Connect with us

Románia

Drónháború: miért nem robbant fel fél Konstanca?
Románia is célpont vagy csak kísérleti terep? A kikötőt csak a vakszerencse mentette meg

Harminc kilogramm robbanóanyaggal megrakott tengeri drón sodródott be Konstanca kikötőjébe, néhány kilométerre egy ammónium-nitrát-raktártól és Románia legfontosabb olajtermináljától. A román hatóságok szerint az ukrán haditengerészet elveszítette az irányítást az eszköz felett, az államfő viszont már nyíltan Oroszországot tette felelőssé az incidensért. Közben katonai szakértők arra figyelmeztetnek: nem kizárt, hogy valaki éppen Románia reakcióját tesztelte.

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A Konstanca kikötőjében talált tengeri drónról kiderült, hogy egy Sargan-3000 típusú eszközről van szó. Az eset arra utalhat, hogy az összes Sargan-3000 modell rendelkezik önmegsemmisítő rendszerrel - írja a The Ukrainian Review.
A Konstanca kikötőjében talált tengeri drónról kiderült, hogy egy Sargan-3000 típusú eszközről van szó. Az eset arra utalhat, hogy az összes Sargan-3000 modell rendelkezik önmegsemmisítő rendszerrel - írja a The Ukrainian Review.
Cikk meghallgatása

Csak a Jóisten mentette meg Konstancát a pusztulástól, csak a Jóisten mentette meg Romániát, hogy ne keveredjen bele az orosz–ukrán háborúba – jajonganak a zömében vallásos romániaiak. Valóban a véletlenen múlt – mondják azok, akik nem hisznek Istenben, miközben ők is megkönnyebbülve sóhajtanak fel.

De nem csak abban nem értenek egyet a románok, hogy sorsunkat Isten kormányozza-e vagy a véletlenek sorozata alakítja. Vita folyik ezekben a napokban arról is, hogy ki irányította a mintegy 30 kilogramm robbanóanyaggal felszerelt tengeri drónt Konstanca kikötőjébe: a Sátán szolgája, Vlagyimir Putyin vagy a vak véletlen? Netán az ukrán titkosszolgálatok?


Drónok fenyegetése alatt

Mint a balk.hu-n már beszámoltunk róla, május 29-én hajnali két óra körül Galac lakóövezetében csapódott be egy orosz Geran-2 típusú drón, amely egy tízemeletes társasház felső szintjén okozott robbanást és tüzet.

A román védelmi minisztérium műszaki vizsgálata szerint pilóta nélküli, egyszer használatos csapásmérő eszközről volt szó, amely körülbelül 30 kilogramm TNT-egyenértékű robbanóanyaggal volt felszerelve; a becsapódás két civilt – egy ukrán anyát és fiát – megsebesített, hetven lakót evakuálni kellett.

Június 5-én civilek által készített felvételek jelentek meg az interneten, amelyeken egy harci tengeri drón mozdulatlanul lebeg, miután a konstancai kikötő területén található szennyezésgátló gáton megakadt. A felvételen folyamatos zaj volt hallható, amely a drón motorjából származott.

A Nemzeti Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy június 5-én, pénteken 6 óra után 20 perccel kapott értesítést arról, hogy a konstancai kikötő 78-as dokkjában egy olyan típusú tengeri drónt találtak, amilyet az ukrajnai háborúban is használnak.

A harcászati eszköz egy Sea Baby típusú tengeri drón volt, amelyet Ukrajna használ az Oroszországgal folytatott háborúban. Ez a típusú drón körülbelül hat méter hosszú, akár 90 km/h sebességet is elérhet, és hatótávolsága akár 1 000 kilométer is lehet.

A hatóságok ugyan közölték, hogy az objektum nem a román hadsereg tulajdonát képezi, de elhallgatták annak eredetét.

Pénteken egy tengerészgyalogos drón robbant fel a konstantáni kikötőben, rövid távolságra a katonai kikötőtől, megrongálva egy hajót és egy közeli épületet, anélkül, hogy emberi áldozatokat okozott volna. Az ukrán haditengerészet szerint a Konstancához érkező drón az övéké volt, de az orosz elektronikai hadviselés letértette az útjáról, így irányítatlanul sodródott Románia felé.

A néhány órával később közölt első hivatalos verzió szerint négy, valószínűleg ukrán harci eszköz fölött az oroszok átvették az irányítást, így juthatott a romániai kikötőváros közelébe.

Péntek reggel négy tengeri drón robbant fel a Fekete-tenger partjainál, az egyik a konstancai kikötőben, egy másik a kikötő közelében, további kettő pedig Konstancától mintegy 145 km-re keletre a nyílt tengeren.

Ukrán beismerés, román hamukázás

Nicușor Dan államelnök szombaton erősítette meg, hogy a pénteken felrobbant tengeri drón ukrán eredetű ugyan, de hangsúlyozta, hogy Oroszország a felelős a Romániát ért fenyegetésért.

Elmondta, hogy egy nap után már világos, hogy a román felségvizekre tévedt négy, robbanótöltettel ellátott drón ukrán eredetű volt, amelyek fölött az ukrán hadsereg elvesztette az irányítást.

Ez a drón a konstancai kikötő szennyvízgátló rendszerén akadt fenn

Ez a drón a konstancai kikötő szennyvízgátló rendszerén akadt fenn (Forrás: X platform, videó)

Hangsúlyozta azonban, hogy Ukrajna egy támadás alatt álló ország, és „Oroszország a felelős minden ehhez hasonló eseményért”, mert ő az agresszor, „Ukrajna pedig védekezik, ahogy tud”.

Arra is rámutatott, hogy a román hatóságok időben és helyesen reagáltak, kiürítették a környéket, a közelben tartózkodó hajókat is messzebb vezényelték. „6:47-től kezdődően a műveleteket az eljárásnak megfelelően hajtották végre. 10:00-kor érkezett az ukrán féltől az információ, hogy a drón 10:26-kor megsemmisíti önmagát, és 10 óra után néhány perccel már azon szakértői csapatok tagjai is elhagyták a környéket, akik addig a drónnal foglalatoskodtak” – mondta az államfő.

Arról nem tett említést az elnök, hogy a konstancai kikötőben talált drón legmagasabb fokú riadót váltott ki: körülbelül 4 kilométerre a drón önmegsemmisítésének helyszínétől található egy raktár, ahol több száz tonna ammónium-nitrátot tárolnak, amely robbanásveszélyessége miatt az egyik legveszélyesebb vegyi anyag.

Hogy elkerüljék a hatalmas katasztrófát – mivel a környéken más drónokat is találtak, amelyek felrobbanhatnak –, az ammónium-nitrát-készletet elszállították onnan. Az önmegsemmisítés helyszínéhez közel található az Oil Terminal, a legnagyobb romániai olajszállító vállalat is.

Csak véletlen incidens?

Sandu Valentin Mateiu katonai elemző úgy véli, hogy a konstancai kikötőbe került tengeri, és a három nyílt tengeren megsemmisített drón egy hibrid vagy álcázott támadás része lehetett: Oroszország, vagy akár Ukrajna is megpróbálhat minket bevonni a katonai konfliktusukba.

Sőt a NATO-tag Románia révén az Észak-atlanti Szövetséget is igyekezhetnek háborús részvételre késztetni!

Sandu Valentin Mateiu szerint az elkövető ország célja nem kimondottan Konstanca eltüntetése volt a térképről, hanem a román hatóságok reakciója:

„Nem valószínű, hogy egy irányítatlanul sodródó drón belépne egy kikötőbe, vagy valahol partra futna. Az elemzés után megfigyelik, hogyan reagál politikailag az ország, szakmailag a hatóságok. A határőrségtől a parti őrségig és a haditengerészetig minden védelmi szervnek meg kell határoznia, milyen intézkedéseket kell hoznia a jövőben, hogy ez ne fordulhasson elő újra.”

Más katonai elemzők azt is felvetették, hogy ha elveszítették az ukránok az ellenőrzést a drón fölött, hogyan tudták később önmegsemmisítésre utasítani?

Csillagok háborúja

A romániai hatóságok igyekeznek bizonyítani Oroszország felelősségét a hibrid támadásban. Vezető lapok hétfőn közölték azt a meg nem nevezett szakértők által felröppentett információt, hogy Oroszország az űrből támadja a nyugati civilizációt:

Konstanca kikötőjét hullámtörők védik, csak a déli oldalon van egy viszonylag szűk bejárat. Gyakorlatilag lehetetlen, hogy egy megzavarodott ukrán tengeri drón a kikötőbe sodródott volna...

Konstanca kikötőjét hullámtörők védik, csak a déli oldalon van egy viszonylag szűk bejárat. Gyakorlatilag lehetetlen, hogy egy megzavarodott ukrán tengeri drón a kikötőbe sodródott volna…

„Egy amerikai kutatók által készített tanulmány szerint egy orosz műholdhálózat 2019 óta több tucat GPS-jelzavaró támadást okozott Európában, Grönlandon és Kanadában. A felfedezés mindössze néhány nappal azután történt, hogy egy ukrán tengeri drón felrobbant a konstancai kikötőben, egy olyan drónincidens nyomán, amelynek szakértők szerint a navigációs jel elvesztése lehetett az oka” – írja az mértékadó Adevărul.

Majd hozzáfűzte: „Az idézett forrás szerint a GPS-zavarás lehetőségét az ukrán drón, amely pénteken robbant fel a konstancai kikötőben, miután állítólag elvesztette az irányt repülés közben, esetében is figyelembe kell venni. Bár nincs bizonyíték arra, hogy a romániai incidenst ugyanaz a forrás okozta, amelyet az amerikai kutatók azonosítottak, az új tanulmány fontos kérdéseket vet fel a jelenség mértékéről és az európai navigációs infrastruktúra sebezhetőségéről.”

Állni kell a provokációt, semlegesnek maradni

Bárki is áll az esetek mögött, állni kell a provokációt, semlegesnek kell maradni – tanácsolják az elemzők a hadsereg vezetésének és a kormányzatnak. Nem szabad hagyni, hogy Románia háborúba sodródjon.

A veszély amúgy is jelentős: „Amikor egy tengeri drón megjelenik a román partok mellett, nemcsak arról van szó, hogy egy eszköz letért az útvonaláról, hanem arról is, hogy a háború technológiája elérte azt a civil teret, amelyet a helyiek és a turisták még mindig békeidőként próbálnak megélni” – írja Veress Csongor Balázs politikai elemző, a maszol.ro portálon.

Egy konstancai lakos, Felicia Ovanesian írta bejegyzésében: „Konstancára már nem lehet úgy tekinteni, mintha a háború valahol messze zajlana, miután pénteken egy tengeri drón sodródott a konstancai kikötőbe, és felrobbant. Azt mondják, hogy nem voltak áldozatok. Rendben. De a kérdés továbbra is fennáll: mit tesz a helyi önkormányzat az emberek biztonsága érdekében?

Nem elég, ha a közleményekből megtudjuk, hogy »kezelésre került«”- írta Felicia Ovanesian.

Szerinte a konstancaiaknak joguk van tudni, milyen eljárások vannak, ki koordinálja azokat, hogyan tájékoztatják őket, mi történik a strandokkal, a városrészekkel, a kikötővel, az iskolákkal, a kórházakkal, és milyen terve van a városnak arra az esetre, ha egy ilyen incidens megismétlődik.

„Konstanca egy Fekete-tengeri kikötőváros. Nem tehetünk tovább úgy, mintha csak nézők lennénk a háborúban. A polgármesternek nyilvánosan, felelősségteljesen kell fellépnie, és konkrétan elmondania, milyen intézkedéseket hoz, és hogyan védi meg az embereket.”

Az állami szerveknek is – teszem hozzá én.





HOZZÁSZÓLÁS : Facebook

Magyarország

B.A. Balkanac

Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

BALK Magazin
.
sitemap