Koszovó
HAZAFIAS HÉV: A szerb elnök elsírta magát, mert a „Kobrák” Koszovóba mennének

A belgrádi Novosti arról számolt be, hogy a szerb elnök elsírta magát, amikor megtudta, hogy testőrségének 99 százaléka Koszovóba szeretne menni. A szerb elnök testi épségét a Kobra nevet viselő különleges katonai rendőri alakulat biztosítja. A NATO-főtitkár közben azt üzente a belgrádi és a pristinai vezetőknek, hogy fogják vissza magukat, és „tartózkodjanak a retorikától”, illetve hogy akcióikkal ne eszkalálják a helyzetet, mert ezáltal járulhatnak leginkább hozzá a feszültség csökkentéséhez.
Éber főtitkár
Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO „nagyon fokuszál” Koszovóra, és általában a nyugat-balkáni helyzetre, amivel kapcsolatban megemlítette, hogy a KFOR – amelynek négyezer katonája van – kulcsszerepet játszik a régió és a helyzet stabilizálásában.
Médiajelentések szerint Stoltenberg egy francia tévécsatornának úgy nyilatkozott, hogy a NATO-erők „éberen figyelnek”, és készenlétben állnak, amihez hozzátette, hogy a NATO és az EU szorosan együttműködik ezen a téren.
A NATO-főtitkár az éberséggel kapcsolatos szófordulatot nem először használta, egy hónappal ezelőtt ugyanis arra szólította fel a koszovói albánokat és a szerbeket, hogy tartózkodjanak minden egyoldalú lépéstől, amely eszkalációt válthat ki, ezt egy „telefonos lelkifröccs” során személyesen közölte a két balkáni „rendetlenkedővel”, vagyis a szerb elnökkel és a koszovói miniszterelnökkel.
A NATO főtitkára a jelenlegi ukrajnai helyzetről is beszélt a France24-nek nyilatkozva, és arra figyelmeztetett, hogy az ukrán háborúban bármilyen nukleáris fegyver alkalmazása súlyos következményekkel járna, de ismét csak alacsonynak tartotta annak lehetőségét, hogy Oroszország atomfegyvert vet be Ukrajnában.
Negyedik napja tart
Visszatérve a koszovói helyzethez, a szerbiai média arról számolt be, hogy negyedik napjához érkezett az ottani szerbek tiltakozó akciója, amely a szerb narratíva miatt azért robbant ki, mert a koszovói (albán) különleges alakulatok tagjai őrizetbe vettek egy koszovói szerb rendőrt, aki a rendszámtáblák körüli „őrület” során maga is kilépett a koszovói intézményrendszerből, amikor körülbelül egy hónappal ezelőtt a „nagy kivonulás” történt.
A szerbiai sajtó továbbra is arról ír, hogy a koszovói rendőrség negyedik napja tartja illegálisan fogva a letartóztatott Dejan Pantićot a Jarinje átkelőnél lévő bázisán. Pantićot ennél az átkelőnél vették őrizetbe a koszovói albán rendőrök, akik egy hónappal ezelőtt még „hivatalból a kollégái voltak”.
A szerbek ezt követően emeltek barikádokat, amelyeket továbbra sem bontottak el, éppen ellenkezőleg, egyre több ember tölti az idejét az „úttorlaszok őrzésével”. Ebből kifolyólag leállt az élet a koszovói szerb területeken, az intézmények nem működnek, a boltok zárva vannak, a gyerekek pedig nem mennek iskolába. Ráadásul a koszovói szerbek jó részének „munkahelyi kötelessége”, hogy kivonuljon az úttorlaszokhoz.
A Tanjug szerb hírügynökség a Kossev koszovói szerb hírportál tudósítójára hivatkozva azt írta, hogy a déli órákban a KFOR egyik helikoptere átrepült a Kosovska Mitrovica északi külterületén lévő Rudare településnél felállított barikád felett, és valamit szállított is, amit a szerbek egy videóval is ellaboráltak.
A hírportál ezzel kapcsolatban azt feltételezi, hogy a helikopter élelmiszert vitt a koszovói különleges rendőrség albán tagjainak, akik szerb foglyukkal együtt a jarinjei átkelőnél rekedtek a barikádok miatt, és szombat óta nem tudnak visszatérni Koszovó északi részéből az albán területekre.
A Kobra reakciója
A szerb nemzeti/nacionalista érzület ébresztgetésében mindig elöljáró belgrádi Novosti hétfőn (december 12-én) nem sokkal éjfél előtt azt írta, hogy a szerb elnök elsírta magát, amikor megtudta, hogy testőrségének 99 százaléka Koszovóba szeretne menni.
– közölte „a hírt” a „nagyon szerb” hírportál, amely utalt arra, hogy a szerb államfő a koszovói helyzettel kapcsolatban azt ecsetelte, hogy „egy nép nehéz küzdelme van folyamatban a túlélésért a szülőföldjén”.

Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
-
Ukrajna7 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
-
Koszovó6 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország5 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak