Bosznia
ÚJABB JÁTÉKOS A PÁLYÁN: Nagy-Britannia után Németország is részt kér a boszniai rendezésből
Annalena Baerbock német külügyminiszter a tartós béke ígéretével járta körbe a bosznia-hercegovinai politikai vezetőket, találkozott a három legnagyobb legnagyobb bosznia-hercegovinai nemzet képviselőivel, és egyúttal tudtára adta országnak-világnak, és természetesen Boszniának, hogy Németországot sem lehet kihagyni a balkáni rendezésből, ha ezt a szerencsétlenkedést lehet így nevezni. Miután Baerbock hasonló üzenettel kereste fel Koszovót és Szerbiát is, elképzelhető, hogy a németek, ezt komolyan is gondolják. Ezúttal csak a boszniai antrét tárgyaljuk ki, amikor…
Németország színre lép
Felsorolni sem könnyű, hogy a német külügyminiszter kivel tárgyalt, 2022. március 10-i bosznia-hercegovinai látogatása során ugyanis hat magas szintű találkozón vett részt alig fél napos szarajevói tartózkodása idején. A német miniszter asszony a 2021. őszén felállt új német kabinetben a progresszív, baloldali Zöldek (Die Grünen) soraiból vette át a Merkel-éra végére meglehetősen “beszürkült” német külügyminisztériumban a kormányrudat.
Olaf Scholz kancellár kormánya feladatának tekinti, hogy a korábbi időszakhoz képest aktívabban szerepet vállaljon a nyugat-balkáni régióban zajló politikai folyamatokban. A Baerbock-látogatás mondanivalóját lényegében az ukrajnai konfliktus tematizálta, mivel a német külügyminiszter asszony minden tárgyalópartnerével a béke és a biztonság megőrzésének fontosságáról beszélt.
Annalena Baerbock a március 10-i látogatása előtti napon a politički.ba hírportálon saját maga által írt sajtóközleményt jelentetett meg a látogatása céljáról. (A politički.ba az a hírportál, amely a “non paper” botrányt robbantotta ki, csakhogy képben legyünk).
A német külügyminiszter a nyugat-balkáni régió békéjét és stabilitását amiatt minősítette kiemelten fontosnak, mert megítélése szerint azon alapszik az európai kontinens békéje. A miniszter asszony írásából kiderült továbbá, hogy a német kormány nyugat-balkáni különmegbízottat nevezett ki Manuel Sarrazin személyében.
Baerbock Szarajevóba érkezését követően Bisera Turković (bosnyák származású) külügyminiszter asszonnyal folytatott négyszemközti egyeztetést. A két miniszter közötti dialógus legfontosabb mozzanata az volt, amikor Baerbock egyértelművé tette Turković számára, hogy a 2022. októberében esedékes boszniai választásokat meg kell tartani.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanács (Vijeće Ministara) nem látja biztosítottnak a választásokhoz szükséges pénzösszeg meglétét, így az EU Külügyi Szolgálata felé jelezték az anyagi támogatásra vonatkozó igényüket. Arra vonatkozóan nem tett egyik fél sem nyilatkozatot, hogy a német kormány kisegíti-e a boszniai költségvetési szerveket szorult helyzetükből, így nem kizárt, hogy a pénzügyi segítség az uniótól érkezik majd, vagyis a boszniai választások költségét is az európai adófizetők állják majd.
Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán mindkét miniszter hangsúlyozta a béke és a szabadság fontosságát. A határozottabb balkáni szerepvállalás bizonyítékának nevezte Baerbock az előbb említett Manuel Sarrazin nyugat-balkáni különmegbízotti kinevezését.
A régiós politikáért felelős állandó kormányzati tisztviselő kinevezése nem újkeletű a balkáni folyamatokat befolyásolni próbáló államok körében, Németország ezzel is nyilván a Bosznia- Hercegovina iránti megnövekedését kívánta jelezni. 2021. decemberében sir Stuart Peach tábornok személyében Nagy- Britannia kormánya is kinevezte saját nyugat-balkáni különmegbízottját.
Elvárások vannak bőven
A találkozón Turković kérte német partnerét, hogy az ukrajnai válsághoz kötődően támogassa Bosznia- Hercegovina uniós tagjelölti státuszának gyorsított és könnyített elnyerését. A kérés előzménye, hogy Bosznia- Hercegovina 2021-ben súlyos kritikát kapott Brüsszelből, mert az EU által a tagjelölti státus elérése érdekében meghatározott 14 kritérium közül egyet sem sikerült teljesíteni .
Turković azzal érvelt a német félnek, hogy az ukrajnai helyzet eszkalációjának megelőzését szolgálná a tagjelölti státusz megadása, mert azzal vissza lehetne szorítani a szerb szecessziós törekvéseket.
Baerbock a boszniai Államelnökség tagjaival folytatta a sűrű tárgyalási napot. A három államelnökségi taggal közül a bosnyák nemzetiséget képviselő Šefik Džaferović és a szerb nemzetiséget képviselő Milorad Dodik tartott sajtótájékoztatót.
Džaferović kiemelte, hogy német támogatásra is szükség van ahhoz, hogy az ország kikerüljön a jelenlegi belpolitikai válságból. Üdvözölte az aktívabb német szerepvállalást a régióban, és megígérte, hogy Bosznia- Hercegovina továbbra is prioritásként kezeli a NATO- és EU-csatlakozást.
Dodik, mint a boszniai szerbek képviselője/vezetője a tárgyaláson is azt az álláspontot képviselte, hogy az ország belső stabilitása csak úgy képzelhető el, ha a boszniai Szerb Köztársaság jogi helyzete a jövőben is biztosított. Ebből fakadóan kizártnak minősített minden olyan politikai alkut, ami Bosznia- Hercegovinát a szerb entitás felszámolása árán akarná megerősíteni.
Dodik ehhez kapcsolódóan hangsúlyozta, hogy nyitott minden megoldásra, ami a boszniai Szerb Köztársaság boszniai alkotmányban és az annak keretet adó daytoni béke rendszerben elfogadott jogait tiszteletben tartja. Dodik saját szavai szerint “elmagyarázta a német külügyminiszternek, hogy Boszniában semmilyen politikai oldalnak nincsenek elszakadásai szándékai.”
A Jó Ember is szót kapott
Az államelnökségi tagokat követően Baerbock a Merkel vezette kormányokban több miniszteri posztot is betöltő Christian Schmidttel, alias Jó Emberrel folytatta a sort, aki jelenleg a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője. Schmidtnek kiemelten fontos, hogy az őt a jelenlegi pozíciójába az orosz-szerb tengely tiltakozása ellenére bebirkózó német külügy támogatását bírja.
A Dodik által visszatérően csak “jó ember” jelzővel illetett Schmidt kifejtette Baerbocknak, hogy a boszniai stabilitás záloga az uniós integrációs folyamat. Ezen felül a főképviselő az ország legfontosabb problémájának a korrupciót és a területi integritás elleni szecessziós törekvéseket nevezte, amiknek a visszaszorításához kérte Baerbock támogatását.
A német külügyminiszter megígérte, hogy országa & kormánya kiáll Christian Schmidt mellett, különös tekintettel arra, hogy az ukrajnai konfliktusban agresszori szerepet felvállaló Oroszország nem ismeri el Schmidt tevékenységét legitimnek.
A Schmidt és Baerbock közti találkozót a főképviselővel nyíltan szembe helyezkedő Dodik szarkasztikus megjegyzéssel illette. Szerinte csak annyi történt, hogy “két német találkozott egy harmadik országban.”
A nap zárásaként Baerbock összefutott még a boszniai parlament alsó és felső házának vezetőivel, majd a szarajevói, banjalukai és mostari polgármesterekkel folytatott rövid eszmecserét, az utóbbiak többé-kevésbé ellenzéki színekben fociznak.
Gazdasági racionalitás
Az Angel Merkel kancellárságával fémjelzett években Németország a nemzetközi külpolitikában a stabilitás és a kiszámíthatóság szimbólumává vált. Az EU legfontosabb gazdasági hatalmának külpolitikai aktivitását a csendes, kompromisszumkeresés és a párbeszédre való nyitottság jellemezte olyan államokkal szemben is, mint a Putyin vezette Oroszország. Elég csak az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését megemlíteni, aminek üzembe helyezését az ukrajnai orosz katonai agresszió akadályozza.
Vagyis a Merkel-éra külpolitikai súlypontjait a gazdasági erőfölény növelése és a nemzetközi konfliktusokba való beavatkozás kerülése határozta meg. Ezzel a “lassú vízként partot mosó” szereppel akart az Olaf Scholz kancellár vezette baloldali koalíciós kormány szakítani.
A határozottabb külpolitikai szerepvállalás része, hogy Németország stratégiai szempontból újra kiemelt régiónak tekinti a Nyugat- Balkánt, szorosabb párbeszédre törekszik azokkal az államokkal a régióban, amelyek még nem tagjai az EU-nak, és aktívabban közre kíván működni a koszovói és boszniai befagyott társadalmi konfliktusok konszolidálásában.
A hangzatos célokon túl meg kell említeni, hogy az aktívabb nyugat-balkáni szerepvállalásra komoly gazdasági érdekek is kényszerítik Németországot. Jelenleg mintegy 180.000 bosnyák él Németországban, akik munkavállalási vízum birtokában komoly részét képezik a német iparban foglalkoztatottaknak. A németországi bosnyák diaszpóra ezen felül 70.000 olyan személyt is a soraiban tudhat, akik a szigorú német állampolgársági szabályok miatt választás elé álltak az új és az óhaza között, és a boszniai papírjaikat németre cserélték.
Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy ezek közül a személyek közül két boszniai gyökerekkel bíró német állampolgár került be a német parlamentbe (Bundestag) a 2021. évi választások alkalmával. Közülük a kormánypárti Adis Ahmetović szociáldemokrata képviselő a Bundestag nyugat-balkáni jelentéstevője rendszeresen a régióba látogat, és a német sajtóban is éles kritikát fogalmaz meg egyes térségbeli politikai szereplőkkel szemben.
A boszniai, vagy inkább bosnyák diaszpóra németországi ipari termelésben betöltött szerepe mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a boszniai gazdaságba jelentős értékben fektettek be német vállalkozások a korábbi években, ami persze, igaz a Nyugat- Balkán más területeire is: elvégre itt még olcsó a munkaerő, vagyis szofisztikáltabban fogalmazva: a német cégek számára Bosznia- Hercegovina elsősorban az olcsó, de képzett munkaerő és a helyben elérhető természeti erőforrások miatt fontos.
A boszniai jegybank adatai alapján a legfontosabb külföldi beruházó államok Bosznia- Hercegovinában:
A boszniai nagyhatalmi versenyfutásban végrehajtott külföldi tőkekihelyezés terén Németország a 7. helyet érte el 1994. március 1. óta. Az itt gyártott nehézipari és vegyipari termékek általában a német iparban kerülnek felhasználásra. A német külügyminiszter asszony által hangoztatott béketeremtés/fenntartás romantikus/illúzorikus célja a humanitárius okok mellett az élénk gazdasági kapcsolatok miatt is fontos a német fél számára.
A német vállalatok érdeke, hogy az unió legerősebb gazdasági szereplője Boszniát minél előbb bevonszolja az EU-ba, mivel az uniós jogi és gazdasági környezetben még hatékonyabb lehetne a német cégek és azok boszniai leányvállalatai között a kooperáció. A német külügy nagyobb fokú aktivitása mellett is kérdéses marad azonban, hogy a korábbi évtizedben a kritikus hangokat balkáni irányba mellőző német külpolitika milyen mértékben akarja felvállalni a “balkáni rendteremtő” szerepet, tekintettel a történelmi előzményekre.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben olyan nagyhatalmi szereplők a vetélytársak, mint a balkáni muszlimokkal szoros szövetségben lévő Törökország, a szerb nemzetet komoly anyagi és katonai támogatásban részesítő Oroszország, vagy a “daytoni béke” felett egyre kínosabban őrködő Egyesült Államok.
Bosznia
Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél
Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.
Fegyver helyett igazolványt találtak
Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.
A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.
Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.
Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)
Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.
Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.
Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.
A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.
Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.
Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.
Hogyan kaphatott igazolványt?
Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.
Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.
Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.
Parlamenti vizsgálat lesz
Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.
Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.
Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.
Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.
Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.
Össze-vissza védekezik
Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”
Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.
Kapcsolódó cikk
A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.
Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.
Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.
Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.
A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.
Megegyezett a szerbekkel
Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.
Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.
Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is