Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A belgrádi főügyészség elutasította azokat a feljelentéseket, amelyeket az „Október Csoport” tett Alekszandr Bocan- Harcsenko orosz nagykövet, Aleksandar Vulin, a szerbiai Biztonsági Tájékoztatási Ügynökség (BIA) igazgatója, valamint Damjan Knežević “népi járőr” ellen háborúban vagy fegyveres konfliktusban való részvétel szervezése miatt. Čedomir Stojković ügyvéd a saját és az általa vezetetett Október Csoport, valamint egy szerbiai ukrán és egy szintén szerbiai orosz csoport nevében több ismeretlen személye ellen is feljelentést tett január 19-én, az ismeretlen személyek az orosz nagykövetségen és a niši orosz-szerb humanitárius központban dolgoznak, illetve a Népi Járőrség tagjaiként működnek. A feljelentések elutasításával a belgrádi ügyészség átvitt értelemben legalizálta a Wagner Csoporttal történő együttműködést, illetve nem tartja aggályosnak az ilyen tevékenységet.

A feljelentés elvetése

A belgrádi főügyészség közleménye szerint a három feljelentést elutasították, mert nem merült fel gyanú a benne említett bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban, sem más olyan bűncselekmények vonatkozásában, amelyek miatt hivatalból eljárást kellene indítani.

Az ügyészség úgy véli, hogy a vádemelés alaptalan állításokon és egy sor feltételezésen alapul, miszerint a feljelentett személyek Szerbia állampolgárait az ukrajnai fegyveres konfliktusban való részvételre buzdították az Orosz Föderáció oldalán harcoló katonai vagy félkatonai alakulatok tagjaként.

Az ügyészség azt is alaptalannak minősítette, hogy az állítólag a toborzott személyek kiképzésének szervezése, valamint felszerelése és eszközökkel történő ellátása folyik Szerbiában, ami kimerítené a háborúban vagy külföldi fegyveres konfliktusban való részvétel bűncselekményének elkövetésére történő felbujtást.

A főügyészség álláspontja szerint a kérelmező olyan tényekre hivatkozik, amelyeket „általánosan és nyilvánosan ismertnek, ezért megkérdőjelezhetetlennek tart”, és amelyek az ügyészség álláspontja szerint jogi értelemben nem rendelkeznek ilyen jelleggel, az egyes állítások pedig önmagukkal is ellentmondanak.

– Felhívjuk a figyelmet, hogy a főügyészség elutasította a feljelentést Damjan Knežević, és a Népi Járőrség nevet viselő szervezet több tagja ellen, nemzeti, faji és vallási gyűlölet és türelmetlenség szításának bűntette miatt, mert idén januárban Belgrádban több helyen is a Wagner Csoport logójával ellátott graffitiket festettek

– olvasható a főügyészségi közleményben, amely szerint ebben az esetben azért nem fogadták be a feljelentést, mert megalapozatlan a gyanú azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett bűncselekmény elkövetésre került, vagy hogy más olyan bűncselekmény esete állna fenn, amely miatt hivatalból eljárás kellene indítani.

Az ügyészség álláspontja szerint az említett graffitik felrajzolása nem alkalmas arra, hogy nemzeti, faji és vallási gyűlöletet és türelmetlenséget szítson, illetve az ukránok megölésére hívjon fel, ahogy azt a kérelmező állítja.

A közlemény szerint a graffitik nem tartalmaznak olyan szöveges üzeneteket és grafikai szimbólumokat, amelyek az Oroszország és Ukrajna közötti jelenlegi konfliktusban elmélyítenék a nemzeti gyűlöletet az orosz és az ukrán nép azon tagjai között, akik jelenleg a Szerb Köztársaság területén élnek.

A belgrádi főügyészség megállapítja azt is, hogy ezek a cselekmények nem alkalmasak arra, hogy etnikai konfliktusokat idézzenek elő, és nem is eredményeztek ilyen konfliktust.

??? Csúcsot döntő gyorsaság

Az elutasítással kapcsolatban a feljelentést tevő Čedomir Stojković ügyvédi irodája közleményt adott ki, amely szerint „megakadályozásra került a Wagner Csoport által történő toborzással kapcsolatos nyomozás megindítása”.

A feljelentésre adott válasszal kapcsolatos közlemény

Az ügyvédi iroda már a közlemény címében felszólította a főügyészséget annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy ez kinek az utasítására történt, a közlemény első mondatában pedig megállapította, hogy a szerbiai igazságszolgáltatás történetében, illetve a főügyészség és a többi ügyészség történetében még soha nem fordult elő, hogy négy munkanapon belül utasítottak el egy feljelentést bármiféle nyomozás megindítása nélkül.

Az ügyvédi közlemény ezzel összefüggésben arra is kitér, hogy az ügyészségnek kötelessége lett volna, hogy ellenőrizze a feljelentésben szereplő felvetéseket, és hogy ezzel kapcsolatban információkat kérjen a Biztonsági Tájékoztatási Ügynökségtől (BIA) és a belügyminisztériumtól.

– A kérdések fontosságára való tekintettel az ügyészségnek kötelessége lett volna, hogy kimerítő részletességgel és figyelemmel kezelje azt, ami feljelentésre került

– állapította meg a belgrádi ügyvéd irodája, amely egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az internetet elárasztották a felvételek, amelyek a szerbiai állampolgárok kiképzését mutatják be az ukrajnai háborúban történő részvételre.

– Az ügyészségnek és a titkosszolgálatoknak maguktól kellett volna lépniük, és kellett volna megindítaniuk a vizsgálatot. Nem tették! Ezért adtuk be a feljelentést. Az ügyészség rekordidő alatt elutasította

– állapította meg Stojković irodája, amely vastag betűkkel írta, és szó szoros értelmében aláhúzta, hogy az „ügyészség minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy a Wagner Csoport toborzásával kapcsolatos vizsgálat megakadályozásra került, vajon kinek az utasítására?”

Az iroda arra a kétségtelen tényre is emlékeztetett, hogy szerb állampolgárok keresik fel a Wagner Csoport szentpétervári székhelyét, amivel a közösségi médiában maguk dicsekszenek el.

– Az is világos és kétségbe vonhatatlan, hogy szerbiai állampolgárokat katonai szervezetek készítenek fel az ukrajnai háborúra, amelyben részt is vesznek, és ezzel a közösségi médiában dicsekszenek, illetve amiről az orosz média is beszámol

– állapította meg az ügyvédi iroda, amely szerint az is „világos és kétségbe vonhatatlan”, hogy az orosz nagykövetség hirdetményt tett közzé az orosz hadsereghez történő csatlakozásra.

Mindezek alapján a belgrádi ügyvédi iroda azt is „világosnak és kétségbe vonhatatlannak” nevezte, hogy a vizsgálatot meg kellett volna indítani, és ismételten feltette a kérdést, hogy ki akadályozta ezt meg, és milyen módon volt hatással az ügyészségre.

Egyúttal azt is közlik, hogy a fent említettekből „kristálytisztán kiderül”, hogy a feljelentések megalapozottak volt, és hogy mindez botrányos, ezért az elkövetkező napokban további lépéseket kívánnak tenni, vagyis „adekvát akciókat indítanak ezzel a botránnyal kapcsolatban”.

Politikai szolgálólány

Ismervén a szerbiai politikai erőviszonyokat, ez a fejlemény a sebtében történt elutasítás ellenére nem számít meglepetésnek, viszont némileg „kilóg abból a képből”, amelyet a szerb elnök az utóbbi napokban, nem jókedvéből ugyan, de mégis igyekszik kialakítani, ennek a képnek az egyik eleme pedig, hogy „halálra vált képpel” fogadta el a koszovói válság megoldására vonatkozó nyugati javaslatot.

Hétfői, uniós zászlóval „kicirkalmazott” televíziós megnyilvánulása alkalmával némileg ugyan már visszalépett, de formálisan nem utasította el a tervet, amelynek elfogadására bizonyos értelemeben kényszer alatt került sor, legalábbis ezt lehetett kihallani az „elnöki szózatból”, a kényszer alatt tett kijelentések/bejelentések pedig „nem kötelezően tükrözik” az érintett személy szándékát.

Még az is elképzelhető, hogy a következő napokban a népszavazási követelés mellett ez a narratíva is előkerül, hogy egymást erősítve haladjon a koránt sem kizárható szerb elutasítás felé.

A feljelentések ura: Zagorka Dolovac, akit minden kormányzat szívesen lát

A belgrádi főügyészség mostani közleménye sokkal inkább megfelel a jelenlegi politikai pillanatnak, amelynek közepette Belgrádban nem szívesen szankcionálják az ukrajnai háborúban történő részvételt, kiváltkép a Wagner Csoport oldalán, mint a nyugati terv mellett tett színvallásnak, amely egyáltalán nincs a szerbek, és a szerb vezetés ínyére.

Egyes beszámolók szerint Szerbiában eddig 32 alkalommal indult eljárás külföldi fegyveres konfliktusban való részvétel miatt, és csak egyetlen esetben vontak felelősségre valakit, aki a Wagner Csoport tagjaként harcolt az oroszok oldalán.

Ezzel összefüggésben felvetődhet ugyan, hogy az igazságszolgáltatás független a politikától, amihez azonban hozzá kell tennünk, hogy ez máshol sem nagyon igaz, de Szerbiában végképp nem.

A szerbiai ügyészséget Zagorka Dolovac vezeti, akit a jelenlegi kormány még az elődjétől örökölt meg, ám harmadszor is megválasztotta a posztra. Dolovac először 2010-ben ülhetett be a főügyészi székbe, és azóta már kétszer újraválasztották.

Mivel a megbízatás hat évre szól, egyetlen szorzással megállapítható, hogy Dolovac 18 évig vezeti a szerbiai ügyészséget. 2021 nyarán történt újraválasztása alkalmával az akkor még igencsak egypárti parlament 171 jelenlévő képviselője közül 168 szavazott rá, ami jól mutatja, hogy milyen mértékben élvezi a Szerb Haladó Párt, és ezáltal a szerb elnök bizalmát.

A szavazás előtt Dolovac ellenfelei 27.343 aláírást gyűjtöttek össze újraválasztása ellen, azt kifogásolva, hogy az újvidéki származású főügyész asszony az „előző politikai garnitúra szolgálólánya volt”, ám az éppen aktuális rezsim iránti hűség szokását – a jelek szerint – azóta is megtartotta.