Connect with us

Húsvéti gyermekkönyvek

Koszovó

KURTI: Fasiszta milícia támadta meg a koszovói rendőröket és a NATO-katonákat

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

katona, NATO, milícia
A koszovói miniszterelnök szerint Szerbiából pénzelt "fasiszta milícia" támadt rá a koszovói rendőrökre és a KFOR tagjaira (Forrás: CNN, Screenshot")
A cikk meghallgatása

A koszovói miniszterelnök szerint egy Belgrádból finanszírozott fasiszta milícia tagjai támadtak a koszovói rendőrökre és a NATO-katonákra. Albin Kurti a CNN-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a támadók Vlagyimir Putyin orosz elnök csodálói. Közben a koszovói ellenzék bírálta a miniszterelnököt, amiért megrontotta az ország kapcsolatait az ország legnagyobb barátjával, az Egyesült Államokkal.

Koszovói demokrácia, szerbiai autokrácia

Albin Kurti koszovói miniszterelnök a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy hétfőn nem békés tüntetők, hanem egy fasiszta milícia támadta meg a koszovói rendőröket, a NATO-katonákat, és a helyszínről tudósító újságírókat, amihez hozzátette, hogy olyan ultranacionalista szélsőségesekről van szó, akiket Belgrádból fizetnek és irányítanak.

A koszovói miniszterelnök a nyomaték kedvéért megjegyezte, hogy ezek a szélsőségesek a “despota Putyin” csodálói, elvégre amerikai televízióról van szó, és Kurti gondolhatta, hogy egy ilyen megjegyzés akár hasznos is lehet.

milícia, katona, NATO

A hétfői demonstráció résztvevői szerb és orosz jelképeket fújtak egy rendőrségi és egy KFOR-autóra (Forrás: Twitter)

Szerinte csakis a demokrácia és a jogállamiság jelenti az előremutató utat, ezért elképzelhetetlen, hogy az önkormányzati épületekben ne legyenek választott polgármesterek.

A koszovói (albán) miniszterelnök hozzátette, hogy hazájában a hatalom nem szerezhető meg villanógránátokkal (sokkbombákkal), bűnözéssel vagy erőszakkal, hanem csakis választásokkal.

A műsorvezető itt megkérdezte Kurtit, hogy milyen bizonyítékai vannak a fenti állításokra, miszerint az említett milícia tagjait Belgrádból küldték, és hogy azok Putyin szövetségesei.

– Tucatnyi videóval és fotóval rendelkezünk, amelyek alapján beazonosítottuk, hogy a hétfői zavargások első vonalában lévő milícia tagjai Szerbiából érkeztek, egyesek Koszovó északi részéből származnak, mások viszont Szerbiából jöttek

– mondta Kurti, majd abba az irányba kanyarította a beszélgetést, hogy Koszovó Európa-barát köztársaság, ugyanakkor a szomszédságban lévő Szerbia orosz irányultságú autokrácia, ahol nincs túl nagy demokrácia, mert a választások ellenére az egy párt, egy állam és egy vezér elve érvényesül, és az ő zsandárjai idézik elő a zavargásokat Koszovóban.

A koszovói miniszterelnök az interjúban elmondta, hogy azért nem hajták végre a Szerb Önkormányzatok (Községek) Szövetségével kapcsolatban 2013-ban elfogadott megállapodást, mert az nem felel meg a koszovói alkotmányos rendelkezéseknek, ugyanis az etno-nacionalizmus kereteit teremti meg.

A feszültség csökkentésére vonatkozó május 26-i amerikai külügyminiszteri figyelmeztetésre reagálva a koszovói miniszterelnök azt mondta, hogy minden nemzetközi szervezet elismerte az önkormányzati választásokat (3%-os választások), és ennek értelmében a polgármestereknek el kell foglalniuk a helyüket, ő pedig nem adja át a “demokratikus köztársaságot egy fasiszta milíciának”.

Ellenzéki bírálatok

A koszovói ellenzéki pártok erősen bírálják Albin Kurtit, akinek mindenekelőtt azt vetik a szemére, hogy megrontotta az ország kapcsolatait Koszovó legnagyobb barátjával, az Egyesült Államokkal, és ennek az eredménye a Defender Europe 2023 nevű hadgyakorlatról történő kizárás lett, és újabb szankciók kilátásba helyezésére is sor került.

– Albin Kurti és Vjosa Osmani (államfő) kevesebb mint három év alatt tíz évvel vetette vissza Koszovót

– jelentette ki Ramus Haradinaj, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (Aleanca për Ardhmërinë e Kosovës, AAK) nevet viselő párt vezetője, aki kétszer is volt miniszterelnök, és kétszer is megjárta Hágát, miután a Koszovói Felszabadítási Hadsereget is irányította egy ideig (Ushtria Çlirimtare e Kosovës, UÇK).

Haradinaj most úgy vélte, hogy Koszovó kizárása a Defender Europe 2023 nevet viselő NATO-gyakorlatból „nemzetbiztonsági vészjelzésnek” tekinthető, és nagyon rövidlátónak kell lenni ahhoz, hogy ezekben a nehéz időkben bárki is szembe menjen az egész demokratikus világgal.

Véleménye szerint Koszovó a nemzetközi színtéren évtizedeket fektetett be a baráti kapcsolatok kiépítésébe, amit Kurti most megpróbál lerombolni.

Haradinaj szerint Koszovó a leginkább nyugatorientált (Amerika-barát) ország a kontinensen, és ezért a legjobb, amit a koszovói miniszterelnök tehet a hazájáért, hogy lemond a posztjáról.

Más koszovói ellenzéki pártok is aggodalmuknak adtak hangot az USA-val fenntartott kapcsolatok megromlása miatt, és ezért arra kérték a koszovói kormányt, hogy gondolja át és sürgősen változtassa meg az álláspontját.

A Koszovói Demokrata Párt, amelyhez a “3%-os polgármesterek” közül kettő is tartozik, például a hétfői zavargások helyszínéül szolgáló Zvečan polgármestere, közleményében “mély csalódottságának” adott hangot amiatt, hogy a kormány nem hangolta össze lépéseit Koszovó „stratégiai szövetségeseivel”, mármint az Egyesült Államokkal.

A BALK Hírlevele


Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava