...
Connect with us

Szerbia

MADE BY PUTIN: A szerb szélsőjobb a szerb és az orosz „nemzeti ügyért”

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

SZERB SZÉLSŐJOBB: A Wagner Csoport "tiszteletére" készült falfestmény Belgrádban. a jobb alsó sarokban a Népi Járőrség neve olvasható
SZERB SZÉLSŐJOBB: A Wagner Csoport "tiszteletére" készült falfestmény Belgrádban. a jobb alsó sarokban a Népi Járőrség neve olvasható (Forrás: Blic)
Olvasási idő: 6 perc

Nehéz lenne nem észrevenni, hogy Szerbiában szélsőjobboldali és neonáci csoportok Koszovó és Ukrajna ellen hergelnek, bár a belgrádi ügyészség elutasította azokat a feljelentéseket, amelyeket egy belgrádi ügyvéd és három szerbiai civil szervezet tett a Wagner Csoporttal „szimpatizálókkal” szemben. A BALK tavaly arról számolt be hogy szerb szélsőjobboldali csoportok vezetői „ellenőrizték” az oroszok által rendezett ukrajnai népszavazási bohózatot, akik arról álmodoztak, hogy már idén orosz tankokon vonulnak be Koszovóba. A belgrádi Blic most diplomáciai és biztonsági forrásokra hivatkozva hosszú cikket közölt arról, hogy Oroszország milyen szélsőjobbos és neonáci csoportokat támogat Szerbiában. A Blic szóhasználta igen erős, de nem áll messze a valóságtól, a BALK rendszeres olvasóit aligha lepik meg az alábbiak.

Kevesen vannak, de veszélyesek

Az Blic hírportál szerint a szélsőjobbos és neonáci szervezetek arra használják fel a koszovói helyzet rendezésére kidolgozott francia-német javaslatot, hogy rendbontást idézzenek elő Belgrádban, és a Koszovóval határos területeken. A nemzetközi közvetítők által összetákolt irományt egyébként nevezzük inkább csak egy újabb „non papernek”, mind igazi javaslatnak, amely vélhetően semmi másra nem jó, minthogy felborzolja a kedélyeket, és hogy teret nyisson a szerb szélsőjobb tobzódásának, valamint a nacionalizmus erősödésének Koszovóban – egyik és másik oldalon is.

A Blic arról ír, hogy a szerb szélsőséges csoportok zavargások előidézésére törekszenek Belgrádban és Koszovó határán. A balközép portál az utóbbit természetesen „adminisztratív vonalnak” nevezi a szerb „mandarin nyelvből” származó kifejést használva.

Ez a forgatókönyv leginkább az orosz rezsimnek felel meg, amely már régóta zavargásokat és zűrzavart szeretne előidézni Európában, és ehhez a Balkán a leghatékonyabb terep

– írja a Blic, amely arról számol be, hogy a szerbiai parlamentben történteket követően csütörtökön párszáz fős csoport jelent meg a szerbiai parlament környékén és az odavezető utcákban.

A csoportban már korábbról ismert arcok és oroszbarát aktivisták tűntek fel, őket Damjan Knežević, a Népi Járőrség vezetője, Srđan Nogo, a Dveri volt parlamenti képviselője, valamint Nemanja Šarović, a „Szeretet, hit, remény” (Ljubav, vera, nada) mozgalom elnöke vezette.

Ilyen és hasonló videókat osztanak meg egymással a TikTokon és a Twitteren a szerb szélsőségesek : Jövőre az orosz Kijevben, és a szerb Prizrenben

A Blic szerint ezeknek a szélsőséges csoportoknak látszólag kicsi a táborúk, de jól szervezettek, és erőszakos incidenseket provokálhatnak ki.

Valamennyien szerény megélhetést biztosító foglalkozással rendelkeznek a lakóhelyükön, ezért megalapozottan hihető, hogy Moszkvából kapnak pénzt és eszközöket tevékenységük folytatásához.

Erőszakos akció Belgrádban és Koszovó határán

Az említett szélsőséges csoportok által szervezett oroszbarát séták és összejövetelek nem ritkák, ezek aztán néha erőszakos megmozdulásokba csapnak át. Mondjuk akkor, ha ez Moszkva érdekeit szolgálja.

A legutóbbi „erőszakba torkolló tüntetés” 2020-ban volt Belgrádban, amely mögött feltehetően az orosz vezetés állt.

A tüntetés kiváltó okaként a Covid-elleni intézkedéseket említették, a Blic szerint azonban hamar kiderült, hogy a tüntetés politikai és ideológiai töltetű volt.

A demonstráció a szerb parlament megszállását eredményezte, 43 rendőr és 17 tüntető súlyosan megsérült. Öt hatósági járművet felgyújtottak, a zavargások során három rendőrló megsérült, több mint 70 pajzs és egyéb felszerelés pedig használhatatlanná vált.

A belgrádi lap & hírportál arra emlékeztetett, hogy egy hónappal ezelőtt erőszakos megmozdulás volt „Koszovó és Metohia” közigazgatási vonalán (nem határán!), a tömeg dulakodni kezdett a rendőrökkel és kisebb csetepaté is kialakult.

Erőszakos akciókra is kaphatók

A 2020-as parlamenti inváziót követően a rendőrség Damjan Kneževićet nevezte meg szervezőként, és ezért akkor őrizetbe is vették.

A koszovói határon egy hónappal ezelőtt rendezett megmozduláson feltűnt Knežević is, aki korábban a „Zavetnici” (Az eskü őrzői) alelnöke volt, ezúttal pedig a hírhedt Wagner Csoport zsoldosainak brandjével díszített sapkával a fején vonult fel.

SZERB SZÉLSŐJOBB: Damnjan Knežević a Wagner "logóval", madarát tolláról, embert a jelképekről (Screeenshot)

WAGNER: Damnjan Knežević a Wagner „logóval”, madarát tolláról, embert jelképekről (Screeenshot)

Tavaly tett oroszországi látogatását Knežević arra is felhasználta, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök ellen fordítsa a vendéglátóit.

A Blic megállapítja, hogy Moszkva évek óta több Szerbiában működő szervezet és magánszemélyt támogat, de természetesen valamennyien tagadják a Kremlhez fűződő közvetlen kapcsolatukat, végképp pedig azt, hogy Vlagyimir Putyin rezsimje finanszírozza őket.

Ezek a szélsőséges csoportok hazafinak mondják magukat, akik egyaránt a szívükön viselik Oroszország és Szerbia ügyét, mindeközben a testvéri kapcsolatok ürügyén számos Telegram-profilon nyomatják a nacionalista propagandát és küldik a háborúra uszító üzeneteket Koszovóval kapcsolatban, de tanácsokat adnak arra is, hogy a szerbek miként viselkedjenek Oroszország Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban, persze ők nem így fogalmaznak.

Ki uszít Oroszországból?

Az Oroszországból uszítók közül néhányan gyakran tartózkodtak Szerbiában, ezek a személyek különösen azóta aktívak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A Kreml „politikai szatelitjei” ma már napi kapcsolatot tartanak fenn a szerbiai szélsőjobboldali és neonáci szervezetekkel, a Blic szóhasználata szerint.

Damjan Knežević 2014 óta aktív „politikus” Szerbiában, 2020 óta a Népi Járőrség élén jelenik meg. Akkor kezdték meg fekete ruhába öltözve zaklatni a migránsokat, majd később oltásellenes magatartást vettek fel.

A Népi Járőrség vezetője Andrej Liszovval, a Sasok (Orlovi) „orosz-szerb” kulturális központ első emberével, ismertebb nevén a „Gonosz Sasok” elnökével tart fenn kapcsolatot, a szervezet nemrég költözött be a Wagner Csoport szentpétervári székházába.

Knežević az egyik első látogatója volt a félkatonai (vagy egészen katonai) zsoldoscsoport újonnan megnyílt haditechnikai központjának.

Szerbia az utóbbi időben többször is negatív kontextusba került a külföldi médiában, miután a belgrádi homlokzatokon és falakon a „Wagner” szimbólumai jelentek meg.

Szeribában általános elterjedt vélemény, hogy ezeket a graffitiket/murálokat a Népi Járőrség ültette át szerb környezetbe, különösen azt követően, hogy az egyikem ott díszeleg a szélsőjobboldali szervezet neve. Ezt csak a szerbiai ügyészségnek nem tűnik fel.

Orosz Birodalmi Mozgalom és a Srbska akcija

A Népi Járőrségen kívül a „Srbska akcija” (Szerb Akció) is rendelkezik oroszországi kapcsolatokkal, mégpedig az Orosz Birodalmi Mozgalommal, amelyet az Egyesült Államok és EU is terrorista csoportnak nyilvánított.

Két szerb szélsőjobboldali vezető, aki ellenőrizte az "orosz régiókkal" kapcsolatos kvázi népszavazást

Két szerb szélsőjobboldali vezető, aki ellenőrizte az „orosz régiókkal” kapcsolatos kvázi népszavazást

Nyugati vélekedés szerint az orosz hírszerzés a cári eszméket hirdető mozgalom közvetítésével találja meg azokat a szélsőségeseket, akiket saját céljaira használ fel Európa szinte bármely pontján.

Szerbiában vélhetően ezzel a csoporttal működik együtt Srđan Nogo, a Dveri volt képviselője, aki több szerbiai & belgrádi megmozdulás szervezetője.

A Blic nem tett említést Miša Vacićról, a Szerb Jobboldal (Српска десница) és Ivan Ivanovićról, a Mieink (Наши) Konzervatív Mozgalom vezetőjéről, akik a négy ukrajnai körzetet érintő orosz népszavazási bohózat ellenőrei voltak, és Volgográd környékén portyáztak, nyilván nem saját költségen.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html

Vacić egy ott készült fotón „három ujjas” szerb karlendítéssel pózol, Ivanović pedig az itt látható képhez azt fűzte a Twitteren, hogy “jövőre (a koszovói) Prizrenben az orosz testvérekkel”.

Vacić azóta már a Wagner Csoportról készült „falfestménnyel” dekorálta ki a Twitter-profilját, a képen az olvasható, hogy „Wagner Csoport – Orosz Vitézek”.

Szerb szélsőjobb

A szerb szélsőjobbos „műkedvelő” egy csütörtöki bejegyzésében azt írta, hogy a koszovói helyzetnek egyetlen megoldása van, ami nem más, mint Koszovó elfgolalása.

Kérdések

A Nyugat, illetve az Egyesült Államok által felügyelt EU, Quinta vagy akármi/akárki választás elé állította Szerbiát.

A szinte osztódással szaporodó nyugati közvetítők állítólag azt is felvázolták, hogy a nyugati terv elutasítása milyen következményekkel járhat, arról viszont szinte szó sem esik, hogy mi történik akkor, ha Szerbia netalán elfogadja a szóban forgó javaslatot.

Hogyan reagál erre a szerb szélsőjobb? Vajon utcára vonulnak-e Szerbiában az szélsőjobboldal által dirigált erők, amelyek kisebb dolog miatt is tobzódtak már Belgrádban & Szerbiában, mint például legutóbb a Pride idején.

És az is kérdés, hogy mit tesz Oroszország ezeknek az erőknek a „megerősítésére”, vagy mit tesznek az Éjszaka Farkasai Putyin-barát motorosbanda szerbiai tagjai.

Kérdésként esetleg az is felmerülhet, hogy a Nyugat részéről épeszű ötlet volt-e éppen most elmérgesíteni a balkáni helyzetet, és esetleg egy újabb frontot nyitni Európában, főleg akkor, amikor eléggé nyilvánvaló volt, hogy Oroszország éppen ezt szeretné.




Szerbia

Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Kézfájás
A szerb elnök "fájós jobb kezével" nem tud egyetlen Koszovóval kapcsolatos megállapodást sem aláírni (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Olvasási idő: 4 perc

A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.

Kézfájással küszködik

Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.

A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.

Az aláírásra való összpontosítás szükségtelen, mert nincs lényeges hatása arra, hogy létezik a megállapodás. Van egy megállapodás, ezt így is kezeljük, és ebben mindkét fél komolyan érintett

– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.

Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.

Az elsődleges szándék az volt, hogy (az ohridi találkozó résztvevői) megfogalmazzák a két ország közötti interakció alapszabályait, miszerint a rendszámtáblák és a barikádok körüli problémák ezentúl ne fenyegessenek azzal, hogy a dolgok kicsúsznak az ellenőrzés alól, és instabilitást keltenek a térségben

– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.

Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.

Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.

Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.

A megállapodásokat végre kell hajtani

A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.

Hangsúlyoznám, hogy az elfogadott rendelkezések beépítésre kerülnek az EU-hoz történő csatlakozási folyamatba, Szerbia esetében ez a 35. fejezetet jelenti

– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.

Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.

Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.

Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.

Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.

Az Egyesült Államok továbbra is aktív

Kézfájás

Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)

Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.

Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.

Az alapmegállapodásban vállalt koszovói és szerb kötelezettségek teljesítése a megbékélés iránti tartós elkötelezettség részeként jelentős lehetőségeket biztosít mindkét ország lakosságának számára, és felgyorsítja az európai uniós tagság felé vezető útjukat.

– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.

A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.




Az olvasás folytatása

Szerbia

Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

A negrišori emlékmű
Így nézett a negrišori emlékmű, amíg nem jöttek a kínai építő hadak (Forrás: Wikipédia)
Olvasási idő: 3 perc

Útban volt egy emlékmű. A kínaiak Szerbia több részén is kivitelezőként jelennek a különböző vasúti és közúti építkezéseken, velük kapcsolatban azonban sokféle vélemény elhangzott már, az ellenzéki sajtó rendszeresen támadja őket. A szerbiai média most egy vidéki hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy a Montenegróba vezető dél-szerbiai autópálya építésén dolgozó kínai munkások leromboltak egy emlékművet, amely Negrišori falunál állított emléket a két világháborúban elesett környékbeli szerb harcosoknak és áldozatoknak. Az ügynek vannak újabb fejleményei, ami egészen furcsa fényt vett a történtekre.

Az emlékműnek annyi

A čačaki Ozonpress hírportál hétfőn képes riportban számolt be arról, hogy az emlékmű teljesen megsemmisült, maradványai szerteszét hevernek.

Tudjuk, hogy az autópályákat építő vállalkozásokra nem vonatkoznak ennek az országnak a törvényei, hogy a törvényeket nem tartják be, és hogy mindenki azt csinál, amit akar. De az már barbárság, hogy az elesett harcosoknak és az áldozatoknak szentelt emlékmű lerombolásra került

– állapította meg a hírportál szerint a falú elkeseredett lakossága, amely nem akarja elhinni, hogy bárki is képes ekkora galádságra.

Nem tudjuk, hogy aki ezt tette, részeg volt, vagy bedrogozott

– méltatlankodtak a meg nem nevezett lakók, akik a rendőrséghez fordultak.

Emlékmű

A darabokra tört emlékmű (Forrás: Nova.rs)

A helyiek azt is kifogásolták, hogy nem szólalt meg sem az önkormányzat, sem a felügyeleti szerv, pedig mindkettőnek ellenőriznie kellene, hogy hol, és milyen munkálatok folynak.

Később azonban megváltozott a helyzet, hivatalos helyekről is reagáltak, a „vasárnapi munkaidőben” történt rombolásra.

Milivoje Dolović községi elnök szerint március 19-én, vasárnap, munkaidőben, munkavégzés közben történt a „véletlen eset” az autópálya egyik szakaszának építése során.

A történtek miatt a helyszínt felkeresték a kraljevói Kulturális Műemlékvédelmi Intézetet munkatársai, akik elrendelték az emlékmű helyreállítását.

Eltűntek az emlékmű darabjai

Az esetnek vannak előzményei, és vannak folyományai is.

Egy helyi lakos azt állítja, hogy rajtakapta a kínaiakat, amikor nekiláttak az 1930-ban épült iskola épületének bontásához, emiatt rögtön videózni kezdett. A kínaiak ennek láttán leálltak, és két kínai munkás szó szerint elkergettette a helyszínről a faluban lakó férfit.

Emlékmű

Keddre már elszállították az emlékmű darabjait (Forrás: Nova.rs)

Slavko Topalović szerint a kínaiak ezt követően döntötték le az emlékművet, állítólag véletlenül.

A férfi azt is elmondta az érdeklődő újságíróknak, hogy az emlékművet maguk a falu lakói emelték a két világháborúban elesettek tiszteletére, a talapzat baloldalán 85 ember neve szerepelt, akik az első világháborúban maradtak oda, a jobboldali tömbön pedig 65 környékbeli lakosról emlékeztek meg, akik a német terror áldozatává váltak a második világháborúban.

Mindössze egy nappal azt követően, hogy fény derült az esetre, az emlékmű minden darabja eltávolításra került a helyszínről, a lakosok azonban nem tudják, hogy ki vitte el őket, és hol kötöttek ki a „maradványok”.

Tegnap este teherautók és terepjárók tűntek fel. Az összes darabot felpakolták, és elvitték. Azt mondják, hogy az emlékművet rekonstruálják. Nem értem, hogyan, amikor az egész a darabjaira hullott

– mondta a Milan Blagojević, aki szintén a faluban él.

Az üggyel kapcsolatban megszólalt Goran Vesić építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, aki kijelentette, hogy az emlékmű ledöntése „megengedhetetlen”, és arra kérte a kivitelezőt, hogy „sürgősen rekonstruálja és állítsa vissza a helyére” az emlékművet, mert az „történelmi jelentőségű” a környéken élő emberek számára.

A kínaiak mindenfelé építenek

Emékmű

A Szerbia és Montenegró között épülő autópálya. Miután ez egy szerb térkép, Koszovót Szerbia részeként tünteti fel (Forrás: Srbija Danas)

Számontartani sem könnyű, hogy a kínaiak hány szerbiai projektekben vesznek részt, de ott vannak szinte mindenütt, legyen szó például a Belgrád és Budapest között kimondottan lassan épülő gyorsvasútról, vagy más vasutak, főutak és mellékutak építéséről, hogy a bánya- vagy nehézipari beruházásokról ne is beszéljünk.

A szerb kormány 2021. decemberében két szerződést írt alá a kínaiakkal, az egyik vonatkozott ezek közül a Požega, Užice és Loznica közötti pályaszakasz, valamint egy alagút megépítésére annak a most épülő autópályának a részeként, amely Szerbiát köti majd össze Montenegróval.

A szerződést szerb részről Tomislav Momirović volt építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter írta alá Aleksandar Vučić szerb elnök és Csen Po kínai nagykövet jelenlétében.

Az aláírást követően a szerb elnök természetesen menetrendszerűen „elnyilatkozta magát”, és megállapította, hogy az állam először szán ekkora összeget a térségben élők közlekedési problémáik megoldására, ami „jól jelzi”, hogy nemcsak a belgrádiakra és az újvidékiekre gondolnak, mert ezek az utak nem csak azt szolgálják, hogy az említett két város lakossága könnyebben megközelíthesse a montenegrói tengerpartot.




Az olvasás folytatása

Koszovó

Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Aláírási impotencia
NEM SZAKADT LE A CSILLÁR: Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte, hogy Koszovó és Szerbia megállapodott a korábban elfogadott francia-német, vagy inkább EU-javaslat végrehajtási mellékletében a kapcsolatok normalizálása felé vezető úton (Forrás: Twitter, Josep Borrell)
Olvasási idő: 6 perc

A legutóbbi ohridi találkozó a politikai impotencia újabb bizonyítékának tekinthető, az amerikai diplomácia hathatós közbenjárásával ugyanis Josep Borrell egy alá nem írt szerződés alá nem írt mellékletéről tárgyalt Ohridban két úriembernek kinéző alakkal, akik az aláírt megállapodásokat sem tartják be. Magyarán ez azt jelenti, hogy egy hetes nemzetközi, amerikai és európai győzködés és gyomrozás után az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ismét találkozott a szerb elnökkel és a koszovói miniszterelnökkel, aminek során szóbeli elfogadásra került a szintén csak szóban elfogadott francia-német non paper végrehajtási melléklete. Ne feledjük, az említett francia-német javaslatot az Európai Unió „magáévá tette”, mert annál – mint a közvetítők fogalmaztak – a világon jobb megállapodás nincs. A helyzet a balkáni viszonyokhoz illő módon „megfelelően abszurd”.

Aláírási impotencia

Ohridban 12 órás maratoni megbeszélés után állt fel az asztaltól a két „úriembernek látszó alak” a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd újabb fordulóját követően.

A találkozó középpontjában a koszovói rendezésre felkínált európai javaslat végrehajtásáról szóló megállapodás volt.

A találkozót követően Aleksandar Vučić szinte diadalittasan közölte, hogy semmit nem írt alá, bár bizonyos szerződést – megállapodást, vagy nevezzük akárminek – kötöttek ugyan, de ő – mint már mondtuk – semmit nem írt alá.

Ez a kijelentés tekinthető ugyan Belgrád diadalának, de más szempontból Vučić vereségének is.

Aláírási impotencia

SZÚRÓS TEKINTET: Külön-külön is tárgyaltak velük (Forrás: Instagram, Aleksandar Vučić)

A „semmit nem írtam alá” kinyilatkoztatás természetesen szerb belpolitikai célokat szolgált, és leginkább a szélsőjobbos hazai politikai felhasználókat célozta meg, akik folyamatosan azt követelik, hogy a szerb elnök semmilyen dokumentumot ne lásson el az aláírásával.

Ez az „aláírási impotencia” legalább annyira elfogadhatatlan hozzáállás a tárgyalási folyamat során, mint Albin Kurti koszovói miniszterelnök viselkedése, aki az aláírt szerződéseket sem tartja be.

Ezt a packázást pedig az Európai Unió és az Egyesült Államok tűri, ráadásul nagy médiapompát biztosít hozzá, amely során komolynak látszó közvetítők komolytalanul viselkednek, mert hogy minden kétséget kizáróan nem „getlemen’s agrementnek” nevezhető szerződéskötésről van szó, hanem két megállapodásra képtelen alak „sztárolásáról”.

Dagasztják a semmit

Ennek megfelelően az „ohridi partraszállás” nem szerb-koszovói D-napként kerül be a történelembe, bár a szerb elnök szerint a sok nézeteltérés ellenére udvarias és konstruktív beszélgetés folyt, vagyis getlemenek módjára társalogtak, és vélhetően nem azzal foglalkoztak, hogy a történelem során ki kinek hordta a sört.

A koszovói miniszterelnök az ohridi találkozót követően a legutóbbi brüsszeli megállapodáshoz hasonlóan megint azon siránkozott, hogy „ő aláírni ment, amit viszont a másik fél került”, és ez a színtiszta igazság, merthogy – mint már megállapítottuk – a szélsőjobbos befolyás, valamint a „belső nemzeti érzelmű késztetés” hatásra a szerb elnök semmit sem hajlandó aláírni.

Azért jöttünk Ohridba, hogy aláírjuk a melléklet végrehajtásáról szóló alapmegállapodást. A másik fél, akárcsak a február 27-i brüsszeli tárgyalásokon, kerülte a megállapodás aláírását, és most a mellékletét is

– mondta Albin Kurti, aki könnyedén presszionálja a szerb elnököt és a nemzetközi közvetítőket azzal, hogy „ő aláírná, aláírná és aláírná, de lám-lám a másik”, merthogy számára az aláírt szerződések sem jelentenek semmit.

Ehhez az egész komédiához rebbenés nélküli szemmel asszisztál Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni megbízottja, aki az estébe/éjszakába nyúló találkozót követően azt mondta, nagyon elégedett a Belgrád és Pristina között létrejött megállapodással, amely szerinte „nehéz, de szükséges” volt.

Ez a nyilatkozat is hazai – mármint amerikai – felhasználásra készült, egy közvetítő ugyanis nem mondhatja, hogy már megint kudarcot vallottunk – mondjuk ikszedik alkalommal -, mert az ilyesmi sehogy sem hangzik jól, ezért inkább dagasztják a semmit, és úgy tesznek, mintha lenne szerződés, legyen az akár „getlemen’s agrement” is, függetlenül attól, hogy a balkáni politikusok vonatkozásában az „úriember” kiveszőben lévő fajnak számít.

Ehhez falaz a brüsszeli közvetítő is, aki szerint Szerbia és Koszovó megállapodott abban, hogy milyen úton-módon váltja valóra a két fél közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló egyezmény végrehajtási mellékletletét, amelyek közül sem került egyik aláírására, ami jobb helyeken azt jelzi, hogy semmit sem akarnak végrehajtani sem az egyik, sem a másik oldalon.

De ezt nem lehet a világ képébe vágni, mert a politika az a műfaj, amelyben a legnagyobb kudarcot is bombasztikus sikerként kell eladni, nehogy felmerüljön az alkalmatlanság kérdése.

Minden szereplő mentségére szolgáljon, hogy ez a Balkán, ahol az adott szó ugyanúgy nem ér semmit, mint ahogy az aláírt dokumentum is csak egy papírfecni.

Amit nem írtak alá

Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e olyan megállapodást részletesen ismertetni, amelyet az érintettek szóban fogadtak el, miközben ki tudja, hogy mit gondoltak, illetve – tegyük a kezünket a szívünkre -, tudjuk, hogy mit gondolnak, csak azt nem írják alá.

A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálásának útjáról szóló megállapodás végrehajtási melléklete azzal kezdődik, hogy a dokumentum az előző (szintén alá nem írt) megállapodás szerves részét képezi.

És akkor jöjjön a többi pont, minden további kommentár nélkül!

– Koszovó és Szerbia teljes mértékben vállalja, hogy tiszteletben tartja a megállapodás és e melléklet valamennyi cikkelyét, és gyorsan és jóhiszeműen végrehajtja a megállapodásból és e mellékletből eredő összes kötelezettségét.

– A felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás és a végrehajtási melléklet Koszovó és Szerbia EU-csatlakozási folyamatának szerves részévé válik. A felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás és e melléklet elfogadását követően az uniós közvetítő azonnal megkezdi a Szerbiára vonatkozó 35. fejezet kritériumainak megváltoztatását a megállapodásból és e mellékletből eredő kötelezettségek miatt. A Koszovói Különleges Normalizációs Csoport napirendje ugyanúgy tükrözi Koszovónak a megállapodásból és e mellékletből eredő új kötelezettségeit.

– A felek megállapodnak abban, hogy sürgősen elfogadják az eltűnt személyekről szóló nyilatkozatot az EU által közvetített párbeszéd keretében.

– A 7. cikkely végrehajtása érdekében Koszovó haladéktalanul tárgyalásokat kezdeményez az EU által közvetített párbeszéd keretében a koszovói szerb közösség megfelelő szintű önkormányzatának biztosítására vonatkozó konkrét rendelkezések és garanciák létrehozásáról a párbeszéd korábbi szakaszaiból származó megállapodásokkal összhangban, amelyeket az uniós közvetítő megerősített.

– A felek megállapodnak abban, hogy 30 napon belül létrehoznak egy vegyes monitoringbizottságot, amelynek elnöke az EU. Az összes rendelkezés végrehajtását a Közös Monitoring Bizottság biztosítja és ellenőrzi.

– A 9. cikk végrehajtása érdekében az EU 150 napon belül donorkonferenciát szervez annak érdekében, hogy beruházási és pénzügyi támogatási csomagot hozzanak létre Koszovó és Szerbia számára. Támogatás nyújtására addig nem kerül sor, amíg az EU meg nem állapítja, hogy a megállapodás valamennyi rendelkezését maradéktalanul végrehajtották.

– Koszovó és Szerbia megegyezik abban, hogy minden pontot egymástól függetlenül hajtanak végre.

– Jelen mellékletben szereplő sorrend nem kérdőjelezi meg azok végrehajtásának sorrendjét.

– Koszovó és Szerbia megállapodik abban, hogy nem akadályozza egyetlen cikkely (pont) alkalmazását sem.

– A megállapodás végrehajtásával kapcsolatos valamennyi vitára az EU által vezetett párbeszéd keretében kerül sor.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi

– Koszovó és Szerbia tudomásul vette, hogy a megállapodásból, e mellékletből vagy a korábbi párbeszédről szóló megállapodásokból eredő kötelezettségeik be nem tartása közvetlen negatív következményekkel járhat az EU-csatlakozási folyamataikra nézve, akárcsak az EU-tól kapott pénzügyi támogatásra vonatkozóan.

Epilógus

Végiggondolva a fent elmondottakat, és megnézve a szerb elnök vasárnap déli sajtótájékoztatóját, több dolog is eszünkbe juthat, az egyik az, hogy hova vezethet az Európai Unió „bot és sárgarépa” jellegű politikája, amely a jutalmazás & büntetés elvét követi, kinek-kinek érdemei szerint.

Aleksandar Vučić ezúttal is elmondta, hogy ő az Európai Unió híve, ő tudja ugyanis, vagyis ő tudja a lejobban, hogy mekkora anyagi előnnyel járhat Szerbia számára, ha nem veszik össze Brüsszellel. Ugyanakkor az ablaka alatt ott hangol a szélsőjobb, amely pillanatok alatt lerohanná Koszovót, verbálisan legalábbis.

Lélekben és alkotmányosan maga a szerb elnök sem mondott le a volt szerbiai tartományról, de mivel van némi realitásérzéke, ezért már sejti, hogy Koszovó rég elment, csak ezzel a gondolattal Szerbiában ma még nem lehet tömegeket megmozgatni.

Ezt a megérzést igazában maga sem akarja végiggondolni, mert azzal korábbi, és némileg jelenlegi önmagával kerülne szembe. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a koszovói albánok nem az együttélés bajnokai, ahogy az északi területeken élő koszovói szerbek vezetői sem.

Mindennek a levét pedig a Koszovóban szórványban élő szerbek isszák meg, akik minden nap ki vannak, és ki lehetnek téve a körülöttük élő albánok zaklatásainak.

Miért nem írtam alá? Több dolog miatt. Szerbia nemzetközileg elismert ország, számomra viszont az úgynevezett Koszovói Köztársaság nem nemzetközileg elismert ország

– mondta a vasárnapi déli ebédet helyettesítő Vučić, aki minden bizonnyal abból indult ki, hogy ha bármit is aláír, akkor elismeri Koszovó függetlenségét.

Csakhogy ez az álláspont nélkülözi a következetességet, 2015-ben ugyanis már aláírta a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozását szabályozó megállapodást, és ha ebből indulunk ki, bizonyos értelemben már akkor elismerte Koszovót.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.