Connect with us

Koszovó

Konténerekben szavaztak, illetve nem szavaztak a koszovói szerb területeken

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

konténer
SZERB PERFORMANSZ: Minden cirkuszhoz kell egy bohóc - ezt üzeni ez a fiatal hölgy Mitrovicából, a háttérben a szavazásra kijelölt konténer, még hátrébb pedig az azt felügyelő rendőrök autója (Forrás: Twitter, N1)

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A koszovói hatóságok konténereket állítottak fel a szerb területeken, ahol helyhatósági választásokat tartottak a tavaly lemondott szerb származású polgármesterek utódjainak megválasztására. Miután a szerbek bojkottálták az előrehozott önkormányzati választásokat Észak- Koszovóban, ezért túl sok értelme nem volt a megtartásuknak, a részvételi arány ugyanis alig haladta meg a néhány százalékot. A szerbek azzal is hergelték magukat, hogy az érintett négy önkormányzat területén elhelyezett konténereket a koszovói albán rendőrség védelmezte, bár ez csak hőzöngés volt, mert egyébként sem mentek el szavazni.

Konténer-választások

Koszovó északi részén azért tartottak előrehozott önkormányzati választásokat, mert az ott élő szerb kisebbség tagjai tavaly novemberben úgy döntöttek, hogy kivonulnak a koszovói állam intézményekből tiltakozásul, hogy a pristinai hatóságok rendelete alapján koszovóira kell lecserélniük a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat.

A szerbek közölték, hogy mindaddig nem térnek vissza az intézményekbe, amíg Koszovó nem teljesíti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel Szerbiával aláírt megállapodást, és nem jön létre a koszovói Szerb Községek (Önkormányzatok) Közössége .

Ezt követően a pristinai hatóságok előrehozott választásokat írtak ki, mivel a szerbek által követelt közösséget nemigen kívánják létrehozni.

A rendőri felügyelet alatt zajló választásokat a főként szerbek lakta koszovói északi részén, Zvečanban, Zubin Potokban és Leposavićban rendezték meg.

Az önkormányzati választást eredetileg decemberben tartották volna meg, akkor azonban a fennálló feszültségek miatt a nemzetközi közösség több képviselője is azt kérte Vjosa Osmani köztársasági elnöktől, hogy halassza el a voksolást.

A halasztás semmilyen lényeges változást nem hozott, miközben a szerbeket leginkább az frusztrálja, miszerint a nemzetközi közösség jó előre közölte, hogy elismeri a választások végeredményét, függetlenül a részvételi aránytól.

Ezt a bejelentést Belgrád máris bírálta, mert ezáltal a többségében szerbek lakta településeknek ezentúl albán vezetői lesznek, akik aligha az ő érdekeiket képviselik.

Vučić: szégyelljék magukat!

Aleksandar Vučić szerb elnök szerint az előrehozott önkormányzati választások semmiképpen sem tekinthetők demokratikusnak, mert azon a szerbek nem vettek részt: a tíz jelölt között csak egy szerb volt, mégpedig Zvečanban, így szinte csak Albin Kurti és Hashim Thaçi pártjának jelöltjei versengtek egymással.

A szerb elnök egy csütörtöki tévéműsorban különösen paprikás hangulatban volt, és megjegyezte, hogy a Leposavićban bejegyzett tizenötezer választó közül mindössze háromszáz albán nemzetiségű, akiknek kétharmada nem él a szerb többségű településen.

– Maximum két százalék fog szavazni, de annyian sem lesznek, (Kosovska) Mitrovicában a város déli részéből hoznak szavazókat, hogy elérjék a három-négy százalékot, Zvečanban és Zubin Potokban azonban csak két százalékos lesz a részvétel

– jegyezte meg a szerb elnök, aki ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ilyen sehol nincs a világon, és „szégyellje magát az egész Quinta, az összes hazudozó, szégyellje magát az összes közvetítő, aki részt vesz a tárgyalási folyamatban, és mindenki a nyugati központokban, szégyelljék magukat.

Vučić szerint a „legundorítóbb és legromlottabb dolog”, amit a Quinta (öthatalmi nagyköveti tanács államai: az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy- Britannia) és minden más nyugati tényező művel.

A szerb elnök szerint a koszovói hatóságok azért nem halasztották el ismét a voksolást, még ha nincsenek is meg a megfelelő körülmények, mert így május másodikán, amikor ismét tárgyalóasztalhoz ül Brüsszelben a szerb és a koszovói fél, Albin Kurti koszovói miniszterelnök azt mondhatja, hogy nincsenek szerb önkormányzatok Koszovóban, amelyek létrehozhatnák a Koszovói Szerb Községek Közösségét, hiszen minden településnek albán vezetése van.

Konténer

Választási konténer (Forrás: Twitter, Kos-data)

Az albánoknak kedvez

A Nyugat is alacsony részvételre számított a koszovói választásokon, ami a négy önkormányzatban élő „albán kisebbségnek” kedvezhet, miután a domináns koszovói szerb párt, a Srpska Lista (Szerb Lista), amely a szomszédos Szerbia kormányának támogatását élvezi, bejelentette, hogy bojkottálja a szavazást.

A koszovói hatóságok szerint a körülbelül 45 000 szavazásra jogosult személy közül délelőtt 15 óráig alig több mint ezren szavaztak: Mitrovica északi részén 597-en (3,3%), Zvečanban 145-en (2.07%), Zubin Potokban 240-en (3,6%) és Leposavićban 110-en (0,83%). Ennek megfelelően pár száz szavazattal választották meg azt a négy albánt, akik mintegy ötvenezer szerb polgármesterei lesznek. Kvázi. Kommentár aligha szükséges.

Valdete Daka, a koszovói Központi Választási Bizottság korábbi elnöke a Szabad Európa Rádiónak azt mondta, hogy a szavazatok csekély száma ugyan a polgármesteri helyek betöltését eredményezi, de nem feltétlenül oldja meg a helyi problémákat.

Daka szerint a szerbek a választásoktól való távolmaradásukkal azt az üzenetet küldik a pristinai kormánynak, hogy nem fogadják el azokat a vezetőket, akik ezekből a választásokból „győztesként” kerülnek ki.

A cirkusz azért megvolt – hála az összes szerbnek, koszovói albánnak, valamint minden nemzetközi közvetítőnek, a megoldáshoz azonban egy jottányit sem jutottunk közelebb, miközben a helyzet kezd egye irreálisabbá válni – az alá nem írt ohridi szerződéstől kezdve a szavazók nélküli „demokratikus választásokig”.

Szerbia

A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Koszovó
CHOU DE BUDAPEST: A szerb elnök aggodalmaskodva kérdezi Miroslav Lajčáktól, hogy ezt a gyanús alakot miért hozta magával (A kép forrása: Instagram, Aleksandar Vučić, szöveg: BALK)

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Ha ég a ház, akkor jönnek a tűzoltók, akik legfeljebb a lángokat képesek megfékezni, a keletkezett károk elhárítása azonban a ház lakóira marad. Körülbelül ezt a szerepet tölti be az amerikai Gabriel Escobar és az uniós Miroslav Lajčák által alkotott duó, amely leginkább az esti órákban szeret találkozni a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel, addigra a közvélemény figyelme lankad, másnap pedig már kit érdekel, hogy mi történt tegnap. Így könnyebb az információk csöpögtetése.

Soha nem találkozó párhuzamok

A szerb és a koszovói albán politikai elit párhuzamos pályán mozog, így szinte csak a végtelenben találkoznak, ezt érzékelhetik a nyugati közvetítők is, akik ikszedik alkalommal tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

A belgrádi Vreme honlapja megjegyzi, hogy az amerikai-európai duó Pristinában megbeszélést folytatott a koszovói miniszterelnökkel, az ottani államfővel, és találkozott az ellenzékkel, valamint a helyi szerbek képviselőivel is, bár az utóbbi „nemigen volt kommunikálva”, így a Vreme figyelme is elsiklott felette.

Szerbiában ugyanakkor – az eddigi hírek szerint – a közvetítők csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel ültek le tárgyalni, amiben van némi ráció, mert semmi értelme a saját véleménnyel nem rendelkező Ana Brnabić miniszterelnökkel fárasztani magukat, a szerbiai ellenzék befolyása pedig a koszovói eseményekre a nulla felé konvergál, így ők sem nagyon számítanak „értelmezhető partnernek”.

Legfeljebb a szélsőjobb és annak orosz lerakata küldheti oda a verőlegényeket, mint Zvečan esetében, ha erre megérik a pillanat, amely a szerb elnök számára politikailag is kiaknázható. Ekkor a belgrádi vezetés úgy tesz, mintha semmit sem venne észre, vagy éppen maga ad jelt az indulásra.

A konstruktív szerepben tetszelgő Vučić az amerikai és az európai közvetítőkkel folytatott megbeszélést követően a szerb oldal tömjénezésének közepette azt üzente az Instagramon, hogy itt az ideje, hogy Pristina „végre eleget tegyen tíz évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeinek”, ami mindenekelőtt a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségének megalakítására vonatkozik egy akkori brüsszeli megállapodás értelmében”.

Tehát nem akárhogyan, és nem egy új megközelítés mentén, hanem úgy, ahogy az a 2013-ban kötött megállapodásban szerepel, amit a jelenlegi pristinai vezetés – Albin Kurtival az élen – egyértelműen elutasít.

Kurti legfeljebb egy olyan szerb önkormányzati szövetséget lenne hajlandó elfogadni, amely bizonyos értelemben civilszervezetként működne, és semmiféle végrehajtói joggal nem rendelkezne.

Az amerikai álláspont valahol félúton lehet, mert az Egyesült Államok korábban úgy fogalmazott, hogy ők sem támogatnák olyan képződmény létrejöttét, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, amivel áttételesen elismerték, hogy a daytoni szerződésben is voltak baklövések.

Pristinában rossz a vétel

A jelek szerint Pristina és Washington nincs egy hullámhosszon, és láthatóan vannak vételi zavarok azzal kapcsolatban, amit Washingtonból sugároznak Koszovó irányába, Amerika ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a partnerség ellenére washingtoni szempontból nem kívánt döntések szülessenek.

A hétfő esti pristinai találkozót követően a két közvetítő nyilatkozott ugyan az újságíróknak, az viszont már csak valamikor kedden délután derült ki, hogy az Egyesült Államok két napos ultimátumot adott az amerikai követelések végrehajtására, de ez koránt sem jelenti azt, hogy csütörtökön arra ébredünk, hogy Koszovóban kitört a „pax Americana”.

A közvetítők azt kérték a koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja ki a különleges rendőri erőket az önkormányzati épületekből Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a megválasztott „3%-os polgármesterek” pedig valamilyen más lokációról dolgozzanak az új önkormányzati választásokig.

A koszovói miniszterelnök ezt korábban egyértelműen visszautasította, szerinte ugyanis nem Zoom-polgármesterekről van szó, hogy „home office” jellegű tevékenységet folytassanak, bár véleményünk szerint a 3%-os támogatottság még erre sem nagyon hatalmazza fel őket.

Az amerikaiak azt szeretnék, hogy a koszovói miniszterelnök minél előbb új önkormányzati választásokat írjon ki, amivel szemben szintén vannak „ellenkövetelések”, mint például a szerb szélsőségesek távozása, vagy a demokratikus rend helyreállítása, arról nem is beszélve, hogy a koszovói szerbek is feltételekhez kötik a részvételüket az újabb önkormányzati választásokon.

A közvetítők azt is követelték, hogy a koszovói albán vezetés térjen a párbeszédhez, és amerikai részről megjegyezték, hogy Washington kitart a koszovói albánok mellett, de nem feltétlenül kíván olyan személyt támogatni, akiben nincs meg az együttműködési készség.

Amerika ezzel Kurti értésére adta, hogy képes különbséget tenni a koszovói nép és a pristinai vezetés között, egyúttal azt is tudatta vele, hogy a barátságnak ára van, és a koszovói vezetésnek többé-kevésbé, inkább többé, mint kevésbé, azt kell tennie, amit az Egyesült Államok diktál.

Ez Koszovó esetében még csak-csak elérhető, Szerbia vonatkozásában azonban jóval nehezebben valósítható meg.

A szerbiai elnök a találkozóval kapcsolatban közzétett Instagram-bejegyzésében nem szólt arról, hogy a „következő önkormányzati választási kísérleten” részt vesznek-e a koszovói szerbek, amire minden bizonnyal szükség lenne, hogy végre legitim, és nem csak legális képviselet jöjjön létre.

Miroslav Lajčák uniós közvetítő ugyan megjegyezte, hogy a szerbeknek részt kell venniük a választásokon, de nem ő az, aki ezt elrendelheti nekik, hanem Aleksandar Vučić, aki viszont bármikor elháríthatja a felelőséget, mondván, hogy nincs befolyása a koszovói szerbek felett, és erről nekik kell dönteniük.

Egy ilyen kijelentés persze „olcsó játék hülye gyerekeknek”, de időhúzásra mindenképpen jó, főleg a jelenlegi zavaros helyzetben, amikor a Balkánon mindenki mindenféle befolyás alatt áll, bár a koszovói állításokkal szemben Escobar amerikai részről nem hiszi, hogy a konfliktust Oroszország szervezi, arról viszont meg van győződve, hogy Moszkva örül a jelenlegi fejleményeknek.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava