Connect with us

Bosznia

ÚJABB JÁTÉKOS A PÁLYÁN: Nagy-Britannia után Németország is részt kér a boszniai rendezésből

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Annalena Baerbock német külügyminiszter a tartós béke ígéretével járta körbe a bosznia-hercegovinai politikai vezetőket, találkozott a három legnagyobb legnagyobb bosznia-hercegovinai nemzet képviselőivel, és egyúttal tudtára adta országnak-világnak, és természetesen Boszniának, hogy Németországot sem lehet kihagyni a balkáni rendezésből, ha ezt a szerencsétlenkedést lehet így nevezni. Miután Baerbock hasonló üzenettel kereste fel Koszovót és Szerbiát is, elképzelhető, hogy a németek, ezt komolyan is gondolják. Ezúttal csak a boszniai antrét tárgyaljuk ki, amikor…

Németország színre lép

Felsorolni sem könnyű, hogy a német külügyminiszter kivel tárgyalt, 2022. március 10-i bosznia-hercegovinai látogatása során ugyanis hat magas szintű találkozón vett részt alig fél napos szarajevói tartózkodása idején. A német miniszter asszony a 2021. őszén felállt új német kabinetben a progresszív, baloldali Zöldek (Die Grünen) soraiból vette át a Merkel-éra végére meglehetősen “beszürkült” német külügyminisztériumban a kormányrudat.

Olaf Scholz kancellár kormánya feladatának tekinti, hogy a korábbi időszakhoz képest aktívabban szerepet vállaljon a nyugat-balkáni régióban zajló politikai folyamatokban. A Baerbock-látogatás mondanivalóját lényegében az ukrajnai konfliktus tematizálta, mivel a német külügyminiszter asszony minden tárgyalópartnerével a béke és a biztonság megőrzésének fontosságáról beszélt.

Annalena Baerbock a március 10-i látogatása előtti napon a politički.ba hírportálon saját maga által írt sajtóközleményt jelentetett meg a látogatása céljáról. (A politički.ba az a hírportál, amely a “non paper” botrányt robbantotta ki, csakhogy képben legyünk).

A német külügyminiszter a nyugat-balkáni régió békéjét és stabilitását amiatt minősítette kiemelten fontosnak, mert megítélése szerint azon alapszik az európai kontinens békéje. A miniszter asszony írásából kiderült továbbá, hogy a német kormány nyugat-balkáni különmegbízottat nevezett ki Manuel Sarrazin személyében.

Baerbock Szarajevóba érkezését követően Bisera Turković (bosnyák származású) külügyminiszter asszonnyal folytatott négyszemközti egyeztetést. A két miniszter közötti dialógus legfontosabb mozzanata az volt, amikor Baerbock egyértelművé tette Turković számára, hogy a 2022. októberében esedékes boszniai választásokat meg kell tartani.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanács (Vijeće Ministara) nem látja biztosítottnak a választásokhoz szükséges pénzösszeg meglétét, így az EU Külügyi Szolgálata felé jelezték az anyagi támogatásra vonatkozó igényüket. Arra vonatkozóan nem tett egyik fél sem nyilatkozatot, hogy a német kormány kisegíti-e a boszniai költségvetési szerveket szorult helyzetükből, így nem kizárt, hogy a pénzügyi segítség az uniótól érkezik majd, vagyis a boszniai választások költségét is az európai adófizetők állják majd.

Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán mindkét miniszter hangsúlyozta a béke és a szabadság fontosságát. A határozottabb balkáni szerepvállalás bizonyítékának nevezte Baerbock az előbb említett Manuel Sarrazin nyugat-balkáni különmegbízotti kinevezését.

A régiós politikáért felelős állandó kormányzati tisztviselő kinevezése nem újkeletű a balkáni folyamatokat befolyásolni próbáló államok körében, Németország ezzel is nyilván a Bosznia- Hercegovina iránti megnövekedését kívánta jelezni. 2021. decemberében sir Stuart Peach tábornok személyében Nagy- Britannia kormánya is kinevezte saját nyugat-balkáni különmegbízottját.

Elvárások vannak bőven

A találkozón Turković kérte német partnerét, hogy az ukrajnai válsághoz kötődően támogassa Bosznia- Hercegovina uniós tagjelölti státuszának gyorsított és könnyített elnyerését. A kérés előzménye, hogy Bosznia- Hercegovina 2021-ben súlyos kritikát kapott Brüsszelből, mert az EU által a tagjelölti státus elérése érdekében meghatározott 14 kritérium közül  egyet sem sikerült teljesíteni .

Turković azzal érvelt a német félnek, hogy az ukrajnai helyzet eszkalációjának megelőzését szolgálná a tagjelölti státusz megadása, mert azzal vissza lehetne szorítani a szerb szecessziós törekvéseket.

Baerbock a boszniai Államelnökség tagjaival folytatta a sűrű tárgyalási napot. A három államelnökségi taggal közül a bosnyák nemzetiséget képviselő Šefik Džaferović és a szerb nemzetiséget képviselő Milorad Dodik tartott sajtótájékoztatót.

Džaferović kiemelte, hogy német támogatásra is szükség van ahhoz, hogy az ország kikerüljön a jelenlegi belpolitikai válságból. Üdvözölte az aktívabb német szerepvállalást a régióban, és megígérte, hogy Bosznia- Hercegovina továbbra is prioritásként kezeli a NATO- és EU-csatlakozást.

Dodik, mint a boszniai szerbek képviselője/vezetője a tárgyaláson is azt az álláspontot képviselte, hogy az ország belső stabilitása csak úgy képzelhető el, ha a boszniai Szerb Köztársaság jogi helyzete a jövőben is biztosított. Ebből fakadóan kizártnak minősített minden olyan politikai alkut, ami Bosznia- Hercegovinát a szerb entitás felszámolása árán akarná megerősíteni.

Dodik ehhez kapcsolódóan hangsúlyozta, hogy nyitott minden megoldásra, ami a boszniai Szerb Köztársaság boszniai alkotmányban és az annak keretet adó daytoni béke rendszerben elfogadott jogait tiszteletben tartja. Dodik saját szavai szerint “elmagyarázta a német külügyminiszternek, hogy Boszniában semmilyen politikai oldalnak nincsenek elszakadásai szándékai.”

A Jó Ember is szót kapott

Az államelnökségi tagokat követően Baerbock a Merkel vezette kormányokban több miniszteri posztot is betöltő Christian Schmidttel, alias Jó Emberrel folytatta a sort, aki jelenleg a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője. Schmidtnek kiemelten fontos, hogy az őt a jelenlegi pozíciójába az orosz-szerb tengely tiltakozása ellenére bebirkózó német külügy támogatását bírja.

A Dodik által visszatérően csak “jó ember” jelzővel illetett Schmidt kifejtette Baerbocknak, hogy a boszniai stabilitás záloga az uniós integrációs folyamat. Ezen felül a főképviselő az ország legfontosabb problémájának a korrupciót és a területi integritás elleni szecessziós törekvéseket nevezte, amiknek a visszaszorításához kérte Baerbock támogatását.

A német külügyminiszter megígérte, hogy országa & kormánya kiáll Christian Schmidt mellett, különös tekintettel arra, hogy az ukrajnai konfliktusban agresszori szerepet felvállaló Oroszország nem ismeri el Schmidt tevékenységét legitimnek.

A Schmidt és Baerbock közti találkozót a főképviselővel nyíltan szembe helyezkedő Dodik szarkasztikus megjegyzéssel illette. Szerinte csak annyi történt, hogy “két német találkozott egy harmadik országban.”

A nap zárásaként Baerbock összefutott még a boszniai parlament alsó és felső házának vezetőivel, majd a szarajevói, banjalukai és mostari polgármesterekkel folytatott rövid eszmecserét, az utóbbiak többé-kevésbé ellenzéki színekben fociznak.

Gazdasági racionalitás

Az Angel Merkel kancellárságával fémjelzett években Németország a nemzetközi külpolitikában a stabilitás és a kiszámíthatóság szimbólumává vált. Az EU legfontosabb gazdasági hatalmának külpolitikai aktivitását a csendes, kompromisszumkeresés és a párbeszédre való nyitottság jellemezte olyan államokkal szemben is, mint a Putyin vezette Oroszország. Elég csak az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését megemlíteni, aminek üzembe helyezését az ukrajnai orosz katonai agresszió akadályozza.

Vagyis a Merkel-éra külpolitikai súlypontjait a gazdasági erőfölény növelése és a nemzetközi konfliktusokba való beavatkozás kerülése határozta meg. Ezzel a “lassú vízként partot mosó” szereppel akart az Olaf Scholz kancellár vezette baloldali koalíciós kormány szakítani.

A határozottabb külpolitikai szerepvállalás része, hogy Németország stratégiai szempontból újra kiemelt régiónak tekinti a Nyugat- Balkánt, szorosabb párbeszédre törekszik azokkal az államokkal a régióban, amelyek még nem tagjai az EU-nak, és aktívabban közre kíván működni a koszovói és boszniai befagyott társadalmi konfliktusok konszolidálásában.

A hangzatos célokon túl meg kell említeni, hogy az aktívabb nyugat-balkáni szerepvállalásra komoly gazdasági érdekek is kényszerítik Németországot. Jelenleg mintegy 180.000 bosnyák él Németországban, akik munkavállalási vízum birtokában komoly részét képezik a német iparban foglalkoztatottaknak. A németországi bosnyák diaszpóra ezen felül 70.000 olyan személyt is a soraiban tudhat, akik a szigorú német állampolgársági szabályok miatt választás elé álltak az új és az óhaza között, és a boszniai papírjaikat németre cserélték.

Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy ezek közül a személyek közül két boszniai gyökerekkel bíró német állampolgár került be a német parlamentbe (Bundestag) a 2021. évi választások alkalmával. Közülük a kormánypárti Adis Ahmetović szociáldemokrata képviselő a Bundestag nyugat-balkáni jelentéstevője rendszeresen a régióba látogat, és a német sajtóban is éles kritikát fogalmaz meg egyes térségbeli politikai szereplőkkel szemben.

A boszniai, vagy inkább bosnyák diaszpóra németországi ipari termelésben betöltött szerepe mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a boszniai gazdaságba jelentős értékben fektettek be német vállalkozások a korábbi években, ami persze, igaz a Nyugat- Balkán más területeire is: elvégre itt még olcsó a munkaerő, vagyis szofisztikáltabban fogalmazva: a német cégek számára Bosznia- Hercegovina elsősorban az olcsó, de képzett munkaerő és a helyben elérhető természeti erőforrások miatt fontos.

A boszniai jegybank adatai alapján a legfontosabb külföldi beruházó államok Bosznia- Hercegovinában:

A boszniai nagyhatalmi versenyfutásban végrehajtott külföldi tőkekihelyezés terén Németország a 7. helyet érte el 1994. március 1. óta. Az itt gyártott nehézipari és vegyipari termékek általában a német iparban kerülnek felhasználásra. A német külügyminiszter asszony által hangoztatott béketeremtés/fenntartás romantikus/illúzorikus célja a humanitárius okok mellett az élénk gazdasági kapcsolatok miatt is fontos a német fél számára.

A német vállalatok érdeke, hogy az unió legerősebb gazdasági szereplője Boszniát minél előbb bevonszolja az EU-ba, mivel az uniós jogi és gazdasági környezetben még hatékonyabb lehetne a német cégek és azok boszniai leányvállalatai között a kooperáció. A német külügy nagyobb fokú aktivitása mellett is kérdéses marad azonban, hogy a korábbi évtizedben a kritikus hangokat balkáni irányba mellőző német külpolitika milyen mértékben akarja felvállalni a “balkáni rendteremtő” szerepet, tekintettel a történelmi előzményekre.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben olyan nagyhatalmi szereplők a vetélytársak, mint a balkáni muszlimokkal szoros szövetségben lévő Törökország, a szerb nemzetet komoly anyagi és katonai támogatásban részesítő Oroszország, vagy a “daytoni béke” felett egyre kínosabban őrködő Egyesült Államok.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország2 nap telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia5 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava