...
Connect with us

Bosznia

ÚJABB JÁTÉKOS A PÁLYÁN: Nagy-Britannia után Németország is részt kér a boszniai rendezésből

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

harom testor
Olvasási idő: 6 perc

Annalena Baerbock német külügyminiszter a tartós béke ígéretével járta körbe a bosznia-hercegovinai politikai vezetőket, találkozott a három legnagyobb legnagyobb bosznia-hercegovinai nemzet képviselőivel, és egyúttal tudtára adta országnak-világnak, és természetesen Boszniának, hogy Németországot sem lehet kihagyni a balkáni rendezésből, ha ezt a szerencsétlenkedést lehet így nevezni. Miután Baerbock hasonló üzenettel kereste fel Koszovót és Szerbiát is, elképzelhető, hogy a németek, ezt komolyan is gondolják. Ezúttal csak a boszniai antrét tárgyaljuk ki, amikor…

Németország színre lép

Felsorolni sem könnyű, hogy a német külügyminiszter kivel tárgyalt, 2022. március 10-i bosznia-hercegovinai látogatása során ugyanis hat magas szintű találkozón vett részt alig fél napos szarajevói tartózkodása idején. A német miniszter asszony a 2021. őszén felállt új német kabinetben a progresszív, baloldali Zöldek (Die Grünen) soraiból vette át a Merkel-éra végére meglehetősen „beszürkült” német külügyminisztériumban a kormányrudat.

Olaf Scholz kancellár kormánya feladatának tekinti, hogy a korábbi időszakhoz képest aktívabban szerepet vállaljon a nyugat-balkáni régióban zajló politikai folyamatokban. A Baerbock-látogatás mondanivalóját lényegében az ukrajnai konfliktus tematizálta, mivel a német külügyminiszter asszony minden tárgyalópartnerével a béke és a biztonság megőrzésének fontosságáról beszélt.

Annalena Baerbock a március 10-i látogatása előtti napon a politički.ba hírportálon saját maga által írt sajtóközleményt jelentetett meg a látogatása céljáról. (A politički.ba az a hírportál, amely a „non paper” botrányt robbantotta ki, csakhogy képben legyünk).

A német külügyminiszter a nyugat-balkáni régió békéjét és stabilitását amiatt minősítette kiemelten fontosnak, mert megítélése szerint azon alapszik az európai kontinens békéje. A miniszter asszony írásából kiderült továbbá, hogy a német kormány nyugat-balkáni különmegbízottat nevezett ki Manuel Sarrazin személyében.

Baerbock Szarajevóba érkezését követően Bisera Turković (bosnyák származású) külügyminiszter asszonnyal folytatott négyszemközti egyeztetést. A két miniszter közötti dialógus legfontosabb mozzanata az volt, amikor Baerbock egyértelművé tette Turković számára, hogy a 2022. októberében esedékes boszniai választásokat meg kell tartani.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanács (Vijeće Ministara) nem látja biztosítottnak a választásokhoz szükséges pénzösszeg meglétét, így az EU Külügyi Szolgálata felé jelezték az anyagi támogatásra vonatkozó igényüket. Arra vonatkozóan nem tett egyik fél sem nyilatkozatot, hogy a német kormány kisegíti-e a boszniai költségvetési szerveket szorult helyzetükből, így nem kizárt, hogy a pénzügyi segítség az uniótól érkezik majd, vagyis a boszniai választások költségét is az európai adófizetők állják majd.

Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán mindkét miniszter hangsúlyozta a béke és a szabadság fontosságát. A határozottabb balkáni szerepvállalás bizonyítékának nevezte Baerbock az előbb említett Manuel Sarrazin nyugat-balkáni különmegbízotti kinevezését.

A régiós politikáért felelős állandó kormányzati tisztviselő kinevezése nem újkeletű a balkáni folyamatokat befolyásolni próbáló államok körében, Németország ezzel is nyilván a Bosznia-Hercegovina iránti megnövekedését kívánta jelezni. 2021. decemberében sir Stuart Peach tábornok személyében Nagy-Britannia kormánya is kinevezte saját nyugat-balkáni különmegbízottját.

Elvárások vannak bőven

A találkozón Turković kérte német partnerét, hogy az ukrajnai válsághoz kötődően támogassa Bosznia-Hercegovina uniós tagjelölti státuszának gyorsított és könnyített elnyerését. A kérés előzménye, hogy Bosznia-Hercegovina 2021-ben súlyos kritikát kapott Brüsszelből, mert az EU által a tagjelölti státus elérése érdekében meghatározott 14 kritérium közül  egyet sem sikerült teljesíteni .

Turković azzal érvelt a német félnek, hogy az ukrajnai helyzet eszkalációjának megelőzését szolgálná a tagjelölti státusz megadása, mert azzal vissza lehetne szorítani a szerb szecessziós törekvéseket.

Baerbock a boszniai Államelnökség tagjaival folytatta a sűrű tárgyalási napot. A három államelnökségi taggal közül a bosnyák nemzetiséget képviselő Šefik Džaferović és a szerb nemzetiséget képviselő Milorad Dodik tartott sajtótájékoztatót.

Džaferović kiemelte, hogy német támogatásra is szükség van ahhoz, hogy az ország kikerüljön a jelenlegi belpolitikai válságból. Üdvözölte az aktívabb német szerepvállalást a régióban, és megígérte, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is prioritásként kezeli a NATO- és EU-csatlakozást.

Dodik, mint a boszniai szerbek képviselője/vezetője a tárgyaláson is azt az álláspontot képviselte, hogy az ország belső stabilitása csak úgy képzelhető el, ha a boszniai Szerb Köztársaság jogi helyzete a jövőben is biztosított. Ebből fakadóan kizártnak minősített minden olyan politikai alkut, ami Bosznia-Hercegovinát a szerb entitás felszámolása árán akarná megerősíteni.

Dodik ehhez kapcsolódóan hangsúlyozta, hogy nyitott minden megoldásra, ami a boszniai Szerb Köztársaság boszniai alkotmányban és az annak keretet adó daytoni béke rendszerben elfogadott jogait tiszteletben tartja. Dodik saját szavai szerint „elmagyarázta a német külügyminiszternek, hogy Boszniában semmilyen politikai oldalnak nincsenek elszakadásai szándékai.”

A Jó Ember is szót kapott

Az államelnökségi tagokat követően Baerbock a Merkel vezette kormányokban több miniszteri posztot is betöltő Christian Schmidttel, alias Jó Emberrel folytatta a sort, aki jelenleg a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője. Schmidtnek kiemelten fontos, hogy az őt a jelenlegi pozíciójába az orosz-szerb tengely tiltakozása ellenére bebirkózó német külügy támogatását bírja.

A Dodik által visszatérően csak „jó ember” jelzővel illetett Schmidt kifejtette Baerbocknak, hogy a boszniai stabilitás záloga az uniós integrációs folyamat. Ezen felül a főképviselő az ország legfontosabb problémájának a korrupciót és a területi integritás elleni szecessziós törekvéseket nevezte, amiknek a visszaszorításához kérte Baerbock támogatását.

A német külügyminiszter megígérte, hogy országa & kormánya kiáll Christian Schmidt mellett, különös tekintettel arra, hogy az ukrajnai konfliktusban agresszori szerepet felvállaló Oroszország nem ismeri el Schmidt tevékenységét legitimnek.

A Schmidt és Baerbock közti találkozót a főképviselővel nyíltan szembe helyezkedő Dodik szarkasztikus megjegyzéssel illette. Szerinte csak annyi történt, hogy „két német találkozott egy harmadik országban.”

A nap zárásaként Baerbock összefutott még a boszniai parlament alsó és felső házának vezetőivel, majd a szarajevói, banjalukai és mostari polgármesterekkel folytatott rövid eszmecserét, az utóbbiak többé-kevésbé ellenzéki színekben fociznak.

Gazdasági racionalitás

Az Angel Merkel kancellárságával fémjelzett években Németország a nemzetközi külpolitikában a stabilitás és a kiszámíthatóság szimbólumává vált. Az EU legfontosabb gazdasági hatalmának külpolitikai aktivitását a csendes, kompromisszumkeresés és a párbeszédre való nyitottság jellemezte olyan államokkal szemben is, mint a Putyin vezette Oroszország. Elég csak az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését megemlíteni, aminek üzembe helyezését az ukrajnai orosz katonai agresszió akadályozza.

Vagyis a Merkel-éra külpolitikai súlypontjait a gazdasági erőfölény növelése és a nemzetközi konfliktusokba való beavatkozás kerülése határozta meg. Ezzel a „lassú vízként partot mosó” szereppel akart az Olaf Scholz kancellár vezette baloldali koalíciós kormány szakítani.

A határozottabb külpolitikai szerepvállalás része, hogy Németország stratégiai szempontból újra kiemelt régiónak tekinti a Nyugat-Balkánt, szorosabb párbeszédre törekszik azokkal az államokkal a régióban, amelyek még nem tagjai az EU-nak, és aktívabban közre kíván működni a koszovói és boszniai befagyott társadalmi konfliktusok konszolidálásában.

A hangzatos célokon túl meg kell említeni, hogy az aktívabb nyugat-balkáni szerepvállalásra komoly gazdasági érdekek is kényszerítik Németországot. Jelenleg mintegy 180.000 bosnyák él Németországban, akik munkavállalási vízum birtokában komoly részét képezik a német iparban foglalkoztatottaknak. A németországi bosnyák diaszpóra ezen felül 70.000 olyan személyt is a soraiban tudhat, akik a szigorú német állampolgársági szabályok miatt választás elé álltak az új és az óhaza között, és a boszniai papírjaikat németre cserélték.

Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy ezek közül a személyek közül két boszniai gyökerekkel bíró német állampolgár került be a német parlamentbe (Bundestag) a 2021. évi választások alkalmával. Közülük a kormánypárti Adis Ahmetović szociáldemokrata képviselő a Bundestag nyugat-balkáni jelentéstevője rendszeresen a régióba látogat, és a német sajtóban is éles kritikát fogalmaz meg egyes térségbeli politikai szereplőkkel szemben.

A boszniai, vagy inkább bosnyák diaszpóra németországi ipari termelésben betöltött szerepe mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a boszniai gazdaságba jelentős értékben fektettek be német vállalkozások a korábbi években, ami persze, igaz a Nyugat-Balkán más területeire is: elvégre itt még olcsó a munkaerő, vagyis szofisztikáltabban fogalmazva: a német cégek számára Bosznia-Hercegovina elsősorban az olcsó, de képzett munkaerő és a helyben elérhető természeti erőforrások miatt fontos.

A boszniai jegybank adatai alapján a legfontosabb külföldi beruházó államok Bosznia-Hercegovinában:

adatsor

A boszniai nagyhatalmi versenyfutásban végrehajtott külföldi tőkekihelyezés terén Németország a 7. helyet érte el 1994. március 1. óta. Az itt gyártott nehézipari és vegyipari termékek általában a német iparban kerülnek felhasználásra. A német külügyminiszter asszony által hangoztatott béketeremtés/fenntartás romantikus/illúzorikus célja a humanitárius okok mellett az élénk gazdasági kapcsolatok miatt is fontos a német fél számára.

A német vállalatok érdeke, hogy az unió legerősebb gazdasági szereplője Boszniát minél előbb bevonszolja az EU-ba, mivel az uniós jogi és gazdasági környezetben még hatékonyabb lehetne a német cégek és azok boszniai leányvállalatai között a kooperáció. A német külügy nagyobb fokú aktivitása mellett is kérdéses marad azonban, hogy a korábbi évtizedben a kritikus hangokat balkáni irányba mellőző német külpolitika milyen mértékben akarja felvállalni a „balkáni rendteremtő” szerepet, tekintettel a történelmi előzményekre.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben olyan nagyhatalmi szereplők a vetélytársak, mint a balkáni muszlimokkal szoros szövetségben lévő Törökország, a szerb nemzetet komoly anyagi és katonai támogatásban részesítő Oroszország, vagy a „daytoni béke” felett egyre kínosabban őrködő Egyesült Államok.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Bosznia

A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

USA-szankciók
Az Egyesült Államok "megszankcionált" három bosznia-hercegovinai állampolgárt, köztük a volt titkosszolgálati vezetőt is, aki korábban elvileg a pajtásuk volt (Forrás: amerikai pénzügyminisztérium)
Olvasási idő: 7 perc

Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.

Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását

Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.

A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.

Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.

Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.

Büntetik a korábbi partnerüket

A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.

Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.

USA-szankció

Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.

Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.

A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.

Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.

Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában

A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.

USA-szankció

A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović

Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.

A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.

A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.

Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.

A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.

Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.

Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.

Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.

A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.

Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.

Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.

Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.

A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.

Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.

Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat

Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.

Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi

Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.

Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.

Az SDA védelmébe vette

Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.

Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.

Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.

A bosnyák Tito is szankciós listára került

A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.

USA-szankciók

Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)

A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.

Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.

Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.

A kishalakat is büntetni fogják

Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.

Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.

A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html

USA-szankciók

Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)

Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.

Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.

Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.

Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.




Az olvasás folytatása

Bosznia

A boszniai rendőri szervek 52 kg kokaint foglaltak le egy rajtaütés során

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Továbbra sem sokat tudni a januárban Bosznia-Hercegovinába érkezett kokainról
TITOKZATOS KOKAINFOGÁS: Továbbra sem sokat tudni a januárban Bosznia-Hercegovinába érkezett kokainról (Forrás: SIPA)
Olvasási idő: 3 perc

A boszniai rendőri szervek eddigi második legnagyobb kokainfogása banános ládák mélyéről került elő Szarajevóban, ez elég szokványos szállítási módszer a Latin-Amerikából érkező drog esetében. Fél éven belül ez már a második 50 kilogramm feletti kokain szállítmány, amit a boszniai hatóságok lefoglaltak. Az illegális árú fekete piaci értékel elérheti a 300.000 eurót.

Banánra vártak, kokaint kaptak

A boszniai rendőri szervek eddig nem szolgáltattak részleteket az idén január végén végrehajtott „Kruna” (magyarul korona) fedőnevű akcióról, amivel a drogkereskedelem elleni akciókat szokták felcímkézni.

A rajtaütés amiatt kapott kiemelt figyelmet a kábítószer kereskedelemmel kapcsolatos elfogásokkal egyébként is gyakran foglalkozó boszniai sajtóban, mert a kiszivárgott információk alapján a lefoglalt 52 kilogramm, első osztályú kokain mennyisége rekord közeli volt.

Kokainra is vadásznak

Az Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség állig felfegyverzett tagjai (Forrás: SIPA)

Az akció kapcsán arra derült fény, hogy abban az áfacsalásokkal és csempészettel foglalkozó Közvetett adózásért felelős igazgatóság (Uprava za indirektno oporezivanje, UIO) mellett a boszniai Hírszerző és Biztonsági Ügynökség (Obaveštajna i Sigurnosna Agencija, OSA), valamint a fegyveres bűnelkövetők elfogását végző Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség (Državna Agencija za Istragu i Zaštitu, SIPA) vett részt.

Az eset kapcsán az érintett állami szervek nem adtak részletes tájékoztatást, vélhetően a nemzetközi partnerek kérésére. Ennek ellenére annyi kiderült, hogy ezúttal nem a hatóságok voltak éberek, mert hogy a szállítmányt kicsomagoló cég maga jelezte a hatóságok felé, hogy banánra várt, és kokaint kapott.

A lefoglalt illegális szállítmányról mostanáig kizárólag arra derült fény, hogy több mint 52 kg tömegű, első osztályú kokaint rejtettek banán tárolására szolgáló ládákba, a bennük elhelyezett gyümölcsök alá.

A latin amerikai gyümölcsök importját végző kereskedelmi cég telephelye Szarajevóban van, a kokain pedig vélhetően Ecuadorból érkezett a banánnal együtt, egyes értesülések szerint ezúttal Horvátország érintésével, a fiumei (Rijeka) kikötőn keresztül.

Kokain

A helyi oknyomozó újságírók még keresik a megfejtést arra vonatkozóan, hogy a csempészek miért a „Z-1” és a „D&G Prince” feliratokat tüntették fel a kokaint rejtő csomagolásokon, ezeknek nyilván van valamilyen üzenetük, amit csak a beavatottak ismernek.

Az ügy kapcsán – vélhetően a nyomozás érdekei miatt – az sem vált ismertté, hogy a rajtaütés során hány személyt vettek őrizetbe, illetve volt-e köztük külföldi állampolgár.

Egyes szarajevói médiaértesülések szerint senkit sem tartóztattak le, ezért a kollégák arra a következtetésre jutottak, hogy a szállítmány csak úgy betévedt Bosznia-Hercegovinába, és nem az ottani piacra szánták.

Erre utal a Közvetett adózásért felelős igazgatóság rövid közleménye is, amelyből mindössze annyi derült ki, hogy a lefoglalt kokaint a csempészek nem Boszniában akarták értékesíteni, és ennek érdekében tovább kívánták szállítani más országok felé.

A pontos végcélt azonban az UIO munkatársai sem nevezték meg.

A legnagyobb fogás tavaly volt

Bosznia-Hercegovina már a kilencvenes évek második fele óta fontos részét képezi a latin amerikai államokból és Délkelet-Ázsiából nyugat-európai célországokba irányuló kábítószer-tranzit útvonalnak. A boszniai hatóságok rendre foglalnak le 10-20 kg tömegű keménydrog szállítmányokat.

A sajtóban most ismertetett Kruna akció legújabb felvonása során lefoglalt mennyiséget a tavaly augusztusban, a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozó Dobojban elkobzott tétel haladta meg. Akkor a nyomozók 73 kilogramm kokaint vettek zár alá.

A rekordnak számító kokainfogásról akkor is csak minimális információt osztottak meg az illetékesek a sajtóval. A tavaly augusztusban elkobzott kokain kolumbiai eredetű volt, amit cukor és üdítőital szállítmányba rejtve juttattak be Bosznia-Hercegovinába.

Az egy év alatt lefoglalt kábítószer mennyisége kapcsán Bosznia-Hercegovinában nincs az egész országra kiterjedő statisztikai adat, mert a boszniai Szerb Köztársaság Belügyminisztériuma a lefoglalt kábítószer mennyiségét nem hozza nyilvánosságra. Így csak a bosnyák-horvát országrész kapcsán állnak rendelkezésre adatok.

Ott a tavalyi évben 321 kilogrammnyi, kábító hatású tiltólistás anyag került lefoglalásra.

A boszniai rendőri szervek szakemberei egyetértenek abban, hogy a csekély hazai fizetőképes kereslet miatt a kokain és ópium származékok rendre az Európai Unióba való bejuttatás céljával érkeznek Boszniába.

A csempészek a montenegrói és albániai kikötőkből a zöldhatáron át juttatják el a tiltott szereket a nyugat-balkáni csodaországba, ahonnan kisebb mennyiségekre osztva kísérelik meg annak tovább szállítását az EU tagállamokba.

A célországokban pedig már a bosnyák, albán és török diaszpóra végzi el a tiltott szerek fekete piaci értékesítését.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Bosznia

Dodik visszaszólt az USA-nak az entitási vagyon okán, és listázná a külföldi ügynököket

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dodik ezzel a fényképpel köszönte meg mindenkinek a jókívánságokat, akik 64-dik születésnapja alkalmából felköszöntötték, az USA nagykövete aligha volt közöttük (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Dodik ezzel a fényképpel köszönte meg azoknak a jókívánságokat, akik 64-dik születésnapja alkalmából felköszöntötték, az USA nagykövete aligha volt közöttük (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Olvasási idő: 3 perc

Milorad Dodik többnapos szóváltásba keveredett az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő intézményeinek vezetőivel. A szerb entitást szerinte megillető vagyon elvonását olyan vörös vonalnak minősítette, aminek átlépése kapcsán kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását, immár nem először. Majd jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság életbe kívánja léptetni az USA-ban érvényben lévő szabályozást a külföldi ügynöki tevékenységet végzők nyilvántartásba vételéről.

Az amerikaiak kritizálták Dodikot

A 2022 februárjában vele szemben életbe léptetett amerikai szankciós csomag után Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő szervezeteinek célkeresztjébe került.

A legfőbb boszniai szerb vezető ezúttal az általa vezetett országrész vagyonának kezelése kapcsán újfent életbe léptetni tervezett törvénnyel vívta ki az amerikai diplomácia haragját.

Az USA nagykövetével nem egyeztetett a vagyonjogi törvényről, az orosz nagykövettel viszont igen

Dodik az USA nagykövetével bizonyára nem egyeztetett a vagyonjogi törvényről, az orosz nagykövettel viszont igen. A képen balról Igor Kalabuhov orosz nagykövet (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

Dodik a szerb entitás autonómiájának egyik pillérjeként tekint az entitást megillető vagyonra, aminek a körébe olyan természeti erőforrásokat is besorol, amelyek a boszniai alkotmánybíróság 2022 nyarán meghozott döntése alapján összállami tulajdonba tartoznak, vagyis azokról a Szerb Köztársaság vezetése nem rendelkezhet.

Bár a boszniai alkotmánybíróság a boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által az entitási vagyonról elfogadott törvényt hatályon kívül helyezte, a 2022 őszi választások után a Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) Dodikkal az élén kilátásba helyezte a jogszabály újbóli elfogadását.

Mindezt az USA szarajevói nagykövetségét vezető Michael J. Murphy nagykövet és Samantha Power, a boszniai fejlesztési projektekben élharcos szerepet betöltő USAID vezetője komoly kritikával illette.

Nyilatkozataikban Dodikot a Kreml érdekei mentén tevékenykedő, anti-demokratikus vezetőnek minősítették, aki veszélyt jelent a régió más országainak stabilitására is.

Dodik meghúzta a vörös vonalat

Dodik az amerikai bírálatokra válaszul a koalíciós partnerekkel folytatott egyeztetés után kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kormánya készen áll az entitási vagyonról szóló törvény újbóli elfogadására. A szerb entitást vezető hatpárti koalíció minden lépést meg fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy megakadályozzák a Szarajevóban erőltetett centralizációs törekvéseket.

Nincs az az ultimátum, ami habozásra késztetne minket a Szerb Köztársaság érdekeinek megvédése terén, így készen állunk arra, hogy elhagyjuk Bosznia-Hercegovinát, ha megkísérlik elvenni tőlünk az entitási vagyonunkat

– fogalmazott a boszniai szerbek legfőbb vezetője, aki alig két és fél hónappal a boszniai kormány megalakulása után újból elővette a szerb entitás kiválásával való fenyegetést. A korábbi években erre rendre azokban az esetekben került sor, amikor valamilyen módon a nyugati hatalmak vagy a szarajevói vezetés kísérletet tett volna az RS (Republika Srpska) autonómiájának csökkentésére.

Dodik és az USA

Dodik szempontjából a világ legszerencsésebb országa az Egyesült Államok, mert ott nincs amerikai nagykövet, viszont van orosz. (Forrás: Twitter)

Dodik a mondandója nyomatékosítása érdekében kijelentette, hogy az entitási vagyon kérdése olyan vörös vonal, amelynek kapcsán a boszniai szerb vezetés nem hajlandó engedményeket tenni.

Az SNSD vezetője a kialakult helyzetért az USA szarajevói nagykövetségét tette felelőssé, amiért szerinte nyíltan háborús uszító retorikát alkalmaznak, és ebben még a boszniai Iszlám Közösség (Islamska Zajednica Bosne i Hercegovine) vezetőjét, Husein ef. Kavazović főmuftit is támogatják.

A boszniai szerbek Miléje ezzel a kijelentésével összekötötte az RS vagyonával kapcsolatos álláspontját, és a bosnyákok „önvédelmi kényszere” kapcsán az Igman tv-nek múlt héten adott Kavazović-nyilatkozatot.

Jelenleg ez a két téma az, ami a boszniai közvéleményt nemzetiségi alapon a legjobban megosztja. Kavazović komoly visszhangot kiváltó kijelentéseiről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.

Az SNSD vezetője azzal folytatta, hogy az ő ismeretei szerint a boszniai Szerb Köztársaság nincs Bosznia-Hercegovinának alárendelve, még akkor sem, ha az amerikai fél ezt akarja elérni. Majd közölte, hogy „Bosznia-Hercegovina nem is állam, és nem is lesz az soha, így nem is fog soha rendelkezni ezzel a vagyonnal”.

Szerinte ezek a vagyonelemek a boszniai Szerb Köztársaságot illetik, és ezt az USA külügyi adminisztrációja sem akadályozhatja meg.

Dodik amerikai szabályozást vezetne be

Az USA igazságügyi minisztériumának "logója"

Az USA igazságügyi minisztériumának „logója”

Dodik külön üzent a nyilatkozatában Michael J. Murphy Szarajevóba akkreditált amerikai nagykövetnek, amikor kijelentette, hogy nem akadályozhatja meg, hogy a boszniai Szerb Köztársaság amerikai mintára szabályozást vezessen be a külföldről finanszírozott szervezetek külföldi ügynökké nyilvánításáról.

Dodik a tervezett szabályozás kapcsán mindössze annyit árult el, hogy az megfelelne az uniós tagállamokban és az USA-ban érvényben lévő rendelkezéseknek, így azzal kapcsolatban az amerikai külügyi vezetés sem vádolhatná meg a boszniai szerb entitást antidemokratikus szabályozás bevezetésével.

Dodik bár nem nevezte meg a konkrét amerikai jogszabályt, a boszniai sajtóban ehhez kötődően a külföldi ügynökök regisztrációját szabályozó (Foreign Agent Registration Act, FARA) törvényre hivatkoznak, ami alapján az idegen államok érdekei mentén lobbi tevékenységet végző személyeket és külföldről finanszírozott nem-kormányzati szervezeteket az USA-ban nyilvántartásba veszik, és azok tevékenységét ellenőrzik.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.