A cikk meghallgatása

Nehéz lenne nem észrevenni, hogy Szerbiában szélsőjobboldali és neonáci csoportok Koszovó és Ukrajna ellen hergelnek, bár a belgrádi ügyészség elutasította azokat a feljelentéseket, amelyeket egy belgrádi ügyvéd és három szerbiai civil szervezet tett a Wagner Csoporttal “szimpatizálókkal” szemben. A BALK tavaly arról számolt be hogy szerb szélsőjobboldali csoportok vezetői “ellenőrizték” az oroszok által rendezett ukrajnai népszavazási bohózatot, akik arról álmodoztak, hogy már idén orosz tankokon vonulnak be Koszovóba. A belgrádi Blic most diplomáciai és biztonsági forrásokra hivatkozva hosszú cikket közölt arról, hogy Oroszország milyen szélsőjobbos és neonáci csoportokat támogat Szerbiában. A Blic szóhasználta igen erős, de nem áll messze a valóságtól, a BALK rendszeres olvasóit aligha lepik meg az alábbiak.

Kevesen vannak, de veszélyesek

Az Blic hírportál szerint a szélsőjobbos és neonáci szervezetek arra használják fel a koszovói helyzet rendezésére kidolgozott francia-német javaslatot, hogy rendbontást idézzenek elő Belgrádban, és a Koszovóval határos területeken. A nemzetközi közvetítők által összetákolt irományt egyébként nevezzük inkább csak egy újabb “non papernek”, mind igazi javaslatnak, amely vélhetően semmi másra nem jó, minthogy felborzolja a kedélyeket, és hogy teret nyisson a szerb szélsőjobb tobzódásának, valamint a nacionalizmus erősödésének Koszovóban – egyik és másik oldalon is.

A Blic arról ír, hogy a szerb szélsőséges csoportok zavargások előidézésére törekszenek Belgrádban és Koszovó határán. A balközép portál az utóbbit természetesen “adminisztratív vonalnak” nevezi a szerb “mandarin nyelvből” származó kifejést használva.

– Ez a forgatókönyv leginkább az orosz rezsimnek felel meg, amely már régóta zavargásokat és zűrzavart szeretne előidézni Európában, és ehhez a Balkán a leghatékonyabb terep

– írja a Blic, amely arról számol be, hogy a szerbiai parlamentben történteket követően csütörtökön párszáz fős csoport jelent meg a szerbiai parlament környékén és az odavezető utcákban.

A csoportban már korábbról ismert arcok és oroszbarát aktivisták tűntek fel, őket Damjan Knežević, a Népi Járőrség vezetője, Srđan Nogo, a Dveri volt parlamenti képviselője, valamint Nemanja Šarović, a “Szeretet, hit, remény” (Ljubav, vera, nada) mozgalom elnöke vezette.

A Blic szerint ezeknek a szélsőséges csoportoknak látszólag kicsi a táborúk, de jól szervezettek, és erőszakos incidenseket provokálhatnak ki.

Valamennyien szerény megélhetést biztosító foglalkozással rendelkeznek a lakóhelyükön, ezért megalapozottan hihető, hogy Moszkvából kapnak pénzt és eszközöket tevékenységük folytatásához.

Erőszakos akció Belgrádban és Koszovó határán

Az említett szélsőséges csoportok által szervezett oroszbarát séták és összejövetelek nem ritkák, ezek aztán néha erőszakos megmozdulásokba csapnak át. Mondjuk akkor, ha ez Moszkva érdekeit szolgálja.

A legutóbbi “erőszakba torkolló tüntetés” 2020-ban volt Belgrádban, amely mögött feltehetően az orosz vezetés állt.

A tüntetés kiváltó okaként a Covid-elleni intézkedéseket említették, a Blic szerint azonban hamar kiderült, hogy a tüntetés politikai és ideológiai töltetű volt.

A demonstráció a szerb parlament megszállását eredményezte, 43 rendőr és 17 tüntető súlyosan megsérült. Öt hatósági járművet felgyújtottak, a zavargások során három rendőrló megsérült, több mint 70 pajzs és egyéb felszerelés pedig használhatatlanná vált.

A belgrádi lap & hírportál arra emlékeztetett, hogy egy hónappal ezelőtt erőszakos megmozdulás volt “Koszovó és Metohia” közigazgatási vonalán (nem határán!), a tömeg dulakodni kezdett a rendőrökkel és kisebb csetepaté is kialakult.

Erőszakos akciókra is kaphatók

A 2020-as parlamenti inváziót követően a rendőrség Damjan Kneževićet nevezte meg szervezőként, és ezért akkor őrizetbe is vették.

A koszovói határon egy hónappal ezelőtt rendezett megmozduláson feltűnt Knežević is, aki korábban a “Zavetnici” (Az eskü őrzői) alelnöke volt, ezúttal pedig a hírhedt Wagner Csoport zsoldosainak brandjével díszített sapkával a fején vonult fel.

WAGNER: Damnjan Knežević a Wagner “logóval”, madarát tolláról, embert jelképekről (Screeenshot)

Tavaly tett oroszországi látogatását Knežević arra is felhasználta, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök ellen fordítsa a vendéglátóit.

A Blic megállapítja, hogy Moszkva évek óta több Szerbiában működő szervezet és magánszemélyt támogat, de természetesen valamennyien tagadják a Kremlhez fűződő közvetlen kapcsolatukat, végképp pedig azt, hogy Vlagyimir Putyin rezsimje finanszírozza őket.

Ezek a szélsőséges csoportok hazafinak mondják magukat, akik egyaránt a szívükön viselik Oroszország és Szerbia ügyét, mindeközben a testvéri kapcsolatok ürügyén számos Telegram-profilon nyomatják a nacionalista propagandát és küldik a háborúra uszító üzeneteket Koszovóval kapcsolatban, de tanácsokat adnak arra is, hogy a szerbek miként viselkedjenek Oroszország Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban, persze ők nem így fogalmaznak.

Ki uszít Oroszországból?

Az Oroszországból uszítók közül néhányan gyakran tartózkodtak Szerbiában, ezek a személyek különösen azóta aktívak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A Kreml “politikai szatelitjei” ma már napi kapcsolatot tartanak fenn a szerbiai szélsőjobboldali és neonáci szervezetekkel, a Blic szóhasználata szerint.

Damjan Knežević 2014 óta aktív “politikus” Szerbiában, 2020 óta a Népi Járőrség élén jelenik meg. Akkor kezdték meg fekete ruhába öltözve zaklatni a migránsokat, majd később oltásellenes magatartást vettek fel.

A Népi Járőrség vezetője Andrej Liszovval, a Sasok (Orlovi) “orosz-szerb” kulturális központ első emberével, ismertebb nevén a “Gonosz Sasok” elnökével tart fenn kapcsolatot, a szervezet nemrég költözött be a Wagner Csoport szentpétervári székházába.

Knežević az egyik első látogatója volt a félkatonai (vagy egészen katonai) zsoldoscsoport újonnan megnyílt haditechnikai központjának.

Szerbia az utóbbi időben többször is negatív kontextusba került a külföldi médiában, miután a belgrádi homlokzatokon és falakon a “Wagner” szimbólumai jelentek meg.

Szeribában általános elterjedt vélemény, hogy ezeket a graffitiket/murálokat a Népi Járőrség ültette át szerb környezetbe, különösen azt követően, hogy az egyikem ott díszeleg a szélsőjobboldali szervezet neve. Ezt csak a szerbiai ügyészségnek nem tűnik fel.

Orosz Birodalmi Mozgalom és a Srbska akcija

A Népi Járőrségen kívül a “Srbska akcija” (Szerb Akció) is rendelkezik oroszországi kapcsolatokkal, mégpedig az Orosz Birodalmi Mozgalommal, amelyet az Egyesült Államok és EU is terrorista csoportnak nyilvánított.

Két szerb szélsőjobboldali vezető, aki ellenőrizte az “orosz régiókkal” kapcsolatos kvázi népszavazást

Nyugati vélekedés szerint az orosz hírszerzés a cári eszméket hirdető mozgalom közvetítésével találja meg azokat a szélsőségeseket, akiket saját céljaira használ fel Európa szinte bármely pontján.

Szerbiában vélhetően ezzel a csoporttal működik együtt Srđan Nogo, a Dveri volt képviselője, aki több szerbiai & belgrádi megmozdulás szervezetője.

A Blic nem tett említést Miša Vacićról, a Szerb Jobboldal (Српска десница) és Ivan Ivanovićról, a Mieink (Наши) Konzervatív Mozgalom vezetőjéről, akik a négy ukrajnai körzetet érintő orosz népszavazási bohózat ellenőrei voltak, és Volgográd környékén portyáztak, nyilván nem saját költségen.

Vacić egy ott készült fotón “három ujjas” szerb karlendítéssel pózol, Ivanović pedig az itt látható képhez azt fűzte a Twitteren, hogy “jövőre (a koszovói) Prizrenben az orosz testvérekkel”.

Vacić azóta már a Wagner Csoportról készült “falfestménnyel” dekorálta ki a Twitter-profilját, a képen az olvasható, hogy “Wagner Csoport – Orosz Vitézek”.

A szerb szélsőjobbos “műkedvelő” egy csütörtöki bejegyzésében azt írta, hogy a koszovói helyzetnek egyetlen megoldása van, ami nem más, mint Koszovó elfgolalása.

Kérdések

A Nyugat, illetve az Egyesült Államok által felügyelt EU, Quinta vagy akármi/akárki választás elé állította Szerbiát.

A szinte osztódással szaporodó nyugati közvetítők állítólag azt is felvázolták, hogy a nyugati terv elutasítása milyen következményekkel járhat, arról viszont szinte szó sem esik, hogy mi történik akkor, ha Szerbia netalán elfogadja a szóban forgó javaslatot.

Hogyan reagál erre a szerb szélsőjobb? Vajon utcára vonulnak-e Szerbiában az szélsőjobboldal által dirigált erők, amelyek kisebb dolog miatt is tobzódtak már Belgrádban & Szerbiában, mint például legutóbb a Pride idején.

És az is kérdés, hogy mit tesz Oroszország ezeknek az erőknek a “megerősítésére”, vagy mit tesznek az Éjszaka Farkasai Putyin-barát motorosbanda szerbiai tagjai.

Kérdésként esetleg az is felmerülhet, hogy a Nyugat részéről épeszű ötlet volt-e éppen most elmérgesíteni a balkáni helyzetet, és esetleg egy újabb frontot nyitni Európában, főleg akkor, amikor eléggé nyilvánvaló volt, hogy Oroszország éppen ezt szeretné.