Koszovó volt a fő témája a kraljevói diákmegmozdulásnak

A tiltakozó egyetemisták Szent Vitus-napi rendezvényének középpontjában Koszovó állt

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Minden látszik Vid-napján – ez volt a jelszava és egyben mottója is az egyetemisták Kraljevóban megtartott rendezvényének, amelynek fő üzenete az volt: közeledik az uralkodó párt, vagyis a Szerb Haladó Párt hatalmának vége, és hogy folytatják a küzdelmet egy demokratikusabb Szerbiáért. A felszólalásokban többször visszatért az alkotmány és a törvények tiszteletben tartásának témája, a hatalom leválthatósága, a jelenlegi rendszer bírálata.

A tüntetésen többször elhangzott, hogy a hatalom fél az egyetemistáktól, és hogy a tiltakozások célja már nem csak az újvidéki tragédia felelőseinek elszámoltatása, hanem a szélesebb politikai és társadalmi változás elérése. A legnagyobb hangsúlyt ezen a rendezvényen Koszovó kérdése kapta a rigómezei csata ürügyén. A szervezők erősen építettek a történelmi és nemzeti szimbolikára; több beszédben hangsúlyozták Koszovó jelentőségét, és azt is, hogy a jelenlegi vezetés saját hatalmát fontosabbnak tartja az ország érdekeinél.

A nyitóbeszéd: a jogállamiság fontossága

A rendezvény a himnusz eléneklésével kezdődött, a nyitó beszédet pedig egy egyetemista tartotta, aki hangsúlyozta, hogy nem véletlenül gyűltek össze Kraljevóban, a szerb középkori államiság egyik bölcsőjében.

Kiemelte, hogy több mint egy évnyi tiltakozás után is ugyanazzal a meggyőződéssel állnak ott: Szerbiának olyan állammá kell válnia, ahol tiszteletben tartják az alkotmányt és a törvényeket. A beszéd egyik fő gondolata az volt, hogy az állami intézményeknek újra a polgárokat kell szolgálniuk, nem pedig a politikai hatalmat.

Több beszéd is hangsúlyosan épített a Vid-nap történelmi és nemzeti szimbolikájára. Nemanja Karović egyetemi docens beszédében azt mondta, hogy „akik ma Szerbiát vezetik, el tudják képzelni az országot Koszovó és Metóhia nélkül, de a saját hatalmuk nélkül nem”. Szerinte a jelenlegi politikai elit számára a hatalom megtartása fontosabb, mint a nemzeti érdekek.

Akár merről is nézzük, nem tolongott a tömeg a szerb királyok városában, becslésünk szerint jó ha voltak tízezren a Szerb harcosok terén (Forrás: X platform)

A koszovói származású Dušan Petrović arról beszélt, hogy szerette volna, ha Vid-napján a tüntetőket Gazimestanon fogadhatja, de a körülmények ezt nem tették lehetővé. Mindeközben a Gazimestanon a koszovói rendőrség a Szent Vitus napi imádság közepette több mint tíz személyt letartóztatott, köztük gyerekeket és fiatal lányokat is.

Korábban bejelentették, hogy nem fogják tűrni, hogy a bármilyen nemzeti szimbólumot kitűzzenek az imádság alkalmával. A helyi szerbek szerint erre nem is került sor, a koszovói rendőrség mégis több embert előállított.

A koszovói vendég beszédének központi üzenete az volt, hogy egyetlen kormányzat sem erősebb a népnél, amennyiben a polgárok tudják, mit akarnak és készek kiállni érte. Ez a mondat a tüntetés egyik legtöbbet idézett üzenetévé vált.

„Igaz-e, hogy Szerbia és Koszovó olyan megállapodásokat írt alá, amelyeket egymást kölcsönösen elismerő államok szoktak kötni?” – tette fel a kérdést Miona Petrović, a (Kosovska) Mitrovicában ideiglenes székhellyel működő pristinai egyetem professzora, majd rámutatott, hogy az oktatók egy ideje kiutat keresnek abból a helyzetből, amelybe vezetőség kétséges eljárásai, valamint az úgynevezett koszovói rendőrség közreműködése miatt kerültek.

Kapcsolódó cikk

Vučić heteken belül lemond, hisszük, ha látjuk!

“Válaszokat kértünk a Szerb Köztársaságtól. Senki sem tud semmit, miközben folyik az integráció az úgynevezett koszovói rendszerbe” – emelte ki a Természettudományi és Matematikai Kar professzora.

„A szerbek idegenek Szerbiában – a koszovói és metóhiai szerbek számára mindössze 72 órás tartózkodást engedélyeznek Szerbiában. Ez nem abszurdum, hanem a valóság” – mondta egy tartományból érkezett diáklány a kraljevói gyűlésen. Hozzátette: a hatalom fél a diákoktól, ezért arra szólította fel társait, hogy emeljék magasba indexeiket – nem a dac jelképeként, hanem a tudás és a jövő szimbólumaként.

A kraljevói tüntetésen ott volt Vladan Đokić, a Belgrádi Egyetem rektora, valamint Tihomir Tika Stanić színész is. A helyszínen megjelent Vladimir Štimac és Dejan Bodiroga a szerb kosárlabda két ismert alakja is.

Veteránok és az egyház fontossága

A rendezvényen felszólalt a 63. ejtőernyős dandár egyik veteránja is, aki nehéz helyzetükre hívta fel a figyelmet. Szerinte az állam megfeledkezett róluk, miközben ők akár az életüket is készek voltak feláldozni az államért…

Kapcsolódó cikk

Szerb hadsereg: Vučić és a katonai látványpolitika

Beszélt azokról a veteránokról is, akik ellen eljárás folyik. Kettejük ellen a kraljevói Felsőbíróság előtt folyik büntetőeljárás az alkotmányos rend és Szerbia biztonsága elleni cselekmény előkészítése miatt. Már négy hónapja előzetes letartóztatásban vannak.

Miroslav Vujović vallási elemző arról beszélt a színpadon, hogy a Szerb Ortodox Egyház ezért nem egyszerű intézmény, hanem a szerb nép lelki alapja. Éppen ezért az egyházat senki sem használhatja napi politikai célokra. Nem lehet egyetlen hatalom támasza sem, hanem Krisztus igazságáról és igazságosságáról kell tanúságot tennie.

Hogyan kell védeni a hazát

„A hazát az igazsággal kell védeni, nem bólogató fejjel” – ezt Lazar Stevanović, az újvidéki Mezőgazdasági Kar hallgatója mondta, aki egyike volt annak a kilenc személynek, akiket a 2025-ös Vid napi tüntetés után letartóztattak.

Jelena Pavlović belgrádi ügyvéd beszédében arról szól, hogy a diákok „népük szabadságszerető szellemének hősi folytonosságát és kitartását testesítik meg”.

Felsorolta azokat a botrányokat, amelyek megrázták Szerbiát, és amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy „az állam és a maffia összefonódott”.

„A Konjuh-ügy bizonyítja, hogy a Jovanjica-ügy nem volt véletlen. Tonnaszámra termesztették az állami marihuánát a biztonsági szolgálatok felügyelete alatt, miközben pártfunkcionáriusok irányították a drograktárakat. A Helikopter-ügyben hősök és egy csecsemő életét áldozták fel pusztán a politikai önreklám érdekében. A doljevaci autópályakapunál eltűnt két percnyi felvétel azt bizonyítja, hogy a hatalmasok élete többet ér, mint az átlagembereké. A Senjak-ügyről egy körözött személytől szereztünk tudomást. Az újvidéki vasútállomáson történt szörnyű tragédia pedig gondatlanság és korrupt szerződések következménye volt” – sorolta.

Azt üzente, hogy a polgárok nem fogják megengedni, hogy az EXPO miatt kiköltöztessék a diákokat a Studenjak kollégiumból.

A kraljevói Gépészeti és Építőmérnöki Kar hallgatója kijelentette, hogy az iskola nem lehet a félelem helye, és hogy a tanár nem ellenség azért, mert gondolkodik, ahogy a professzor sem jelent fenyegetést azért, mert támogatja a fiatalokat.

„Az iskolának a szabadság, a tudás és a méltóság otthonának kell maradnia” – hangsúlyozta. A diák azzal zárta: hisz abban, hogy Szerbia mindenkié, a jövő pedig a fiataloké.

Brnabić szerint 1400-an voltak Kraljevóban

Ana Brnabić házelnök az X közösségi oldalon kommentálta a kraljevói diáktüntetés résztvevőinek számát, és azt írta, hogy „1400 ember van jelen, de ha a Nyilvános Gyűlések Archívuma számolja őket, akkor már 240 ezren”.

Ezzel utalt arra, hogy korábban ez az intézmény megcáfolta a Belügyminisztériumot az egyetemisták rendezvényeinek részvevői számát illetően, de megcáfolta a minisztériumot ma is: miközben a Belügyminisztérium azt állította, hogy a Szerb Haladó Párt szombati nagygyűlésén 207 ezren voltak, az Archívum szerint mindössze 37 ezren.