Gazdaság
SZERB LÍTIUM: Egyelőre a kecskék állnak nyerésre a belgrádi vezetéssel szemben, avagy elmarad-e a csodaüzlet?

Alighanem helyi népszavazás dönt majd a világpiaci szempontból is kiemelkedően fontos nyugat-szerbiai lítiumbányászati projektről: a Rio Tinto által tervezett beruházását ellenzik a térségben élők, és már több mint százezer aláírás gyűlt össze a referendum kiírásáért. A belgrádi kormány nem örül.
Globalizált világ
Óceánokon áthallatszó volt az a valós robbanást követő képletes detonáció, amely az ausztráliai őslakosok két, 46 ezer éves barlangjának felrobbantásakor keletkezett: a pusztítást a világ második legnagyobb bányaipari cégének számító, brit-ausztrál Rio Tinto követte el, a cél pedig az volt, hogy jobban hozzáférjenek a felszín közelében lévő vasérchez.
A következmény viszont az lett, hogy a botrányos rombolás miatt a cég több vezetőjének távoznia kellett állásából, az USA-ban leállítottak egy Rio Tinto projektet és Nyugat-Szerbiában is látványosan tovább erősödött az oda tervezett lítiumbánya és feldolgozó üzem létesítése elleni tiltakozás.
A terv megvalósítása jelenleg a bánya és a gyár számára szükséges földterületek felvásárlásánál tart. Az ellenállást koordináló civilszervezetek most arra biztatják a tulajdonosokat, ne kössenek üzletet az Ausztráliában már „bemutatkozott” Rio Tintóval és szerbiai ügynökeikkel.
A másik komoly gond az, hogy a bányászathoz és a feldolgozáshoz jelentős mennyiségű vízre van szükség, ám a nyugat-szerbiai térségben már korábban is többször vízhiány alakult ki, így az üzem telepítése csak rontana a helyzeten. Ráadásul a mérgezés veszélyét sem lehet kizárni, a gyártási folyamatban több veszélyes vegyület keletkezik, egyelőre ezek elhelyezése és ártalmatlanítása sem megoldott.
A szennyezéstől való félelem már csak azért sem alaptalan, mert a Rio Tintónak nem csak Ausztráliában volt botránya, hanem Pápua-Új-Guineában is. A szigetországban a feldolgozás során keletkezett melléktermékeket kezelték szabálytalanul, és a környezetbe engedett szennyezőanyagok 12 ezer embert betegítettek meg.
Sebes aláírásgyűjtés
Annyira megélénkültek a szerbek, hogy június közepére összejött több mint száztízezer aláírás, így a szerb törvények szerint is el kellene rendelni a helyi népszavazást arról, akarják-e a nyugat-szerbiai Loznica közelében, a Jadar-folyó mentén élők, hogy a Rio Tinto bányát és gyárat építsen az érintetlen természetet eddig többé-kevésbé megőrző térségben.
A referendum kiírását már a projektet támogató Aleksandar Vučić szerb államfő is felvetette, és ha valóban szavazhatnak majd a helyiek a beruházásról, akkor nagy valószínűséggel csak terv marad az akkumulátorgyártás nélkülözhetetlen nyersanyagának kitermelésére vonatkozó elképzelés.
Vučić igyekezett igenre buzdítani népét és azt hangsúlyozta, az országnak nincs még egy olyan természeti kincse, amely ekkora jövedelmet termelhetne. És a kormány – Nyugat-Szerbiától messze, Belgrádban élő – tagjai is a beruházás mellett érvelnek, azt hangsúlyozzák, hogy a projekt már az építés szakaszában is több mint kétezer embernek ad munkát, s ha beindulna az export, az állami költségvetés hatalmas kiegészítő jövedelemhez jutna.
A népszavazás még akkor is fennakadásokat okoz majd, ha a szavazók többsége jóváhagyná a tervet: amíg nincs meg a voksolás dátuma, majd az eredménye, nem lehet kiadni a használatbavételi engedélyt. Így mindenképpen késni fog az építkezés jövőre tervezett megkezdése, és 2026-ra időzített befejezése.
Világpiaci trendek
A projekt megvalósulásának az esélyeit ugyanakkor javítja, hogy a bánya Szerbia és a világ számára is kiemelkedően fontos lenne.
Az utóbbi években ugyanis fokozatosan csökken a lítiumfelhozatal: 2018-ban még 95 ezer tonna akkumulátorban felhasználható minőségű lítium került a világpiacra, tavaly viszont már csupán 83 ezer tonna.
Ezzel szemben a Jadar-folyó mentén talált lelőhelyről – az ott talált különleges lítiumvegyületet egyébként Jadaritnak nevezték el – akár évente 55 ezer tonnányi tiszta lítiumot is a felszínre lehetne hozni, így jelentősen csökkenne a világ függése a jelenleg még működő, Európán kívüli termelőktől.
– magyarázta újságíróknak Vladimir Simić szerb geológus.
A Loznica környéki és legeltetésre (is) kiválóan alkalmas térséggel foglalkozó korábbi cikk arra a kérdésre kereste a választ, felválthatják-e a mezőkön békésen falatozó kecskéket a bányagépek. Jelenleg úgy néz ki, a kecskék állnak nyerésre, ám az is igaz, hogy a projekt megvalósításában érdekelt szerb állam még több ütőlapot nem játszott ki.

Gazdaság
DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka

Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.
Szemesnek áll a dobozolás
A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).
A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.
Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.
Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.

– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.
Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.
Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.
A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.
Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.
Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt
– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.
A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.
Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.
A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.
Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.
Európai Unió
GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS: A miniszterelnök könnyű álmot ígért

2023-ig 1000 euró lesz a nettó átlagfizetés – mondta Andrej Plenković horvát miniszterelnök a hétfőn Kaproncán (Koprivnica) tartott gazdasági konferencián, amelyet immár negyedik éve rendeznek meg a Podravka védnöksége alatt, „Hrvatska kakvu trebamo” (Horvátország, amilyent szeretnénk) elnevezéssel. A nyilvánvaló propagandisztikus célok mellett, a konferencia gyakorlatilag egyfajta fórumként is funkcionál, ahol a gazdaság vezetők közvetlenül is elmondhatják a gazdasági politikával kapcsolatos észrevételeiket a kormánynak.
A kormány „berúgta” az országot
Elöljáróban Plenković miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy a tavalyi konferencia a koronavírus-járvány jegyében zajlott. Véleménye szerint, a kormány ebben az időszakban kijátszotta legerősebb ütőkártyáját, határozottan támogatva a magánszektort és a dolgozókat.
Ennek köszönhetően a legnagyobb válság közepette Horvátországnak sikerült megőriznie a munkahelyeket és a vállalkozások fizetőképességét: így fennmaradhatott Horvátország pénzügyi egyensúlya, és létrejöttek a gazdasági fellendülés feltételei.
Plenković szerint a kormány a járványügyi válsághelyzet előtti eredményei- az államadósság csökkentése, költségvetési többlet megvalósítása és az eurózónához való csatlakozás előfeltételeinek megteremtése – azt eredményezték, hogy Horvátországnak sikerült megőriznie a nemzetközi intézmények, a pénzintézetek és a pénzügyi piacok bizalmát.
– tömjénezte magát, és az általa vezetett kabinetet Plenković.
Horvátországban a járvány és a két nagy földrengés által okozott 35 milliárd kuna összegű rendkívüli költség ellenére az elmúlt időszakban növekedett a foglalkoztatottság, amely elérte a 66,9 százalékot, miközben csökkent a munkanélküliség, ami jelenleg 7,4 százalék.
Az átlagfizetés júniusban 7175 kuna (közel 950 euró) volt, ami 23%-os növekedést jelent a megbízatási időszak kezdetéhez képest, azaz 1533 kunával (kb. 200 euró) volt több.
– mondta a horvát miniszterelnök.
Plenković ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházások továbbra is növekednek, ami a sikeres idegenforgalmi idénnyel karöltve azt eredményezte, hogy a GDP idén valószínűleg 7 százalékkal lesz nagyobb éves szinten.
Egy nemzedék legnagyobb esélye
Plenković felszólalásában kitért arra is, hogy Horvátország arányosítva a legtöbb támogatást kapta az EU újrakezdési alapjaiból.
– nyilatkozta Plenković.
A horvát kormány tervezi, hogy a következő időszakban mintegy 5 milliárd kunát (több mint 600 millió eurót) fordítanak kutatásra/fejlesztésre, a kezdő fiatal vállalkozókat 130 ezer kunával (18 ezer euró) támogatják, az országfejlesztési projektek keretében az északi megyékbe mintegy 15 milliárd kunát (2 milliárd euró) fektetnek, de hasonló projektek készülnek a dalmát hátország, Lika, a Bánság (Banovina) és Gorski Kotar számára is.
A miniszterelnök meggyőződése szerint az energia és az élelmiszer előállítása terén az ország önellátóvá válhat, ami jelentősen növeli az Horvátország biztonsági helyzetét.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia19 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Oroszország15 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat