Connect with us

Szlovákia

A BGA leginkább a profi labdarúgást támogatta Szlovákiában
A magyar támogatáspolitika nem teljesítményt díjazott, hanem saját ökoszisztémát tartott fenn Szlovákiában

A Bethlen Gábor Alapítvány szlovákiai támogatásainak felülvizsgálatakor egy különös „ökoszisztéma” rajzolódhat ki azzal kapcsolatban, hogy ki, mikor, mennyit és milyen közelség alapján kapott magyar közpénzt a Felvidéken. A számok alapján az eredetileg oktatási és kulturális célokra létrehozott rendszer az elmúlt években egyre inkább futballklubokat, kormányközeli médiát és civil köntösbe bújtatott politikai hálózatokat tartott fenn, miközben a támogatások túlnyomó része nem nyílt pályázatokon, hanem egyedi döntésekkel jutott el a kiválasztott szereplőkhöz

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A fotó a BGA felvidék honlapjáról származik, a képet a Google készítette
A fotó a BGA felvidéki honlapjáról származik, a képet pedig a Google készítette
Cikk meghallgatása

Az Orbán-kormány az elmúlt időszakban leginkább a szlovákiai profi labdarúgást és a saját propagandamédiáját hizlalta a Bethlen Gábor Alapon (BGA) keresztül, pedig az alap eredendően oktatási és kulturális célok támogatására szolgált. Működésében nem is a Szlovákiába érkező pénzek nagysága adta a legtöbb okot a vitára, sokkal inkább azok elosztásának módja.

Tarr Zoltán, a határon túli magyarokért is felelős miniszter ígérete szerint öt évre visszamenőleg felülvizsgálják a Bethlen Gábor Alap támogatásait, egyes esetekben pedig akár tíz évre is visszatekintenek. A kép, amely fogadni fogja őket, messze nem lesz teljes.


Kifejezeten szlovák vállalkozások is kaptak támogatást

A Bethlen Gábor Alapon keresztül rengeteg szlovákiai – több esetben kifejezetten szlovák – gazdasági vállalkozás élénkítését segítették az egyébként Szlovákiánál gyengébb gazdasági teljesítményt nyújtó Magyarországról.

2018 és 2023 között több mint 57 millió eurónyi támogatást osztottak szét a magyar kormány forrásaiból. Emellett 2020-ban a Kisfaludy-program keretében a magyar kormány és a Magyar Turisztikai Ügynökség a Felvidéken is támogatott négy projektet összesen 391 638 millió forint (1,12 millió euró) értékben, köztük ma is aktív politikusok, Orosz Örs és Bauer Ildikó vállalkozásait.

A Bethlen Gábor Alapkezelő honlapján még nem  történt meg a kormányváltás, a képen Semjén Zsolt, az előző kormány nemzetpolitikáért felelős tagja és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár

A Bethlen Gábor Alapkezelő honlapján még nem történt meg a kormányváltás, a képen Semjén Zsolt, az előző kormány nemzetpolitikáért felelős tagja és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős volt államtitkár (Forrás: Bethlen Gábor Alapkezelő)

A 2010-es években a Szerencsejáték Zrt.-től és a magyar Miniszterelnökségtől is érkeztek támogatások korábban ismeretlen, titokzatos szlovákiai szervezetekhez, de elképzelhető, hogy más csatornákon is érkeztek pénzek Magyarországról Szlovákiába.

De maradjunk a BGA-nál!

Nem támogatáspolitika, hanem hatalmi topográfia

2021 és 2026 tavasza között mintegy 33,7 milliárd forint jutott szlovákiai címzettekhez, és ennek bő 93%-a egyedi támogatásként, tehát nem pályázati versenyben, nem átlátható prioritási sorrendben, hanem a rendszer belső döntési logikája szerint.

A „nemzetpolitika” ezen a ponton inkább hasonlít egy rugalmas hatalmi topográfiára, mint következetes közpolitikára, mert bár a BGA-ból a törvény szerint tilos pártokat finanszírozni, a kedvezményezettek között rendszeresen feltűnnek civil sapkát viselő politikusok.

A BGA hivatalos küldetése a szülőföldön való boldogulás támogatása, az Orbán-rendszerrel szoros kapcsolatot ápoló felvidéki politikusok pedig rendszeresen megtalálták a saját boldogulásukhoz vezető utat az egyedi bizottsági döntések hátsó lépcsőjén.

A sport lett az új kulturális csúcsteljesítmény

A már idézett 33,7 milliárd forintnyi összeg közel felét, 16,006 milliárd forintot sporttámogatásokra fordítottak. Ennek jelentős részét – gyakorlatilag az egész összeget – három, a szlovák első osztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő klub kapta:

• KFC Komárno – 9,282 milliárd – a klub stadionját Mészáros Lőrincék építették, de mivel megcsúsztak, ezért hazai meccseiket nem Komáromban játszották
• DAC Academy, a.s. – 4,413 milliárd – a klub tulajdonosa az a Világi Oszkár, aki nem is olyan rég még a MOL leányvállalatát, a pozsonyi Slovnaftot vezette, és civilben Orbán Viktor barátja
• Borsosport Invest Kft. / FC Košice a.s. – 1,76 milliárd – Szíjj Lászlóék szintén stadionépítésben gondolkodnak.

A Pro Média Alapítvány (a Ma7 és a Magyar7 médiacsalád fenntartója) 2,377 milliárd forintot kapott a tárgyalt időszakban, de az Orbán-kormány irányában több mint lojális sajtó nem produkált túl jó számokat.

A Napunk által készített kimutatás

A Napunk által készített kimutatás

Hetilapjuk annak ellenére nem éri el az 5000-es példányszámot, hogy a Magyar Szövetség tisztségviselői, polgármesterei úgy rendelik meg az általuk vezetett intézmények számára, mintha kötelező lenne.

A szlovákiai magyar médiában példátlan összeg természetesen teljesen felborította a médiaegyensúlyt, és nagy kérdés, mi lesz a médiacsalád sorsa, ha jövőre esetleg már nem kapják meg a szokásos évi 475 millió forintos támogatásukat.

A csehszlovákiai magyar dolgozók kultúregyesületeként alapított, és a mai napig az ebből származó mozaikelnevezést viselő CSEMADOK országos szervezetének támogatása éppen hogy csak elmarad az 1 milliárd forintos álomhatártól, de regionális szervezeteivel együtt 1,545 milliárd forintnak örülhettek.

Egy törvénymódosításnak köszönhetően 2021-től már a szlovák állam is folyamatosan támogatja őket, manapság évi 1 millió euróval. A közelmúltban lezajlott elnökváltás után nem változott a legnagyobb szlovákiai magyar kulturális szervezet iránya, és továbbra is az Orbán-kormányhoz, illetve stratégiai partneréhez, a Magyar Szövetséghez hű emberek vezetik.

Saját jogon még a komáromi Selye János Egyetem támogatása haladta meg a bűvös határt. Ez az egyetlen kárpát-medencei székhelyű, magyarul oktató felsőoktatási intézmény, amelynek egy másik állam a fenntartója. A szlovák költségvetésből kapott részből nyilván nehéz fenntartani a három karból álló intézményt, de az 1,38 milliárd forintos kiegészítés túlmutat a mindennapos működés feltételeinek biztosításán.

A felvidéki civil szereplők nem ártatlan statiszták

2021 előtt még a két fiatal titán, Gubík László és Orosz Örs versenyfutásaként írtuk le a közéleti és ifjúsági szervezetek támogatási rendszerét. Azóta előbbiből a Magyar Szövetség elnöke lett, utóbbi pedig a szlovákiai magyar politika egyik legismertebb és legmeghatározóbb alakjává vált, aki az Összefogás párt megalakítása után visszatért az MKP-s alapokon nyugvó Magyar Szövetséghez.

Gubík a Via Nova (544 millió) és a Szövetség a Közös Célokért (csak a kissé ódivatú felvidek.ma hírportált működtető SZKC 597 milliót kapott, de számos más szervezet kapcsolódik még hozzá) szervezeti hálóinak fejeként sok sikeres pályázatot és egyedi támogatást könyvelhetett el, de a hozzá kötődő Martosi Szabadegyetemet is jórészt ezeken a csatornákon keresztül tudta biztosítani (pl. Marthos p.t. – 250,5 millió).

Utóbbi rendezvény az évtizedes hagyományokkal rendelkező Gombaszögi Nyári Tábor konkurensévé kívánt válni, amelyet az Oroszhoz kötődő, a szlovákiai magyar egyetemisták által alapított Sine Metu (355 milliós támogatás) szervez. Mint láttuk, Orosz másféle forrásokat is be tudott vonzani a számára fontos projektekre, és például az ügyvédjéhez, Fiala-Bútora Jánoshoz, valamint a gombaszögi főszervezői poszton őt váltó Nászaly Gáborhoz kapcsolódó Mócsáry Lajos Intézet is kapott 93,6 milliót.

Kettejük vetélkedését sokan úgy írták le, mint a Fideszen belüli külpolitikai ellentét helyi leképeződését Kövér László és Németh Zsolt között, bár Oroszék tavaly óta már Tarr Zoltán meghívásával időben elkezdtek barátkozni a Tiszával is.

A Magyar Szövetség jelenleg is aktív politikusainak civil szervezetei szintén megkapták a maguk támogatását Magyarországról. A párt általános alelnöki székéből nemrég távozó Őry Péter a kétnyelvűsítés gyakorlati feltételeinek kialakításában komoly tevékenységet végző Pro Civis egyesülete 340 milliót kapott.

Szintén alelnöki tisztséget töltött be Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium korábbi vezetője (a Pro Collegio Posoniensi 136 milliót kapott erre a célra). A part elnökségi tagja, Iván Tamás és szervezetei együtt öregedtek: a Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségéből (32,99 millió) így lett Szlovákiai Magyar Vállalkozók Országos Szövetsége (24 millió), a közös bennük a magyar közpénzekből való finanszírozás.

A Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos vezette Jurista polgári társulás is kapott 10 milliót. Persze sorolhatnánk még tovább a párton belüli tisztségviselőkhöz kapcsolódó civil szervezetek támogatásait, de talán így is érzékelhetők a tendenciák.

Ám míg a fenti szervezetek jellemzően látható tevékenységet végeznek, több olyan szervezet is kapott egyedi támogatást, amelyet csupán néhány hónappal megalakulása után ért a megtiszteltetés forinttízmilliók formájában, illetve amelyek teljesítménye korántsem igazolta, hogy érdemes volt rájuk ilyen nagyságrendű összegeket fordítani.

Valahogy mindegyik kapcsolatba hozható egykori MKP-s, illetve a Magyar Szövetségben működő politikusokkal (pl. a volt MKP-elnökhöz, Forró Krisztiánhoz kötődő ProRegia Cultura – 376 millió, az erős pártkötődésekkel rendelkező Libertate – 176 millió, Pro Hungarica Communitate – 159 millió, Pro Minoritate – 47 millió, stb.).

Lesz mit átértékelni

Az alábbi diagram jól mutatja, hogyan oszlott meg a 33,7 milliárd forintnyi támogatás kategóriák szerint.

Forrás: Cúth Csaba

Forrás: Cúth Csaba, bumm.sk

Az egyedi támogatások túlsúlya okozza a rendszer átláthatatlanságát és aránytalanságait. Nincsenek kitűzve stratégiai célok, amelyeket egy-egy pályázat keretében érvényesíteni lehetne. Az egyes kijáró emberek lobbierején és a helyismerettel nem rendelkező magyarországi elképzeléseken múlott, mely területek élveztek elsőbbséget, és azokon belül is mely szereplők.

Ez a finom ködösítés politikailag roppant praktikus. A szervezet civil, a funkció közéleti, a hatás politikai, a pénz pedig közpénz. Mindenki tiszta, csak a kép zavaros. Aki ezt hosszú távon normális állapotnak állítja be, az vagy naiv, vagy már túlságosan megszokta, hogy a támogatáspolitika nem teljesítményt díjaz, hanem ökoszisztémát tart fenn.

Május végén Komáromban már összegyűltek a civilek, hogy megvitassák a magyarországi finanszírozás alapelveit, de a résztvevők jelentős része eddig is szerepelt az egyedi támogatottak között, ami egyet jelentett az Orbán-kormányhoz való közelséggel.

2017 előtt, a szlovák pályázati rendszer átalakítása során már lezajlottak hasonló beszélgetések – pedig ott korábban sem voltak kirívó egyedi támogatások –, amelyek tapasztalatait most is alkalmazni lehetne.

2020 óta azonban, amikor a Híd is kiesett a parlamentből, és szervezett politikai képviselet nélkül maradt a szlovákiai magyarság, a saját bőrén tapasztalhatja, milyen az, amikor róla döntenek, de nélküle, ráadásul a döntéshozó szándékainak megfelelően.





HOZZÁSZÓLÁS : Facebook

Magyarország

B.A. Balkanac

Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

BALK Magazin
.
sitemap