Szerbia
SZERBIÁBAN TÚLTENG A DEMOKRÁCIA: Vučić szerint Belgiumban, Hollandiában vagy Németországban ilyenkor már vízágyúkat használnak
A szerb elnök a szombati ökológiai/ellenzéki tüntetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a rendőrség nem lépte túl a hatáskörét. Szombaton délután interneten szervezett tüntetések voltak több szerbiai nagyvárosban a múlt héten elfogadott két törvénymódosítás miatt, amellyel a kormány veszélybe sodorta a bíróságok függetlenségét, és megnyitotta az utat az állami beruházásokat akadályozó magántulajdon kisajátítása előtt.
A tüntetők korlátozták a mozgásszabadságot
A szerb elnök kijelentette, hogy az utakat lezáró tüntetők megsértették az alkotmányt, megmozdulásaikat a törvényes előírásokat megszegve nem jelentették be, a rendőrség reakciója pedig arra irányult, hogy minden békésen zajlódjon le.
Aleksandar Vučić ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy akik blokkolnak bárkit is, azok megsértik az alkotmányt, vagyis az „elemi normának” tekinthető mozgásszabadságot. Elmondása szerint felvetődött a kérdés, hogy a rendőrség beavatkozzon-e, mint ahogy azt minden európai országban teszi, és aminek az utóbbi hetekben bárki szemtanúja lehetett Belgiumban, Hollandiában vagy Németországban, vagy pedig viselkedjen úgy, mintha mi sem történt volna.
– mondta a szerb államfő, miután megbeszélést folyatott a Szerbiába látogató Borut Pahor szlovén elnökkel, aki csak statisztált a szerb államfői monológhoz.
Vučić rámutatott arra, hogy azt szeretné, ha a rendőrség továbbra is olyan békésen reagálna, mint eddig, ráadásul kevés emberről volt szó, de ha 3 vagy 5 ezer ember tüntet is, az sem nagy nagy dolog, mivel Belgrádot 2 millió ember lakja.
A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a szerbiai lítium kiaknázására kiszemelt Rio Tinto eddig egyetlen engedélyt sem kapott, ennek semmi köze sincs az eseményekhez, mert a tüntetőknek kizárólag az volt a céljuk, hogy őt leváltsák.
Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával
Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.
Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- Ukrajna6 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó5 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia7 nap telt el azóta
A belgrádi orosz nagykövetség az Európából kiutasított orosz diplomaták gyűjtőhelye