Connect with us

Koszovó

KURTI: Fasiszta milícia támadta meg a koszovói rendőröket és a NATO-katonákat

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

katona, NATO, milícia
A koszovói miniszterelnök szerint Szerbiából pénzelt "fasiszta milícia" támadt rá a koszovói rendőrökre és a KFOR tagjaira (Forrás: CNN, Screenshot")
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A koszovói miniszterelnök szerint egy Belgrádból finanszírozott fasiszta milícia tagjai támadtak a koszovói rendőrökre és a NATO-katonákra. Albin Kurti a CNN-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a támadók Vlagyimir Putyin orosz elnök csodálói. Közben a koszovói ellenzék bírálta a miniszterelnököt, amiért megrontotta az ország kapcsolatait az ország legnagyobb barátjával, az Egyesült Államokkal.

Koszovói demokrácia, szerbiai autokrácia

Albin Kurti koszovói miniszterelnök a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy hétfőn nem békés tüntetők, hanem egy fasiszta milícia támadta meg a koszovói rendőröket, a NATO-katonákat, és a helyszínről tudósító újságírókat, amihez hozzátette, hogy olyan ultranacionalista szélsőségesekről van szó, akiket Belgrádból fizetnek és irányítanak.

A koszovói miniszterelnök a nyomaték kedvéért megjegyezte, hogy ezek a szélsőségesek a “despota Putyin” csodálói, elvégre amerikai televízióról van szó, és Kurti gondolhatta, hogy egy ilyen megjegyzés akár hasznos is lehet.

milícia, katona, NATO

A hétfői demonstráció résztvevői szerb és orosz jelképeket fújtak egy rendőrségi és egy KFOR-autóra (Forrás: Twitter)

Szerinte csakis a demokrácia és a jogállamiság jelenti az előremutató utat, ezért elképzelhetetlen, hogy az önkormányzati épületekben ne legyenek választott polgármesterek.

A koszovói (albán) miniszterelnök hozzátette, hogy hazájában a hatalom nem szerezhető meg villanógránátokkal (sokkbombákkal), bűnözéssel vagy erőszakkal, hanem csakis választásokkal.

A műsorvezető itt megkérdezte Kurtit, hogy milyen bizonyítékai vannak a fenti állításokra, miszerint az említett milícia tagjait Belgrádból küldték, és hogy azok Putyin szövetségesei.

– Tucatnyi videóval és fotóval rendelkezünk, amelyek alapján beazonosítottuk, hogy a hétfői zavargások első vonalában lévő milícia tagjai Szerbiából érkeztek, egyesek Koszovó északi részéből származnak, mások viszont Szerbiából jöttek

– mondta Kurti, majd abba az irányba kanyarította a beszélgetést, hogy Koszovó Európa-barát köztársaság, ugyanakkor a szomszédságban lévő Szerbia orosz irányultságú autokrácia, ahol nincs túl nagy demokrácia, mert a választások ellenére az egy párt, egy állam és egy vezér elve érvényesül, és az ő zsandárjai idézik elő a zavargásokat Koszovóban.

A koszovói miniszterelnök az interjúban elmondta, hogy azért nem hajták végre a Szerb Önkormányzatok (Községek) Szövetségével kapcsolatban 2013-ban elfogadott megállapodást, mert az nem felel meg a koszovói alkotmányos rendelkezéseknek, ugyanis az etno-nacionalizmus kereteit teremti meg.

A feszültség csökkentésére vonatkozó május 26-i amerikai külügyminiszteri figyelmeztetésre reagálva a koszovói miniszterelnök azt mondta, hogy minden nemzetközi szervezet elismerte az önkormányzati választásokat (3%-os választások), és ennek értelmében a polgármestereknek el kell foglalniuk a helyüket, ő pedig nem adja át a “demokratikus köztársaságot egy fasiszta milíciának”.

Ellenzéki bírálatok

A koszovói ellenzéki pártok erősen bírálják Albin Kurtit, akinek mindenekelőtt azt vetik a szemére, hogy megrontotta az ország kapcsolatait Koszovó legnagyobb barátjával, az Egyesült Államokkal, és ennek az eredménye a Defender Europe 2023 nevű hadgyakorlatról történő kizárás lett, és újabb szankciók kilátásba helyezésére is sor került.

– Albin Kurti és Vjosa Osmani (államfő) kevesebb mint három év alatt tíz évvel vetette vissza Koszovót

– jelentette ki Ramus Haradinaj, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (Aleanca për Ardhmërinë e Kosovës, AAK) nevet viselő párt vezetője, aki kétszer is volt miniszterelnök, és kétszer is megjárta Hágát, miután a Koszovói Felszabadítási Hadsereget is irányította egy ideig (Ushtria Çlirimtare e Kosovës, UÇK).

Haradinaj most úgy vélte, hogy Koszovó kizárása a Defender Europe 2023 nevet viselő NATO-gyakorlatból „nemzetbiztonsági vészjelzésnek” tekinthető, és nagyon rövidlátónak kell lenni ahhoz, hogy ezekben a nehéz időkben bárki is szembe menjen az egész demokratikus világgal.

Véleménye szerint Koszovó a nemzetközi színtéren évtizedeket fektetett be a baráti kapcsolatok kiépítésébe, amit Kurti most megpróbál lerombolni.

Haradinaj szerint Koszovó a leginkább nyugatorientált (Amerika-barát) ország a kontinensen, és ezért a legjobb, amit a koszovói miniszterelnök tehet a hazájáért, hogy lemond a posztjáról.

Más koszovói ellenzéki pártok is aggodalmuknak adtak hangot az USA-val fenntartott kapcsolatok megromlása miatt, és ezért arra kérték a koszovói kormányt, hogy gondolja át és sürgősen változtassa meg az álláspontját.

A Koszovói Demokrata Párt, amelyhez a “3%-os polgármesterek” közül kettő is tartozik, például a hétfői zavargások helyszínéül szolgáló Zvečan polgármestere, közleményében “mély csalódottságának” adott hangot amiatt, hogy a kormány nem hangolta össze lépéseit Koszovó „stratégiai szövetségeseivel”, mármint az Egyesült Államokkal.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Presevo
HAZAFIAK ÉS ÁRULÓK: Vajon gyászolták-e a presevói albánok a Koszovóban lelőtt három szerbet, és félárbócon van-e a szerb zászló? Az már teljesen más kérdés, hogy fordítva van felvonva, így a színek sorrendje alapján a zászló nem a szerbiai, hanem leginkább az orosz lobogóra emlékeztet
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

Aleksandar Vučić szerb elnök szerda este adott tévéinterjújában azt mondta, hogy a banjskai hadműveletben a koszovói hivatásos rendőrökön kívül Presevóból származó bűnözők is részt vettek. A Presevo-völgyben élő albánok attól tartanak, hogy ez a kijelentés megtorláshoz vezet a Szerbiához tartozó, de többségében albán lakosságú területeken, miközben a Völgyben élő albánok hazafiakra és árulókra oszlanak!

Felhívás megtorlásra

A szerb elnök kijelentésére a szerbiai parlament egyetlen albán képviselője, Shaip Kamberi reagált, aki az iránt érdeklődött a szerb elnöknél, hogy miért mondta azt, hogy “Presevóból származó bűnözők is voltak a koszovói különleges alakulatok tagjai között, akik részt vettek a banjskai terrorakció semlegesítésében”?


Mire figyelmeztetett Vučić?


– Még valami történt. Ott (Banjskánál) nem csak olyan személyek voltak, akik Koszovóból származnak, és részt vettek az üldözésben. Azért nem lehetett ott az EULEX. A szerbek elleni harcra specializálódott személy is voltak ott, egyebek között a presevói községből, akik többszörös bűncselekményeket követtek el. Közülük egyesek ellen 2021-ben elfogató parancsot adott ki Szerbia.


Kamberi arra volt kíváncsi, hogy ez talán egy felhívás az albánok elleni megtorlásra a Presevo-völgyben?

A szerbiai albán képviselő szerint nem ez lenne az első eset, hogy Szerbia a Völgyön töltené ki haragját Koszovóval összefüggésben.

Kamberi ezért felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyen lépéseket, és akadályozza meg a szerb autokrata vezető minden kísérletét, hogy a Presevo-völgyi albánokon álljon bosszút.

A helyi önkormányzat jelenlegi elnöke, Shqiprim Arifi szerint “a koszovói rendőrség által a Koszovó északi részén lévő terrorista bandák megsemmisítése bosszúálló indítékokat váltott ki a Völgyben élő, veszélyeztetett albán lakossággal szemben”.

Arifi aggodalmát fejezte ki a helyzettel kapcsolatban, és azt mondta, hogy “mélyen aggasztják az elmúlt napok belgrádi nyilatkozatai az észak-koszovói eseményekkel összefüggésben, mert azok nem szolgálják a Szerbiában élő albánok biztonságát és általános jólétét”.

Arifi hivatalában fogadta az EBESZ presevói megbízottját, Andrea Oriciót, akitől sürgős és fokozott figyelmet kért a Völgyben kialakult helyzet szem előtt tartása, valamint az ott élő albánok maximális biztonságának garantálása érdekében.

– A völgyben élő albánok biztonságérzetének megőrzése elengedhetetlen a béke, a stabilitás és a biztonság fenntartásához a régióban

– mondta Shqiprim Arifi, Presevo község elnöke.

Gyászolnak vagy nem gyászolnak?

A jelenlegi politikai és biztonsági helyzet következtében a Völgy három községében, Bujanovacban, Medvedjában és magában Presevóban is feszült a helyzet, miután a Koszovó északi részén zajló események nemcsak a szerbek által lakott koszovói területeket érintették, hanem az egész régiót, beleértve az albán többségű szerbiai területeket is.

Ezt a helyzetet még kényesebbé teszik a belgrádi hatóságok képviselőinek különféle nyilatkozatai, miközben magában a Völgyben az albánok hazafiakra és árulókra oszlanak!

Presevo község ellenzéki képviselői Szerbia iránti hűséggel vádolták meg a helyi önkormányzat már említett elnökét, Shqiprim Arifit, aki a szerdai gyásznapon szerintük félárbócra engedte a szerb zászlót a presevói önkormányzat épületén, amivel a “szolidaritás jelét” mutatta az Aleksandar Vučić, illetve a szerb kormányzat által meghirdetett nemzeti gyásszal “a szerb terroristák” észak-koszovói meggyilkolásával kapcsolatban

Ardita Sinani, Albin Kurti koszovói miniszterelnök Presevo-völgyi politikai tanácsadója, valamint a Demokratikus Akciópárt presevói szervezetének vezetője a közösségi médiában közzétett egy fotót, amelyen a szerb nemzeti zászló látható az önkormányzat épületén.

Arifi cáfolta, hogy félárbócra engedték a zászlót, és hogy szolidaritás vállalva az önkormányzat betartotta a Szerbiában meghirdetett nemzeti gyászt, ezért minden kételkedőt meghívott, hogy keressék őt fel.

Hazafiak és árulók Presevóban

Miközben az ellenzéki kritika miatt egymás leárulózása folyik, az Albán Nemzeti Tanács elnöke, Nevzad Lutfiu önmérsékletre szólította fel a politikai tényezőket.

– Amikor a koszovói politikai pártok összetartanak a nemzeti érdekek mentén az előállt helyzettel kapcsolatban, a Völgyben érthetetlenek és nagyon károsak a politikai tényezők közötti viták

– jelentette ki Lutfiu, aki szerint a mostani helyzetben megfontoltságra és önmérsékletre van szükség.

– Van egy problémánk, a diszkrimináció és az elnyomás, amit Szerbia gyakorol velünk szemben, és a hangsúlyt ennek a kérdésnek a megoldására kell helyeznünk. Ezért kivétel nélkül felszólítom a Völgy összes politikai pártját, hogy egyesüljön, és vonuljon ki ebből a felesleges kommunikációs diskurzusból, amely nem vezet sehova!

– zárta a gondolatát Lutfiu.

A Presevo-völgyben élő albánok politikai és intézményi képviselői a pluralizmus szerbiai kialakulása óta aktív részesei az ország közéletének, és a kölcsönösség elve alapján folyamatosan ugyanazokat a jogokat kérik a maguk számára, amit Szerbia követel a koszovói szerbek vonatkozásában. Azt is szeretnék elérni, hogy vonják be őket a Koszovóval kapcsolatos rendezési folyamatba, de ezzel a kérésükkel egyelőre süket fülekre találtak.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava