Connect with us

Balkán

MEGINTETTÉK VÁRHELYIT: Az Európai Parlament megszabta a csatlakozási kritériumokat, de minek?

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Az EP megszabta azokat a kritériumokat, amelyek alapján Bosznia-Hercegovina, illetve Szerbia és Koszovó csatlakozhat az Európai Unióhoz
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 10 perc

Az Európai Parlament megszabta azokat a kritériumokat, amelyek alapján az Európai Tanács legutóbbi ülésén kihagyott Bosznia-Hercegovina, illetve az egymással acsarkodó Szerbia és Koszovó csatlakozhat az Európai Unióhoz. A szavazást követően szerb részről le is lohadt a csatlakozási kedv, a szerb elnök valami olyat üzent vissza, hogy ti törődjetek a saját dolgotokkal, mi is tesszük a magunkét. Érdekes, hogy az albán miniszterelnök Szerbia mellett állt ki, már nem először.

Megintették Várhelyit

Az Európai Parlament továbbra is olyasmit kér a három érintett államtól, amit azok nem képesek, nem tudnak, vagy nem akarnak végrehajtani. Ennek több oka is lehet, például hiányzik a társadalmi konszenzus, nincs meg az egyértelmű politikai akarat, hogy az ellentétes kulturális és vallási kötődésekről ne is beszéljünk. Észak-Macedónia példája jól mutatja, hogy hova fejlődhetnek az események, amikor európai politikusok kívülről – akár a legnagyobb jóindulattól vezérelve – próbálnak belenyúlni a balkáni népek sorsának alakításába, ahelyett hogy az egyetlen valós és eredményre vezető lehetőséget választanák.

Nem kívánunk itt túlzottan elmélyedni az uniós parlamenti elvárások elemzésében, mert soha meg nem valósuló kritériumokról van szó, amelyek inkább távolabb, és nem közelebb viszik az érintett országokat az Európa Uniótól, miközben már most látható jelei vannak annak, hogy Bosznia-Hercegovina esetében megismétlődhet Ukrajna, miközben az Európai Unió teszetoszága jelenti a legnagyobb veszélyt a térség, és azon keresztül az egész Európa biztonságára.

E sorok írója korábban maga sem értette, hogy miért kellene a balkáni országokat feltételek nélkül befogadni, míg nem erre a kérdésére egy brüsszeli panelbeszélgetésen azt a választ kapta körülbelül 10-15 évvel ezelőtt, hogy nagyobb befolyással lehet lenni az ottani népekre, ha belülről próbálják meg őket észhez téríteni, mint ha hagyják őket a falak előtt dulakodni, akkor legfeljebb kötszert lehet ledobni nekik. Azóta persze, az Európai Unió is gyengült, és jelenlegi formájában kevésbé vonzó, de ennek megítélése nemzetenként változik, attól is függően, hogy máshonan milyen ígéreteket kapnak.

Az európai parlamenti állásfoglalásából igyekezünk kihagyni a politikai paneleket, és megpróbálunk csak a lényegre koncentrálni. Az EP azt kérte, hogy Bosznia-Hercegovina valamennyi állami intézménye folytassa az uniós csatlakozással összefüggő reformokat egyebek között a jogállamiság terén. Itt jegyezzük meg, hogy a “jogállamiság” mára már olyan kiüresedett és elhasználódott politikai floszkula a Balkánon, főleg pedig Boszniában, amelynek a jelentése a nulla felé konvergál, mert mindenki azt ért rajta, amit éppen akar, és mert mindenki azt tartja magára kötelezőnek, amit éppen kedve tart, beleértve ebbe a belső és külső erőket egyaránt.

Ez egy olyan politikai bújócskához vezet Bosznia-Hercegovinában, amely során akkor van ipiapacs, amikor a játékben résztvevő legerősebb szereplő éppen azt akarja. Többször felvetettem már a BALK hasábjain, hogy végre el kellene felejteni a daytoni szerződést, amely előbb vagy utóbb ugyanarra a sorsra jut, mint bármely más békeszerződés: megeszi az idő, kicsúsznak alóla a realitások és a politikai visszaélések táptalajává válik, aminek már ma is szemtanúi vagyunk.

A daytoni szerződéssel nem csak az a baj, hogy egy működésképtelen államalakulatot hozott létre, hanem az is, hogy lehetőséget teremt a nemzetek, népek és egyének esetében egymás és a világ kijátszására, például a jelenleg érvényben lévő választási törvény esetében, ezért már most borítékolható, hogy az őszi választások eredménye tovább mélyíti az antagonizmusokat, ahelyett hogy beteremtené a politikai lövész- és egyéb árkokat.

Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban az Európai Parlament aggodalmasnak találta Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos egyes, a szerb entitással kapcsolatos állításait, ezért felkérte az Európai Bizottságot, hogy a tagjaira vonatkozó magatartási kódex alapján értékelje a magyar biztos közelmúltbeli intézkedéseit.

Ennek behatóbb vizsgálatára itt nem térnénk ki, miután Várhelyi általában nem az Európai Bizottság vagy az általam sokat szidott daytoni szerződés “elvei és elvtelenségei” alapján cselkeszik, hanem a küldő állam politikájának szellemében, Magyarország pedig másféle, uniós körökben és szélesebb tekintetben is sokat bírált politikát folytat nem csak Bosznia-Hercegovina, hanem a többi balkáni ország esetében is, így már az is csoda, hogy Várhelyi Olivér megintése valójában csak most következett be. Az más kérdés, hogy miért Magyarország, vagy miért csak Magyarország foglalkozik ennyire behatóan Boszniával?

Boszniai folyamatok

Látnunk kell, hogy Bosznia-Hercegovinában két fontos folyamat játszódik le, az egyik az ország kiürülése és etnikai összetételének módosulása, ami összefügg egymással, a másik folyamatról néhány bekezdéssel lejjebb lesz szó, az etnikai összetétel módosulása pedig egy másik elemzés tárgya lehet, itt abba nem megyünk bele.

A lényeg az, hogy Bosznia-Hercegovina az utóbbi évtizedekben elveszítette lakosságának körülbelül egynegyedét, mivel négyszer-ötször annyian hagyták el az országot, mint amennyien a háborúban meghaltak, de a nagyméretű elvándorlás az egész térségre igaz. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy ha az Európai Unió nem veszi fel a balkáni országokat a soraiba, akkor Bosznia-Hercegovina illetve a térség lakossága a bevándorlás által csatlakozik az Európai Unióhoz, így végül tárgytalanná válik az egész bővítési hacacáré, mert az EU felszippantja a bosznia-hercegovinai & balkáni munkaerő jó részét, és csak az öregek térnek haza meghalni, ha hazatérnek egyáltalán.

Ellenkező irányú és sokkal veszélyesebb folyamat zajlik a NATO esetében, és mindez történik ukrajnai mintára, miután a nem akarnak a nyugati katonai szövetséghez tartozni. Ez nemcsak a “hagyományos oroszbarátságról” szól, ami nagyfokú általánosítás, és azt szolgálja, hogy a tömegek számára érthetővé & emészthetővé váljon a helyzet, eközben azonban lényeges árnyalatok és nem csak árnyalatok vesznek el.

Például az, hogy a NATO-tagság vagy bármilyen más katonai társulásba történő belépés esetén a szerb hadiipar elveszítené önállóságát, ami vonatkozik a szerb fegyverkereskedelemre is, így az ország és egyes politikai struktúrák olyan bevételektől esnének el, ami jócskán befolyásolná a mozgásterüket, de ennek a boncolgatása messzire vezetne. Az biztos, hogy Bosznia-Hercegovina esetében a boszniai szerbek megakadályoznak minden kísérletet, ami a NATO-tagság megszerzésére irányul, ennek következtében az lesz a felállás, hogy nem Bosznia-Hercegovina megy a NATO-ba, hanem a NATO megy Bosznia-Hercegovinába (fegyverzet, katonák és instruktorok helyszínre küldésével), mint Ukrajna esetében.

Radnóti András, a londoni székhelyű Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezető igazgatója januárban úgy nyilatkozott a BALK-nak, hogy az oroszok leginkább azzal a céllal kezdték meg az Ukrajna elleni hadműveleteket, hogy megakadályozzák Ukrajna NATO-integrációjának folytatódását, “ami alatt nem a NATO-csatlakozást kell csak érteni, hanem azt is, ahogy az oroszok szokták mondani, hogy nem Ukrajna megy a NATO-ba, hanem a NATO megy Ukrajnába”.

Bosznia-Hercegovina az egyik, illetve Ukrajnát követően a másik komoly erőpróba lesz a nagyhatalmak, vagy a nagyhatalmi státusra törekvő országok számára, miután az Egyesült Államok mellett Németország és Nagy-Britannia is bele akar szólni a balkáni viszonyok alakításába, vagyis meg akarja vetni a lábát a Nyugat-Balkánon, aminek már számos jele van.

Egyik korábbi cikkünkben megjegyeztük, hogy az Olaf Scholz kancellár által vezetett német baloldali koalíciós kormány szakítani kíván a Merkel-éra külpolitikai törekvéseivel, amelyek súlypontja a gazdasági erőfölény növelése és a nemzetközi konfliktusokba történő beavatkozás kerülése volt. Németország már nem elégszik meg azzal, hogy most éppen ő adja a bosznia-hercegovinai főképviselőt, hanem a brit példát követve saját megbízottat nevezett ki, amivel nyilván a Bosznia-Hercegovina iránt megnövekedett érdeklődését kívánta jelezni, amit “csak tetéz” az a szándék, hogy Németország vissza szeretne térni az EUFOR Altheába, ezzel kapcsolatban június közepe óta hivatalosan kinyilvánított szándék is létezik.

Németország 2012 óta nem vesz részt személyi állománnyal a bosznia-hercegovinai EUFOR-ALTHEA stabilizációs erőkben. A kabinetnek a hadművelethez való újbóli csatlakozásáról szóló döntése, amelyet röviddel Baerbock külügyminiszter nyugat-balkáni útja után hozott, kulcsfontosságú jele Németország erős elkötelezettségének a térség iránt

– fogalmazta meg a német külügyminisztérium közleménye, amely ezt a “törékeny boszniai helyzettel” és az ukrajnai háború miatt kialakuló oroszveszély boszniai növekedésével indokolta meg. Az elképzelést ugyan a Bundestangnak még jóvá kell hagynia, de ebből is látható, hogy Németország katonailag kíván jelen lenni a Bosznia-Hercegovinában, illetve a Balkánon.

Ugyanez a szándéka Nagy-Britanniának is, ezt a legutóbbi NATO-csúcson meg is fogalmazta a mára már “csúnya politikai véget ért” brit miniszterelnök, aki a madridi találkozón jelezte, hogy Nagy-Britannia a jövőben katonai szakértőket küld Bosznia-Hercegovinába, akiknek fő feladata az orosz befolyás mérséklése lesz. Boris Johnson – aki körül azóta elfogyott a levegő – ennek kapcsán kijelentette: London nem engedheti meg, hogy a Nyugat-Balkán Putyin játékterévé váljon.”

Radnóti András a már említett interjúban úgy fogalmazott, hogy “Nagy-Britannia most abban látja a lehetőséget nemzetközi befolyásának felépítésére a BREXIT-referendumnál beígért Globális Nagy-Britannia keretében, hogy felturbózza katonai szerepvállalását szerte a világban – látjuk, hogy a Dél-kínai-tengerre is küldenek brit hajókat – különösen azonban Európában. Kijevben Nagy-Britanniára tekintenek a legmegbízhatóbb szövetségesként, hiszen Nagy-Britannia az elmúlt hetekben – januárról van szó – nagyon jelentős mennyiségű fegyvert küldött Ukrajnának az elmúlt évek összes nyugati szállításához képest”.

Ezért nem véletlen, hogy az oroszok éppen Londongradot, vagyis Londont tekintik az első európai célpontnak, és miután Nagy-Britannia katonailag igyekszik megjelenni Bosznia-Hercegovinában is, és megpróbál “visszamászni” az EUFOR Althea misszióba, amelyet a BREXIT miatt kellett elhagynia – nos, ez az angol szándék nyilván nem fogja jobb kedvre deríteni az oroszokat, akik Nagy-Britanniát szinte ősellenségnek tekintik.

Az EU parlament szóban forgó döntésében felhívta a NATO-t, hogy tegyen lépéseket a boszniai nemzetközi katonai jelenlét biztosítására arra az esetre, ha november 3-át követően egy esetleges orosz vétó miatt az ENSZ BT-ben elmaradna az EUFOR mandátumának meghosszabbítása. Milorad Dodik boszniai szerb vezető a Vlagyimir Putyinnal folytatott legutóbbi szentpétervári tárgyalások alkalmával azt kérte, hogy az oroszok akkor szavazzák meg a békeerő mandátumának meghosszabbítását, ha annak összetételében nem történnek változások. Ha Németország és Nagy-Britannia mégis befurakodna, akkor az változásokat jelente, ami vétót vonna maga után, az EP-kérés tehát erre az esetre vonatkozna, meg amire éppen akarják.

A boszniai szerb tiltakozás miatt ugyanis biztosra vehető, hogy Bosznia-Hercegovina nem megy a NATO-ba, vagyis az ország formálisan nem lesz a NATO tagja, viszont ha Bosznia nem megy a NATO-ba, majd a NATO megy Boszniába, ami most éppen a szemünk előtt zajlik, és amire a bosnyák származású bosznia-hercegovinai védelmi miniszter ígéretet kapott Madridban.

Ezért kockáztattuk meg a feltételezést, miszerint látható jelei vannak annak, hogy az ukrajnai forgatókönyv megismétlődésének Bosznia-Hercegovina esetében, főleg ha tekintettbe vesszük Igor Kalabuhov szarajevói orosz nagykövet nyilatkozatait, amely szerint Oroszország Ukrajnában már megmutatta, hogy miként reagál arra, ha valaki a NATO-ba igyekszik. Az ezzel kapcsolatos interjú itt olvasható, az okfejtés tömény őrületnek számít, de van benne rendszer.

Ezek után felvetődik a kérdés, hogy miként kezeljük az Európai Parlament kritériumait, amelyekkel a brüsszeli & strasbourgi parkolópályáról próbálnak beavatkozni olyan folyamtokba, amely a fejük & fejünk felett dőlnek el, a mostani állásfoglalás egyébként is szembe megy azokkal a 10-15 évvel ezelőtti uniós koncepciókról, amelyek szerint a Balkánt belülről kellene pacifikálni, még mielőtt az ottani népek miszlikbe vágják egymást.

Mellékesen vagy éppen nem mellékesen szólva a balkáni országok felvétele által az is megakadályozható, vagy legalább kordában tartható lenne, hogy Oroszország, Kína, Törökország az Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, az Egyesült & akárki még nagyobb befolyást szerezzen a Balkánon, ezért lehet a későbbiekben kellemetlen, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök gondolkodás nélkül Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök karjaiba vetette magát, miközben a lábaival (lábacskáival) egyre messzebbre rugdosta/rugdossa magától a Balkánt.

Szerbia & Magyarország, dva druga dobra (DDD)

Az Európai Parlament megvitatta a szerbiai országjelentést is, amelyet Vladimír Bilčík tárt a testület elé, miután a szlovén külügyminiszterré avanzsált Tanja Fajon kibukott mellőle.

Hírügynökségi jelentések szerint az EP-képviselők arra szólították fel Szerbiát, hogy forduljon vissza az uniós integráció felé, miközben “sajnálattal állapították meg” az Európai Unió irányába tartó haladás hiányát. Egyúttal azt írták, hogy visszalépés tapasztalható az uniós csatlakozás szempontjából kiemelten fontos területek egy részén. Továbbra is haladást várnak a jogállamiság, az alapvető jogok, a szólásszabadság, a média sokszínűségének erősítése és a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálása terén.

Az Európai Parlament a közlemény szerint aggasztónak találta az unióhoz közeledő nyugat-balkáni országokban erősödő orosz és kínai beavatkozást és dezinformációt, valamint azt hogy – mint írták – Oroszországot és Kínát Szerbia és Magyarország segíti geopolitikai céljaik elérésében a Nyugat-Balkánon.

Erre a megállapításra szinte kórusban reagáltak a fideszes képviselők a Brüsszelből érkező jelentések szerint, a lényeget azonban ugyanúgy nem érintették, mint ahogy a magyar külügyminiszter sem érinti a szinte mindennapossá vált, Brüsszelt szapuló kijelentéseiben, amelyeket a brüsszeli bizottság vagy az Európai Parlament előbb vagy utóbb megtorol, és annak ellenére nem hagy válasz nélkül, hogy egyik oldalnak sincs igaza, a sértődöttség ugyanis ritkán szokott gondolkodásra serkenteni.

A heves reagálás szerint a budapesti vezetés és a kormánypárti EP-képviselők kiállnak Szerbia EU-csatlakozása mellett, meggyőződésük ugyanis, hogy Szerbia több támogatást és megértést érdemel. Ezzel körülbelül ugyanazt mondták, mint Edi Rama albán miniszterelnök, aki szintén megértést kért a nehéz helyzetben lévő Szerbia számára, amelyet a kritériumok szigorításával nem kellene eleve odadobni az oroszoknak.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

Helyszűke miatt már csak annyit jegyezzünk meg, hogy az Európai Parlament döntésére rezignáltan reagáló Aleksandar Vučić mintha “elengedte volna” az uniós csatlakozást, bár úgy nyilatkozott, hogy örül egy felmerülő kezdeményezés elutasításának, amely szerint meg kellene szakítani a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával. A szerb elnök szerint nagyon fontos, hogy Szerbia az európai úton haladjon – ez lesz csak a nagy utazás – de az is fontos, hogy megmaradjon a szabadsága és joga, hogy gondolkodhasson és maga dönthessen mind arról, ami a saját érdekének számít.

Az Európai Parlamenti képviselők többnyire egyet értettek abban, hogy Szerbiát csak akkor lehet felvenni az Európai Unióba, ha elismeri Koszovó függetlenségét, ami az újabb jégkorszakot követő felmelegedés után várható, remélhetőleg addig az Európai Unió is tisztázza a szabadságjogokkal kapcsolatos álláspontját a koszovói vízumkényszert illetően, és az az öt uniós tagország is pozitívan foglal állást a koszovói függetlenség kérdésében, amely eddig elutasító magatartást tanúsított.

Végezetül zárjuk rövidre a kérdést a balkáni csatlakozás ügyében, amelyben mind mondtuk, senkinek sincs igaza, sem az Európi Bizottságnak, amely készen állna egy negyvenegynéhány milliós Ukrajna befogadására, miközben ódzkodik a körülbelül 20 milliós Balkán integrálásától, sem Magyarországnak, amely szerint a balkáni országok teljesítették az uniós elvárásokat és készen állnak a csatlakozásra.

Nem teljesítették az egyébként szégyenletes módon egyre bővülő elvárásokat, és nem állnak készen a csatlakozásra. És tíz év múlva sem fognak készen állni. Nem kell őket “politikai zsarolás” tárgyáva tenni, de arra sincs szükség, hogy baráti vállveregetés közepette hitegessük őket.

Azért kell felvenni a nyugat-balkáni országokat & népeket, hogy ne verjék be egymás fejét, és hogy ne öljék halomra egymást “saját indíttatásból”, vagy esetleg idegen érdekek szolgálatában. És azért kell felvenni őket, mert uniós csatlakoztatásukkal megakadályozhatjuk, hogy az oroszok, a kínaiak, az arabok és az amerikaiak megvessék a lábukat az Európai Unió szomszédságában, egy olyan területen, ahol az Európai Uniónak kellene lennie. Elvben. Az Európai Parlament állásfoglalása pedig mehet a kukába.

Kézzel festett farmerek

Balkán

SZUPERKARTELL: Világszerte 49 bűnözőt kaptak el, sokan közülük a Balkánról származnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Europol e1669721700687
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

A belgrádi Blic úgy tudja, hogy 115 kilogramm kokain csempészésével összefüggésben tartóztattak le két szerb férfit Amsterdamban. Mindketten “ismert” szülőktől származnak, illetve maguk is ismeretségre tettek szert, egyikük válogatott focista volt, a másik pedig neves alvilági szereplő. Sok szálat próbálunk itt felgöngyölíteni, és a cikk végére az derül ki, hogy a napokban Európa-, illetve világszerte 49 bűnöző került rendőrkézre, akik állítólag Titónak dolgoztak, és az Európába érkező kokain egyharmadát mozgatták. A “Sivatagi fény” műveleti nevet viselő akcióban 30 tonna kokaint foglaltak le a rendőrök.

Hogyan működött?

Nyolc embert kaptak el a szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség, a szerb titkosszolgálat, a BIA és a szerb rendőrség, valamint Belgium, Hollandia, az Europol és az Eurojust együttműködése révén, ennek során 115 kilogramm kokaint foglaltak le.

A gyanú szerint a bűnözői csoport tagjai nagy mennyiségű, dél-amerikai eredetű kokain szállítását szervezték meg Rotterdam kikötőjébe, ahonnan a belgiumi Arlon városába vitték tovább a drogot.

A bűnözők fedőtevékenységet is folytattak egy bejegyzett betonlap viszonteladó cégen keresztül, amely Luxemburgban vásárolta a lapokat. Ezeket egy arloni raktárban cseréltek le olyan lapokra, amelyekbe a kábítószert rejtették.

A belga rendőrők összesen 22 betonlapot találtak, amelyek mindegyike három, egyenként 1120 gramm súlyú kokaint tartalmazott, a hangárban összesen 103 ilyen csomag volt.

A szerbiai ügyészség közlése szerint az Arlonban talált kábítószer következő állomása a németországi Trier lett volna, majd a betonlapokat árusító cég londoni raktára, ahonnan a kábítószer piacra dobását szervezték.

A montenegrói kapcsolat

A nyolc letartóztatott személy közül kettő a belgrádi Vračarci csoport tagja, a többiek közvetlenül a kavači klánnak “dolgoztak”.

A bűnözői csoport valójában a montenegrói kavači klán nyugati nyúlványa, a nyolc őrizetbe vett személy közül kettőnek felmenői is ismertek voltak, így vagy úgy.

Az egyik Dušan Petković, aki a Kis-Jugoszlávia focicsapatában vett részt a 2006-os világbajnokságon, a csapat szövetségi kapitánya édesapja, Ilija Petković volt.

A másik őrizetbe vett személy Damjan Roganović, akinek az apja, Milan Roganović az alvilágból “emelkedett ki”, és Rogo néven tevékenykedett az Amerika nevet viselő bűnözői csoportban, amíg 1997-ben nem ölték meg Belgrádban.

Ez a gyilkosság része volt a 1997-ben dúló bandaháborúnak, a most őrizetbe vett Damjan Roganović mindössze három éves volt, amikor a két támadó több tucat golyót röpített az apjába.

Petković – aki évek óta Roganović anyjával élt együtt – korábban az OFK Beograd labdarúgó csapat vezetésével működött együtt, de már régen nincs a klubban.

Belgrád és Dubaj

Szombaton Belgrádban kapták el a szerb sajtóban Vuk V. néven emlegetett férfit, aki a fent említett nyolc személy egyike.

Vuk V. szerb állampolgár, de életvitelszerűen régóta Luxemburgban tartózkodott, Belgrádban bérelt lakása volt, amelyben elfogták. A lakásban több laptopot és telefont találtak, amelyek titkos kódokat használtak, ezek megfejtése folyamatban van.

A holland rendőrség és az Europol együttműködésének köszönhetően közben őrizetbe vettek egy boszniai számazású férfit, aki a volt jugoszláv diktátor, Tito nevét használta fedőnévként.

Az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (Drug Enforcement Administration, DEA) már tavaly azt állította, hogy egy titokzatos balkáni férfi, aki a Tito nevet viselte, szervezi Közép-Európa kábítószerrel történő ellátását. Egy nagy nemzetközi során tavaly szeptemberben 2,6 tonna kokaint zsákmányoltak a rendőrök, és 61 embert vettek őrizetbe, állítólag ennek a kábítószernek a beszerzése is Tito nevéhez köthető.

Balkáni sajtóértesülések szerint a Tito név mögött a boszniai származású Edin Gačanin bújik meg, aki ugyan holland állampolgár, de Dubajban élt mindezidáig, és onnan szervezte a nagy szállítmányok célba juttatását, alakját a mexikói El Chapóhoz, vagyis a Köpcöshöz hasonlították.

Állítólag ő áll annak a piramisnak a csúcsán is, amely a kavači klánt és Vračarci bűnözői csoportot is magában foglalja, és “Tito és Dino”, vagy egyszerűen csak “Szuperkartell” néven vált ismertté.

i.trackmytarget
Az olvasás folytatása

Ukrajna

ÚJRAJÁTSZOTT HÁBORÚK: Délszlávok harca Ukrajnában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

dejan beric gigapixel art scale
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Az Ukrajna elleni orosz invázió újabb alkalmat teremtett arra, hogy ismét egymásnak feszüljenek a térség forrófejű, vagy/és zsoldosnak állt polgárai. Ahogy 2014-2015-ben, most is több száz szerb, horvát, macedón, bosnyák és albán harcol a frontokon. A helyzetet bonyolítja, hogy szerbekből mindkét oldalra – az ukránokhoz és az oroszokhoz is jutott – így egyáltalán nem kizárt, hogy Kelet- vagy Dél-Ukrajnában szerb lő szerbre. Ahogy ugyanez történik a csecsenekkel is, akik szintén ott vannak a front mindkét oldalán.

Gyorsreagálású erők

Ahogy február 24-én megindult az orosz offenzíva, szinte azonnal érkeztek a hírek arról, hogy a szerbek száz számra mennek a Donyec-medencébe, hogy az oroszok oldalán szálljanak be a harcokba. Elsőként, március 2-án a magát csetnik vajdának kikiáltó Bratislav Živković már azzal büszkélkedett, hogy sok szerb meg is érkezett Kelet-Ukrajnába, és még többen készülnek az indulásra.

Živković szerint a már a fronton lévők közül sokan 2014-ben is a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság katonáival vállvetve harcoltak az ukrán hadsereg ellen. Többségük a két háború között Oroszországban rekedt, Szerbiában ugyanis törvénybe ütköző cselekedetnek számít más országok háborúiban harcolni.

Živković és emberei a szerb csetnikmozgalom zászlaja alatt harcolnak a „náci” ukránok ellen, s az oroszokat nem zavarja, hogy a Dragoljub “Draža” Mihailović nevével fémjelzett nacionalista mozgalom a második világháború idején nem kevésszer működött együtt az akkori Jugoszláviát megszállva tartó német erőkkel.

Živković bejelentésével egy időben a horvát médiumokban az jelent meg, hogy mintegy kétszáz horvát érkezett már a térségbe, hogy az ukránok mellett küzdjön a szakadárok ellen. Ez már csípte is a szemét a moszkvai hatóságoknak: bekérették a horvát katonai attasét is, és megrótták azért, hogy Zágráb nem lép fel állampolgárai illegális cselekedetei ellen. (Arról nem érkezett hír, hogy bekérették volna a szerb nagykövetet is.)

A horvát diplomata közölte, az államnak semmi köze sincs az Ukrajnába érkezett, illetve oda tartó horvát önkéntesekhez, illetve zsoldosokhoz.

Orosz adatok szerint június végéig 204 horvát, 168 bosnyák, 158 koszovói albán, 150 albániai albán, valamint 79 macedón személy állt be az ukránok oldalára harcolni, s közülük több mint kétszázan már el is estek a csatákban.

Egyébként megdöbbentő mennyire pontosak – vagy első ránézésre annak tűnnek – azok az információk, amelyekkel az oroszok rendelkeznek: minden este elmondja az orosz védelmi minisztérium szóvivője, hogy hány ukrán fegyvert, katonát semmisítettek meg aznap az orosz erők, ám ha valaki utánaszámol – az amerikaiak megtették – kiderült, hogy már annyi HIMARS rakétasorozatvetőt lőttek ki az oroszok szóvivői szinten, amennyit az USA nem is szállított Ukrajnának.

Bár Moszkvában – valószínűleg politikai okok miatt – nem tartják számon az ukránok oldalán harcoló szerbek számát, ukrajnai források szerint az ő oldalukon is vannak szerbek, akiknek elég, hogy az ukránok is ortodox keresztények.

Színes alak

Az ukrajnai frontokon harcoló szerb önkéntesek/zsoldosok között külön említést érdemel Dejan Berić mesterlövész, aki alkalomadtán YouTube-os videókban számol be az utóbbi napok fejleményeiről.

A 47 éves mindentudó szerb férfi – nagy lendülettel hülyézi le például az ukránokat – a kezdetekben munkásként érkezett Oroszországba: részt vett a 2014-es, Szocsiban rendezett olimpia létesítményeinek építésében.

Ott azonban állítólag kapcsolatba került az orosz titkosszolgálatokkal, és nem állítólag, hanem igazolhatóan, már részt vett az Ukrajnához tartozó Krím elfoglalásában és annektálásában.

Berić egy róla készült dokumentumfilmben úgy nyilatkozott, hogy nagyon keskeny a határ a katona a és a gyilkos között, ezért kimondottan fontos, hogy ezt a határt ne lépje át.

A szerb származású mesterlövész 2014-ben is részt vett a harcokban, és egy rosszul sikerült támadás után ukrán fogságba esett, amelyből állítólag 16 ezer dollárnyi fejpénz” lefizetése után szabadult.

Berić folyamatosan aktív az oroszországi médiában, és egyik célja az, hogy újabb önkénteseket toborozzon az orosz oldalra.

Kaukázusi ismétlés

Nem csak a délszláv népek harcosai küzdenek egymás ellen az ukrajnai frontokon. Az Ukrajnára támadó orosz hadseregben több ezer csecsen harcos is van, s Ramzan Kadirov, az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaság vezetője az egyik legvadabb Ukrajna-ellenes uszító.

Akik most Ukrajna oldalán harcolnak, azok egykor Kadirov fegyvertársai voltak, és az Oroszországtól való elszakadás volt a céljuk. Ramzan Kadirov apja, Ahmad Kadirov volt ugyanis a függetlenség párti csecsenek egyik vezére, ám azt követően, hogy Vlagyimir Putyin 1999-ben hatalomra került, az idősebb Kadirov átállt az oroszok oldalára, ahová fia is követte őt.

Az ukrán oldalon is több száz csecsen harcol, s egyik vezetőjük, akinek otthonát a földdel tették egyenlővé néhány évvel ezelőtt, azt mondta: „mi nem vagyunk amerikaiak, nem tudunk HIMARS-okat, vagy tarackokat adni. Mi csak a testünket és a vérünket ajánlhatjuk fel”.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Balkán

NEM VICC: Megalakult az ex-jugoszláv NASA!

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

bosa rajzolt
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Bár ez a történet leginkább az ős-jugoszláv viccekre emlékeztet, amelyek úgy kezdődnek, hogy megy egy szerb, egy horvát és egy bosnyák… A hír azonban igaz, a volt országai egy SESA (South-East European Space Association, Délkelet Európai Űrhajózási Hivatal) nevet viselő szervezetet hoztak létre, mínusz a fránya szlovénok, akik idejekorán befészkelték magukat az ESA-ba (mármint az Európai Űrhajózási Hivatalba). Az eset szépséghibája, hogy a jelzett alapító ülésre július 27-én került sor, viszont megnyugtató, hogy nemcsak a BALK siklott el felette, de a komplett világ. De most mi bepótoljuk a mulasztást mások helyett is.

A Nagytanács

A SESA-t a következő szervezetek alkotják: a horvátországi Adriai Űrkutatási Szövetség (Adriatic Aerospace Association, azaz A3), a Szerbiai Űrprogram-fejlesztési Bizottság (Committee for Space Programme Development, CSPD), a bosznia-hercegovinai (Mostar) Oktatási és Robotikai, Innovációs és Technológiai Központ (Centar za edukaciju, robotiku, inoacije i tehnologiju iz Mostara, CERIT), Montenegróból (Podgorica) Montenegrói Űrkutatási Intézet, (Montenegro Space Research, MSR), valamint észak-macedóniai Innovációs és Technológiai Fejlesztési Központ (Center for Innovation and Technological Development, NAVIA).

Az új szervezetről annyit kell tudni, hogy a SESA minden résztvevőjének saját fejlesztési programja van, ami kezdeti részesedést jelent a jövőbeli tevékenységek kialakításához.

A horvát A3 fejlesztési céljai elsősorban a műholdas program, az elektromágneses meghajtás és a mesterséges intelligencia fejlesztésére irányul, a többieknek is megvannak az elképzelései, de erről nem túl sokat tudunk, szégyen, vagy sem.

Hogy ez az egész ne legyen még egy “hogyan jussunk EU-s pénzekhez” program, arról – fogódzkodjunk! – az indiaiak gondoskodtak. Nyilván a régi el nem kötelezett kapcsolatoknak köszönhetően, az India függetlenségének 75. évfordulója alkalmából fellőtt 75 műhold közül az egyik a SESA logóját viseli.

Klingon Akadémia

Ami a SESA jövőbeli terveit illeti, itt is sajnos csak az A3 közleményére támaszkodhatunk. Ennek értelmében az A3 olyan tagjai, mint a Rudjer Bošković Intézet, az Amphinicy Kft., Algebra Egyetemi Főiskola, a Zágrábi Egyetem Természettudományi Kara, az Eszéki Egyetem Villamosmérnöki, Számítástechnikai és Informatikai Kara, a cérnai(!) Multinorm Kft., az ATIR Kft., az Oikon Kft., a Span Kft., valamint olyan szervezetek, mint a Horvát Űrhajózási és Rakétaszövetség, a Horvát Műszaki Kulturális Közösség, nagyban hozzá járulnak majd a műholdas technológiák fejlesztéséhez a régióban.

osnovana je svemirska asocijacija jugoistocne europe sesa ciji dio je i pFw dl

Horvátországban külön figyelmet szentelnek majd a 20 km-es szondarakéták tervezésére és karbantartására, illetve ezek az irányítási és kilövési problematikájának, az egész közösség tudományos igényeinek megfelelően.

A SESA közös tevékenységeiről egyenlőre annyit tudunk, hogy gondoskodnak a fiatalok és a diákok oktatásáról, ami magában foglalja a mini- és nano műholdakkal kapcsolatos munkaprogramokat, beleértve azok összeszerelését, az adatátvitellel és adatfeldolgozással kapcsolatos programokat, valamint gyakorlati módon segítik a korábban megszerzett ismeretek és készségek alkalmazását.

Ez a program a SESA “közös örökségének” része, és elsődleges feladata az általános iskolák, középiskolák tanulóinak képzése lesz Horvátországban, Montenegróban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában, de azon szabályok szerint, amelyeket a köztársaságok igényeikkel összhangban, önállóan határoznak meg. Izgatottan várjuk a fejleményeket!

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: