A cikk meghallgatása

A CNN kedden este Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, szerdán pedig Aleksandar Vučić szerb elnökkel sugárzott interjút. A szerb államfő a hétfői erőszakos eseményekért kizárólag Koszovóra hárította a felelősséget, miközben feltette a kérdést, hogy ki hallott már olyan választásokról, amelyek 3%-os részvételi aránnyal is legitimnek tekinthetők. A szerb elnök kategorikusan kijelentette, hogy szóba sem jöhet Koszovó függetlenségének elismerése, és csakis a két oldal közötti viszony rendezéséről tárgyalhatnak.

Koszovó elismerése szóba sem jöhet

A szerb elnök azt mondta, hogy „ez már nem is kérdés, mert a francia-német terv a normalizációs folyamatról szól, és ez a feltétele Szerbia európai úton történő előrehaladásának, ami Pristinára is vonatkozik”.

A Koszovó függetlenségével kapcsolatos direkt kérdésre Aleksandar Vučić némileg kitérően azt válaszolta, hogy Szerbia “az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ 1244-es határozatát ismeri el, de mindig kész megvitatni “minden kompromisszumos megoldást.

– Mindig készen álltunk erre. Az igazi kérdés az, hogy valaki miért igyekszik eszkalálni a helyzetet

– mondta Vučić, aki reagált azokra a vádakra is, hogy a háttérben Oroszországot kell keresni.

– Különböző médiákban azt hallottam, hogy Szerbia Putyin parancsára megtámad majd valakit, de ez persze nem történt meg.

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy Szerbia nagyon elégedett Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és Emmanuel Macron francia elnök legutóbbi kijelentéseivel, akik a pristinai kormányt hibáztatták a helyzet elmérgesedéséért.

Vučić azt is elmondta, hogy Szerbia maradéktalanul betart minden nemzetközi kötelezettséget és szabályt, “nagyon professzionális módon folytat együttműködést” Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, és meg van győződve arról, hogy ez a továbbiakban is így lesz.

– Száz százalékosan ragaszkodunk a NATO-val (1999-ben) megkötött Kumanovói Megállapodáshoz és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozatához, és tiszteletben tartunk minden nemzetközi előírást

– hangoztatta a szerb államfő, aki megjegyezte, hogy ennek alapján egyetlen szerbiai katona sem lépett Koszovó területére.

Kapcsolódó cikk

Konténerekben szavaztak, illetve nem szavaztak a koszovói szerb területeken

Vučić azt mondta, hogy a szerbek mindent végrehajtottak a 2013-as első megállapodás óta, a pristinai kormánynak ugyanakkor csak egyetlen kötelezettsége lett volna, a Szerb Községek Közösségének megalakítása, de ezt sem tették meg, és nem is akarják megtenni, pedig a legújabb megállapodások is erre serkentik őket.

A szerb elnök közölte, hogy ő nem kérte az április 23-án megtartott önkormányzati választások bojkottját, ez a koszovói szerbek döntése volt.

Vučić egyúttal megjegyezte, hogy 2013 előtt a szerbek soha nem vettek részt a koszovói választásokon, majd négyszer részt vettek rajtuk, és soha nem volt semmilyen probléma, Albin Kurti hatalomra kerülése után viszont megtiltotta, hogy a szerbek szavazzanak a Belgrád által szervezett választásokon és népszavazáson.

– De ami ennél is fontosabb, nem hozta létre a Szerb Községek Közösségét, ami a koszovói szerbek fő feltétele ahhoz, hogy részt vegyenek a Koszovó által szervezett helyhatósági és parlamenti választásokon

– elemezte a helyzetet a szerb elnök, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia nagyon elkötelezett, hogy a békére szólítsa fel a szerbeket, és hogy stabilizálja a helyzetet, teszi pedig ezt mindazt követően, hogy a hétfői zavargások során egy szerb megsebesült, és még nem tudni, hogy mi lesz vele.

A fasiszta milíciák

Vučić elnök kommentálta Albin Kurti nyilatkozatát, amellyel Belgrádot és a “fasiszta milíciákat” vádolta meg a zavargások előidézésével.

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a koszovói miniszterelnök a koszovói szerb területek lakosságának 97%-át nevezi “fasiszta milíciáknak, bűnözői bandáknak és szélsőséges nacionalistáknak, akiket lefizettek”.

Vučić elmondta, hogy Kurti hatalomra kerülése óta 353 etnikai indíttatású támadás történt, és hozzátette, hogy ez a legtöbb, amit Koszovó függetlenségének 2008-as kikiáltása óta elkövettek.

– Ez inkább róla szól, mint rólunk

– mondta a szerb államfő, aki szerint hétfőn kimondottan békés tiltakozó akcióba kezdtek.

– A szerbek békés tiltakozásokat tartottak, amelyen mentősök, orvosok és az oktatásban dolgozók vettek részt. Ezek az emberek csak azt akarják, hogy a koszovói különleges erők vonuljanak ki azokból az intézményekből, amelyek soha nem tartoztak hozzájuk

– jelentette ki a hétfői zavargásokkal kapcsolatban a szerb államfő.

Vučić elnök úgy fogalmazott, hogy nincs befolyása a demonstráló emberekre, de meg van győződve arról, hogy ezek az emberek mindig tisztelni fogják Szerbiát.

A szerb elnök hozzátette, hogy a nemzetközi partnerekkel történő együttműködés által – az Európai Unióból, az Egyesült Államokból és az egész világból – elérhetik a stabilitást a régióban.

Szavai szerint Szerbia a Nyugat-Balkán gazdaságának 50 százalékát adja, és a legtöbb befektetést vonza be, így Szerbiának nem eszkalációra, hanem békére van szüksége, és szerb részről ezért kezdeményezték például az Open Balkan együttműködést is.

Kapcsolódó cikk

KURTI: Fasiszta milícia támadta meg a koszovói rendőröket és a NATO-katonákat

A szerb elnök az interjú végén úgy fogalmazott, hogy a koszovói szerbek eltökéltek amellett, hogy békés úton védjék meg a jogaikat, ő pedig személyesen azt tanácsolja nekik, és azt kéri tőlük, hogy ezt valóban mindig békés úton tegyék, a béke és a stabilitás megőrzése érdekében.

A szerb államfő megjegyezte, hogy tárgyalniuk kell az albánokkal, és olyan megállapodásokat kell kötni velük, amelyek a jövőben végrehajtásra kerülhetnek.

Aleksandar Vučić egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyen határozott lépéseket azokkal szemben, akik keményfejűek, vagyis makacskodnak, és akik fokozzák a helyzetet a helyszínen, és lerombolják mindannyijuk békéjét és stabilitását.