálózatok 85 százaléka használ valamilyen legális üzleti struktúrát. Ez a szám önmagában többet mond el Európa állapotáról, mint bármelyik brüsszeli sajtótájékoztató.

A klasszikus maffiakép tehát elavult. Ma már nem feltétlenül az a veszélyes ember, akinek aranylánc lóg a nyakában és sötét terepjáróval érkezik. Hanem az, aki mosolyogva ül egy tárgyalóban, céges pecsét van előtte, és pontosan tudja, melyik számlán kell átfolyatni a pénzt ahhoz, hogy az a végén tisztának tűnjön.

Horvátország a kokain egyik fogadóközpontja

A jelentés egyedülálló betekintést nyújt a bűnözés jelenlegi helyzetébe, valamint értékelést ad arról, hogy mi vár ránk a jövőben, és hogyan fogja a bűnözés befolyásolni mindennapi életünket. Átfogó képet ad az európai bűnözésről, amelynek keretében – a dokumentum szerint – 198 bűnszervezet működik és alkalmazkodik a változó körülményekhez. 2024 óta a rendőrség és az ügyészség 821 bűnszervezetet tárt fel, amelyek 76 százalékát felszámolta. Azóta azonban 533 új bűnszervezet jött létre, így az EU-ban összesen 731-re emelkedett a számuk.

A Jutarnji list külön kiemeli, hogy Horvátország az Europol jelentésében nagy mennyiségű dél-amerikai kokain európai elosztóközpontjaként jelenik meg.
A rendszer lényege egyszerű, csak éppen nagyon nagyban működik. A kokain Kolumbiából, Brazíliából és Ecuadorból indul, majd nyugat-afrikai és kanári-szigeteki logisztikai pontokon keresztül érkezik Európába. A végállomások között Belgium, Németország, Olaszország, Spanyolország mellett Horvátország is szerepel.

Vagyis az Adria nemcsak turistákat, jachtokat és német nyugdíjasokat lát vendégül, hanem időnként olyan rakományokat is, amelyekről a hivatalos brosúrákban kevesebb szó esik.

Kapcsolódó cikk

Az erőszak kulturája: a škaljari és a kavači klán ismét egymásnak esik?

A hálózat koordinátorai és közvetítői részben a Nyugat-Balkánról származtak, és hosszabb időn keresztül több országban működő bűnözői kapcsolatrendszerre támaszkodnak. Ez a rész különösen ismerős lehet mindenkinek, aki az elmúlt években követte a kavači és a škaljari klán közötti véres háborút.

Az Europol jelentése ugyan nem nevez meg konkrét klánokat és személyeket, de a régióban senkinek sem kell túl sok fantázia ahhoz, hogy értse, miről van szó.
A kavači és škaljari klán, illetve ezek regionális kapcsolati hálózata évek óta jelen van a nyugat-balkáni és európai rendőrségi aktákban. A horvát sajtó emlékeztet arra is, hogy több ismert balkáni bűnöző vagy feltételezett hálózati szereplő Horvátországban is megfordult.

A zimonyi klánhoz kötött Filip Koraćot évekkel ezelőtt Horvátországban tartóztatták le. A nemrég meggyilkolt Darko Vesković is Horvátországban bujkált. Dino Muzaferović, alias Cezar, az egyik balkáni narkókartell vezetőjeként a hírek szerint horvátországi kapcsolatokkal is rendelkezett, és találkozókat is tartott Zágrábban.

Ezek a történetek azt mutatják, hogy Horvátország nemcsak átjáróház, hanem időnként tárgyalóterem, raktár, pihenőhely és pénzmosóállomás is.

A balkáni alvilág régen kinőtte a saját földrajzát. Már nem arról van szó, hogy montenegrói, szerb, bosnyák vagy horvát bandák egymás között rendezik a családi vitáikat. Ezek a hálózatok európai szinten mozognak, dél-amerikai beszállítókkal, afrikai útvonalakkal, nyugat-európai piacokkal és balkáni logisztikával.

A nyugat-balkáni régióból származó koordinátorok és közvetítők hosszú időn át egy kiterjedt, különböző helyszíneken működő bűnözői hálózatra támaszkodtak. A rendőrség és a bűnüldöző szervek felszámolták ezt a hálózatot, ennek során Albániában online csalásokkal foglalkozó call centereket tártak fel. De azt is tudjuk, hogy Szófiában azoknak a bűnözőknek a központja található, akik Törökországon keresztül csempésznek embereket Nyugat-Európába, és kapcsolatban állnak az ezen az útvonalon tevékenykedő összes bűnözővel, beleértve a horvát embercsempészeket is.

Ez már nem helyi folklór. Ez globális üzlet.

A bűnözők beépülnek a legális gazdaságba

A legfontosabb változás az, hogy a bűnözői hálózatok számára egy legális cég ma már nem egyszerű paraván, hanem működési eszköz.

Egy fuvarozócég nemcsak papíron létezik, hanem valóban szállít. Egy raktár tényleg raktár. Egy import-export vállalkozás valóban mozgat árut. Egy étterem tényleg vendégeket fogad. Egy ingatlanos cég valóban vesz és elad lakásokat.

Csakhogy közben mindez alkalmas arra is, hogy eltüntessen nyomokat, mozgassa az árut, tisztára mossa a pénzt, és beépítse a bűnözői profitot a legális gazdaságba.
Ezért lett a modern maffia legfontosabb fegyvere nem a Kalasnyikov, hanem a cégkivonat.

A Jutarnji list emlékeztet egy korábbi esetre is: Pólában (Pula), a Trg labinskih rudara 4. szám alatt több olyan cég működött, amelyeket olasz állampolgárok alapítottak, és amelyek tulajdonosai saját hazájukban nem feltétlenül a törvénytisztelő állampolgár mintapéldái voltak.

A gyanú szerint ezek közül több vállalkozásnak nem az volt a fő célja, hogy horvát gazdasági csodát építsen, hanem hogy Olaszországban illegálisan szerzett pénzeket mosson tisztára.

Az egyik központi figura Roberto Diomedi volt, aki befektetőknek havi öt százalékos hozamot ígért. A történetben természetesen megjelent a klasszikus balkáni-latin luxuskellék is: a stadionépítési álom Brazíliában a Santos focicsapat számára, ebből a célból fotózkodott Pelével is, nagy ígéretek és végül rengeteg eltűnt pénz.

A talján sajtó szerint ez egy klasszikus Ponzi-séma volt, amelyben több ezer olasz károsult, legalább ötmillió eurós veszteséggel, a pénz útja pedig Horvátországig vezetett. A Ponzi-séma egy csalárd befektetési csalás, amelyben a korábbi befektetőknek ígért magas hozamokat nem valódi nyereségből, hanem az újonnan belépő áldozatok pénzéből fizetik ki.

Kapcsolódó cikk

A volt szlovén belügyminisztert a kavači klánnal hozták összefüggésbe

A Jutarnji list szerint Horvátországban is léteznek azok a rendőrségi operatív listák, amelyeken a szervezett bűnözés hordozóiként vagy fontos szereplőiként számon tartott személyek szerepelnek. Ezek a dokumentumok nem nyilvánosak, és azok, akik hozzáférnek, titoktartási nyilatkozatot írnak alá.

A zágrábi lap forrásai szerint ezeken a listákon nem csak klasszikus alvilági figurák vannak.

Szerepelhetnek rajtuk ismert ügyvédek, vállalkozók és politikusok is, akiket a hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy tanácsadói, közvetítői vagy védelmi szerepet tölthetnek be magasabb szintű bűnözői körök mellett.

Könyvelői forradalom az alvilágban

A maffia akkor a legveszélyesebb, amikor már nem kell mindig saját embereket küldenie. Elég, ha vannak körülötte olyan jól öltözött szereplők, akik tudják, melyik ajtón kell bemenni, melyik hivatalban kit kell felhívni, és melyik szerződésben hová kell elrejteni a lényeget.

Az Europol jelentése szerint a pénzmosás ma már nem kiegészítő tevékenység, hanem önálló szolgáltatási ágazat a szervezett bűnözésen belül.

A kriptovaluták, a nemzetközi pénzügyi átutalások, az alvilági bankrendszerek, a közvetítők és fedőcégek olyan infrastruktúrát hoztak létre, amelyben a bűnözői profit gyorsan eltávolítható az eredeti forrástól.

Kapcsolódó cikk

ZVICER ÉL: Panamában mégsem a kavači klán vezetőjét ölték meg + a balkáni alvilág first lady-je

Az Europol szerint 19 különösen veszélyes hálózat kizárólag pénzmosási szolgáltatásokkal foglalkozik, vagyis vannak olyan bűnözői csoportok, amelyeknek már nem kell drogot szállítaniuk, embert csempészniük vagy csalásokat szervezniük. Elég, ha a többiek pénzét tisztára mossák.

Ez az alvilág könyvelői forradalma.

Aki eddig azt hitte, hogy a szervezett bűnözés lényege a fegyveres leszámolás, az most megtanulhatja: a legnagyobb hatalom néha annál van, aki tudja, hogyan kell egy piszkos euróból három tisztának látszót csinálni.

Munkamegosztás a maffián belül

Az Europol szerint a modern szervezett bűnözés egyik legveszélyesebb újítása a munkamegosztás. A hálózatoknak ma már nem kell mindent maguknak felépíteniük: ha kell egy pénzmosó, bérelnek egyet; ha kell logisztika, megveszik; ha kell digitális infrastruktúra, megrendelik; ha kell legális fedőcég, találnak hozzá ügyvédet, könyvelőt és pecsétet.

Vagyis a maffia is platformosodott.

Az egyik csoport drogot terít, a másik pénzt mos, a harmadik teherautót és raktárt ad, a negyedik titkosított kommunikációt biztosít, az ötödik pedig előállítja azt a tiszta üzleti homlokzatot, amely mögött mindenki nyugodtan eljátszhatja, hogy ez csak egy újabb dinamikusan fejlődő vállalkozás.

Kapcsolódó cikk

A CAMORRA ÉS A BALKÁN: Sehova sem lehet eljuttatni a drogot korrumpált állami vezetők nélkül

Ezért olyan nehéz szétszedni őket. Ha a rendőrség lecsap az egyik elemre, a rendszer viszonylag gyorsan pótolja a kieső alkatrészt. Mint egy fekete gazdasági ökoszisztéma, csak itt nem startup pitch deck van, hanem kokain, embercsempészet, pénzmosás és néha robbanóanyag.

Az Europol éppen ebben látja a legnagyobb veszélyt: a maffia már nem a legális gazdasággal áll szemben, hanem egyre mélyebben beépül abba.

A Jutarnji list egyik magas rangú rendőrségi forrása szerint több mint tíz évvel ezelőtt pontos listát adtak át az adóhatóságnak egy ismert bűnözői körhöz tartozó személy cégeiről, vagyonáról, hozzátartozóira átírt érdekeltségeiről és arról is, hogyan mossa tisztára a kábítószerből és más illegális tevékenységekből származó pénzt. Azóta sem történt semmi.

A modern bűnözés térhódítása

Az Europol az egyik legnagyobb európai veszélyként azonosítja a korrupciót. A maffia ugyan önmagában veszélyes, de az a maffia, amely tudja, hogy hol nem kell félni az államtól, már egészen más kategória.

Az Europol szerint a szervezett bűnözés kettős romboló hatást gyakorol az Európai Unióra: aláássa a gazdaságot, a jogállamot és a társadalmat, miközben illegális jövedelmeket termel, erőszakot terjeszt és normalizálja a korrupciót.

Vagyis előbb megveszik a szolgáltatást, aztán a hallgatást, végül a rendszert.

A bűnözők mindig gyorsan megtalálták az új technológiák használati útmutatóját. Nem ők találták fel a mesterséges intelligenciát, de nem is ők lesznek azok, akik utoljára kezdik el használni.

Az Europol szerint az AI, a blokklánc-technológia és a kvantumszámítástechnika fejlődése tovább gyorsíthatja a szervezett bűnözés működését. Ezek az eszközök növelik a bűnözői műveletek sebességét, hatótávolságát és kifinomultságát.

Ez már nem az a világ, ahol a rosszfiúk egy sötét parkolóban borítékot cserélnek.

Ma hamisított e-mail-címekkel, kriptotárcákkal, online platformokkal, titkosított kommunikációval és automatizált csalási rendszerekkel dolgoznak. A klasszikus bandita megtanult informatikusnak látszani, az informatikus pedig néha már nem kérdezi meg, kinek dolgozik.

A modern bűnözés egyik legtisztább horvát példája a rijekai Viktor Lenac hajógyár esete.

A vállalat idén márciusban úgynevezett direktori csalás, vagyis CEO fraud áldozata lett. A kár 7,4 millió euró volt, a rendőrség pedig egyelőre nem jutott el az elkövetőkhöz.

A módszer egyszerű, és éppen ezért veszélyes. A csalók nem feltétlenül törnek be bonyolult vírusokkal a rendszerbe. Inkább pszichológiát használnak. Olyan e-maileket küldenek, amelyek úgy néznek ki, mintha a vállalat vezetőitől érkeztek volna, majd sürgős, bizalmas és kivételes kifizetést kérnek.

A pénzügyi osztályon dolgozó alkalmazott pedig abban a hitben, hogy a főnök utasítását teljesíti, átutalja a pénzt, amely aztán eltűnik.

Az FBI adatai szerint az ilyen típusú üzleti e-mailes csalások az elmúlt évtizedben világszerte több mint 55 milliárd dollárnyi kárt okoztak. Csak az Egyesült Államokban 2023-ban 2,9 milliárd dollár volt a veszteség.

A bűnözés régi formája sem tűnt el

A bűnözés tehát már nemcsak az utcán veszélyes. Néha elég egy jól megírt e-mail és egy túl gyorsan kattintó alkalmazott.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a bűnözők hirtelen mindannyian öltönyös pénzügyi tanácsadókká változtak. A klasszikus módszerek tovább élnek: gyilkosságok, robbantások, megfélemlítés, riválisok kiiktatása, területi háborúk, bosszúk és üzenetértékű erőszak.

Horvátországban ennek egyik példája a Viktor Milaković köré szerveződő csoport ügye. Milaković, akit egyesek „Putyin” becenéven emlegettek, az USKOK vádirata szerint kapcsolatba hozható a 2021-es zágrábi Lanište városrészben történt robbantással, amikor több mint fél kilogramm robbanóanyagot helyeztek el egy lakás előtt.

A csoport tagjait a sajtó „zágrábi szerbekként” is emlegette, mivel mintáikat részben a szerbiai alvilág figuráiból merítették.

A nyomozók által rögzített beszélgetésekből olyan világ rajzolódik ki, ahol a bűnözői önkép, a bosszúfantázia és a balkáni gengsztermitológia keveredik. Ez már nem gazdasági bűnözés fehér gallérral, hanem az a régi, nyers alvilág, amelynek továbbra is a félelem a fő valutája.

Az illegális hulladékkereskedelem

Az Europol külön kiemeli az illegális hulladékkereskedelmet is, amely egyre fontosabb célpontja a szervezett bűnözésnek.

Horvátországban erre a gospići térségben illegálisan lerakott több tízezer tonna hulladék ügye a leglátványosabb példa, amelynek szálai az olasz maffiáig vezetnek.

Május végén két horvát állampolgárt is őrizetbe vettek európai elfogatóparancs alapján, amelyet az olasz maffiaellenes ügyészség adott ki. A gyanú szerint 2019 és 2024 között Olaszországban, Ausztriában, Németországban és Horvátországban szervezett illegális hulladékkereskedelmi hálózat működött.

A történet tanulsága egyszerű: ha valamin pénzt lehet keresni, a maffia előbb-utóbb megjelenik. Ha drog, akkor drog. Ha embercsempészet, akkor embercsempészet. Ha szemét, akkor szemét.

A bűnözésnek nincsenek esztétikai kifogásai.

A bűnözői profit és a kék könyv

A tapasztalt nyomozók régi szabálya továbbra is érvényes: követni kell a pénzt.

A bűnözői profit ugyanis ritkán marad sokáig készpénzben. Előbb-utóbb megjelenik lakásokban, hotelekben, tengerparti villákban, kaszinókban, éttermekben és más, szépen csomagolt befektetésekben.

A horvát rendőrség és a horvát korrupcielleni hivatal, az USKOK tavaly decemberben Eszék környékén tárt fel egy csoportot, amely a kábítószer-kereskedelemből származó 1,8 millió euró egy részét lakásokba fektette, más részét pedig kaszinókban költötte el.

Mások ennél elegánsabban játszanak: hoteleket, villákat, jól menő vállalkozásokat vesznek. Így lesz a keményfiúból „ellentmondásos üzletember”, majd idővel egyszerűen csak üzletember. A múlt elhalványul, a pénz marad.

Horvátországban már a kilencvenes években létezett a szervezett bűnözés hordozóiról szóló bizalmas rendőrségi dokumentum, amelyet a borítója miatt „kék könyvként” emlegettek.

Ez a logika ma is él, csak modernebb formában.

A horvát OCTA, vagyis a szervezett bűnözés fenyegetettségi értékelése ma is az egyik legérzékenyebb rendőrségi dokumentum. Korlátozott hozzáférésű anyag, amelyben személyek, kapcsolatrendszerek, cégek, autók, telefonszámok, vagyoni elemek, ismert találkozási pontok és operatív információk szerepelnek.

Egy forrás szerint több mint kétszáz név is szerepelhet ezekben az anyagokban. Nemcsak klasszikus alvilági figurák, hanem olyan emberek is, akik a legális világ felől segíthetik a bűnözői hálózatokat.

A társadalomnak általában itt megy el a kedve a romantikus maffiatörténetektől, mert ha a bűnözés körül ügyvédek, vállalkozók, politikai kapcsolatok és intézményi hallgatás jelenik meg, akkor már nem az a kérdés, hogy kik a gengszterek, hanem az, hogy kikből áll a védőháló.

Az Europol egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy a szervezett bűnözés elleni harc nem állhat meg a látványos letartóztatásoknál.