Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Bosznia

ÚJABB JÁTÉKOS A PÁLYÁN: Nagy-Britannia után Németország is részt kér a boszniai rendezésből

harom testor
A HÁROM TESTŐR: A bosznia-hercegovinai államelnökség tagjai a német külügyminiszterrel, Dodik jellemzően mindig "félrébb áll" (Forrás: internet)
Olvasási idő: 6 perc

német a tartós béke ígéretével járta körbe a -hercegovinai politikai vezetőket, találkozott a három legnagyobb legnagyobb bosznia-hercegovinai nemzet képviselőivel, és egyúttal tudtára adta országnak-világnak, és természetesen Boszniának, hogy Németországot sem lehet kihagyni a balkáni rendezésből, ha ezt a szerencsétlenkedést lehet így nevezni. Miután Baerbock hasonló üzenettel kereste fel Koszovót és Szerbiát is, elképzelhető, hogy a németek, ezt komolyan is gondolják. Ezúttal csak a boszniai antrét tárgyaljuk ki, amikor…

Németország színre lép

Felsorolni sem könnyű, hogy a német külügyminiszter kivel tárgyalt, 2022. március 10-i bosznia-hercegovinai látogatása során ugyanis hat magas szintű találkozón vett részt alig fél napos szarajevói tartózkodása idején. A német miniszter asszony a 2021. őszén felállt új német kabinetben a progresszív, baloldali Zöldek (Die Grünen) soraiból vette át a Merkel-éra végére meglehetősen „beszürkült” német külügyminisztériumban a kormányrudat.

Olaf Scholz kancellár kormánya feladatának tekinti, hogy a korábbi időszakhoz képest aktívabban szerepet vállaljon a nyugat-balkáni régióban zajló politikai folyamatokban. A Baerbock-látogatás mondanivalóját lényegében az ukrajnai tematizálta, mivel a német külügyminiszter asszony minden tárgyalópartnerével a béke és a biztonság megőrzésének fontosságáról beszélt.

Annalena Baerbock a március 10-i látogatása előtti napon a politički.ba hírportálon saját maga által írt sajtóközleményt jelentetett meg a látogatása céljáról. (A politički.ba az a hírportál, amely a “non paper” botrányt robbantotta ki, csakhogy képben legyünk).

A német külügyminiszter a nyugat-balkáni régió békéjét és stabilitását amiatt minősítette kiemelten fontosnak, mert megítélése szerint azon alapszik az európai kontinens békéje. A miniszter asszony írásából kiderült továbbá, hogy a német nyugat-balkáni különmegbízottat nevezett ki Manuel Sarrazin személyében.

Baerbock Szarajevóba érkezését követően Bisera Turković (bosnyák származású) külügyminiszter asszonnyal folytatott négyszemközti egyeztetést. A két miniszter közötti dialógus legfontosabb mozzanata az volt, amikor Baerbock egyértelművé tette Turković számára, hogy a 2022. októberében esedékes boszniai választásokat meg kell tartani.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanács (Vijeće Ministara) nem látja biztosítottnak a választásokhoz szükséges pénzösszeg meglétét, így az EU Külügyi Szolgálata felé jelezték az anyagi támogatásra vonatkozó igényüket. Arra vonatkozóan nem tett egyik fél sem nyilatkozatot, hogy a német kormány kisegíti-e a boszniai költségvetési szerveket szorult helyzetükből, így nem kizárt, hogy a pénzügyi segítség az uniótól érkezik majd, vagyis a boszniai választások költségét is az európai adófizetők állják majd.

Az orosz- konfliktus kapcsán mindkét miniszter hangsúlyozta a béke és a fontosságát. A határozottabb balkáni szerepvállalás bizonyítékának nevezte Baerbock az előbb említett Manuel Sarrazin nyugat-balkáni különmegbízotti kinevezését.

A régiós politikáért felelős állandó kormányzati tisztviselő kinevezése nem újkeletű a balkáni folyamatokat befolyásolni próbáló államok körében, Németország ezzel is nyilván a Bosznia-Hercegovina iránti megnövekedését kívánta jelezni. 2021. decemberében sir Stuart Peach tábornok személyében Nagy-Britannia kormánya is kinevezte saját nyugat-balkáni különmegbízottját.


kis festett kabatok222kis festett kabatok

Elvárások vannak bőven

A találkozón Turković kérte német partnerét, hogy az ukrajnai válsághoz kötődően támogassa Bosznia-Hercegovina uniós tagjelölti státuszának gyorsított és könnyített elnyerését. A kérés előzménye, hogy Bosznia-Hercegovina 2021-ben súlyos kritikát kapott Brüsszelből, mert az EU által a tagjelölti státus elérése érdekében meghatározott 14 kritérium közül  egyet sem sikerült teljesíteni .

Turković azzal érvelt a német félnek, hogy az ukrajnai helyzet eszkalációjának megelőzését szolgálná a tagjelölti státusz megadása, mert azzal vissza lehetne szorítani a szerb szecessziós törekvéseket.

Baerbock a boszniai Államelnökség tagjaival folytatta a sűrű tárgyalási napot. A három államelnökségi taggal közül a bosnyák nemzetiséget képviselő Šefik Džaferović és a szerb nemzetiséget képviselő Milorad Dodik tartott sajtótájékoztatót.

Džaferović kiemelte, hogy német támogatásra is szükség van ahhoz, hogy az ország kikerüljön a jelenlegi belpolitikai válságból. Üdvözölte az aktívabb német szerepvállalást a régióban, és megígérte, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is prioritásként kezeli a NATO- és EU-csatlakozást.

Dodik, mint a boszniai képviselője/vezetője a tárgyaláson is azt az álláspontot képviselte, hogy az ország belső stabilitása csak úgy képzelhető el, ha a boszniai Szerb Köztársaság jogi helyzete a jövőben is biztosított. Ebből fakadóan kizártnak minősített minden olyan politikai alkut, ami Bosznia-Hercegovinát a szerb entitás felszámolása árán akarná megerősíteni.

Dodik ehhez kapcsolódóan hangsúlyozta, hogy nyitott minden megoldásra, ami a boszniai Szerb Köztársaság boszniai alkotmányban és az annak keretet adó daytoni béke rendszerben elfogadott jogait tiszteletben tartja. Dodik saját szavai szerint „elmagyarázta a német külügyminiszternek, hogy Boszniában semmilyen politikai oldalnak nincsenek elszakadásai szándékai.”


A Jó Ember is szót kapott

Az államelnökségi tagokat követően Baerbock a Merkel vezette kormányokban több miniszteri posztot is betöltő Christian Schmidttel, alias Jó Emberrel folytatta a sort, aki jelenleg a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője. Schmidtnek kiemelten fontos, hogy az őt a jelenlegi pozíciójába az orosz-szerb tengely tiltakozása ellenére bebirkózó német külügy támogatását bírja.

A Dodik által visszatérően csak „jó ember” jelzővel illetett Schmidt kifejtette Baerbocknak, hogy a boszniai stabilitás záloga az uniós integrációs folyamat. Ezen felül a főképviselő az ország legfontosabb problémájának a korrupciót és a területi integritás elleni szecessziós törekvéseket nevezte, amiknek a visszaszorításához kérte Baerbock támogatását.

A német külügyminiszter megígérte, hogy országa & kormánya kiáll Christian Schmidt mellett, különös tekintettel arra, hogy az ukrajnai konfliktusban agresszori szerepet felvállaló Oroszország nem ismeri el Schmidt tevékenységét legitimnek.

A Schmidt és Baerbock közti találkozót a főképviselővel nyíltan szembe helyezkedő Dodik szarkasztikus megjegyzéssel illette. Szerinte csak annyi történt, hogy „két német találkozott egy harmadik országban.”

A nap zárásaként Baerbock összefutott még a boszniai alsó és felső házának vezetőivel, majd a szarajevói, banjalukai és mostari polgármesterekkel folytatott rövid eszmecserét, az utóbbiak többé-kevésbé ellenzéki színekben fociznak.

Gazdasági racionalitás

Az Angel Merkel kancellárságával fémjelzett években Németország a nemzetközi külpolitikában a stabilitás és a kiszámíthatóság szimbólumává vált. Az EU legfontosabb gazdasági hatalmának külpolitikai aktivitását a csendes, kompromisszumkeresés és a párbeszédre való nyitottság jellemezte olyan államokkal szemben is, mint a Putyin vezette Oroszország. Elég csak az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését megemlíteni, aminek üzembe helyezését az ukrajnai orosz katonai agresszió akadályozza.

Vagyis a Merkel-éra külpolitikai súlypontjait a gazdasági erőfölény növelése és a nemzetközi konfliktusokba való beavatkozás kerülése határozta meg. Ezzel a „lassú vízként partot mosó” szereppel akart az Olaf Scholz kancellár vezette baloldali koalíciós kormány szakítani.

A határozottabb külpolitikai szerepvállalás része, hogy Németország stratégiai szempontból újra kiemelt régiónak tekinti a Nyugat-Balkánt, szorosabb párbeszédre törekszik azokkal az államokkal a régióban, amelyek még nem tagjai az EU-nak, és aktívabban közre kíván működni a koszovói és boszniai befagyott társadalmi konfliktusok konszolidálásában.

A hangzatos célokon túl meg kell említeni, hogy az aktívabb nyugat-balkáni szerepvállalásra komoly gazdasági érdekek is kényszerítik Németországot. Jelenleg mintegy 180.000 bosnyák él Németországban, akik munkavállalási vízum birtokában komoly részét képezik a német iparban foglalkoztatottaknak. A németországi bosnyák diaszpóra ezen felül 70.000 olyan személyt is a soraiban tudhat, akik a szigorú német állampolgársági szabályok miatt választás elé álltak az új és az óhaza között, és a boszniai papírjaikat németre cserélték.

Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy ezek közül a személyek közül két boszniai gyökerekkel bíró német állampolgár került be a német parlamentbe (Bundestag) a 2021. évi választások alkalmával. Közülük a kormánypárti Adis Ahmetović szociáldemokrata képviselő a Bundestag nyugat-balkáni jelentéstevője rendszeresen a régióba látogat, és a német sajtóban is éles kritikát fogalmaz meg egyes térségbeli politikai szereplőkkel szemben.

A boszniai, vagy inkább bosnyák diaszpóra németországi ipari termelésben betöltött szerepe mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a boszniai gazdaságba jelentős értékben fektettek be német vállalkozások a korábbi években, ami persze igaz a Nyugat- más területeire is: elvégre itt még olcsó a munkaerő, vagyis szofisztikáltabban fogalmazva: a német cégek számára Bosznia-Hercegovina elsősorban az olcsó, de képzett munkaerő és a helyben elérhető természeti erőforrások miatt fontos.

A boszniai jegybank adatai alapján a legfontosabb külföldi beruházó államok Bosznia-Hercegovinában:

adatsor

A boszniai nagyhatalmi versenyfutásban végrehajtott külföldi tőkekihelyezés terén Németország a 7. helyet érte el 1994. március 1. óta. Az itt gyártott nehézipari és vegyipari termékek általában a német iparban kerülnek felhasználásra. A német külügyminiszter asszony által hangoztatott béketeremtés/fenntartás romantikus/illúzorikus célja a humanitárius okok mellett az élénk gazdasági kapcsolatok miatt is fontos a német fél számára.

A német vállalatok érdeke, hogy az unió legerősebb gazdasági szereplője Boszniát minél előbb bevonszolja az EU-ba, mivel az uniós jogi és gazdasági környezetben még hatékonyabb lehetne a német cégek és azok boszniai leányvállalatai között a kooperáció. A német külügy nagyobb fokú aktivitása mellett is kérdéses marad azonban, hogy a korábbi évtizedben a kritikus hangokat balkáni irányba mellőző német külpolitika milyen mértékben akarja felvállalni a “balkáni rendteremtő” szerepet, tekintettel a történelmi előzményekre.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben olyan nagyhatalmi szereplők a vetélytársak, mint a balkáni muszlimokkal szoros szövetségben lévő Törökország, a szerb nemzetet komoly anyagi és katonai támogatásban részesítő Oroszország, vagy a “daytoni béke” felett egyre kínosabban őrködő Egyesült Államok.


Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!


🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: