Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Legszívesebben azt mondanám, hogy egy órás „tömény őrület” az az interjú, amelyet Igor Kalabuhov, Oroszország szarajevói nagykövete adott a szarajevói Face TV-nek. Az alapító műsorvezető, Senad Hadžifejzović csak kapkodott a levegőért, amikor a nagykövet azt mondta, hogy az oroszok az ukrán népet védik Ukrajnában, vagy hogy egészségügyi szempontból javul a helyzet Oroszországban, ha nem lesz Coca- Cola és Big Mac, és ezért a szankciók csakis Oroszország hasznára válhatnak, a csúcs azonban az volt, amikor Kalabuhov megjegyezte, hogy Oroszország nem áll meg, ha végez Ukrajnával. Nem lehet mindezt azonban „tömény őrületnek” tekinteni, mert egy „opheliai helyzettel állunk szemben”, és annak vagyunk szemtanúi, hogy egy „kiprovokált és frusztrált orosz vezetés” csapkod minden irányba. Előre leszögezem, lehetetlen átadni egy újságcikkben/internetes jegyzetben mindazt, ami az adásban elhangzott: ezért most csak szemelvények következnek. Azok számára, akik értik a nyelvet, kicsit alább csatolom a teljes adást.

Az ukrán nép felszabadítása

A szarajevói FaceTV-nek adott interjú apropója az a fenyegetés volt, miszerint Oroszország Ukrajnában már megmutatta, hogy miként reagál arra, ha valaki a NATO-ba igyekszik, amiről Kalabuhov néhány nappal ezelőtt Bosznia- Hercegovina vonatkozásában beszélt, megtöltve a világsajtó hasábjait. Az ezzel kapcsolatos direkt és többször visszatérő kérdés úgy hangzott, hogy Oroszország megtámadja-e Bosznia- Hercegovinát, ha erre szánja rá magát, amire az orosz nagykövet mindig kitérő választ adott.

A donyecki születésű, de orosz nemzetiségű Kalabuhov folyamatosan kijavította a műsorvezetőt, hogy nincs szó támadásról, nincs szó invázióról vagy éppen agresszióról, mert különleges hadműveletek zajlanak, amelyek céljai már világszerte ismeretek: független és demilitarizált Ukrajna, amely nem tagja a NATO-nak: új momentumként merült fel az „ukrán nép felszabadítása”.

Kalabuhov részletesen ecsetelte, hogy az ukrán kormány az amerikaiak „teljes befolyása” alatt állt, ugyanakkor az oroszoknak semmilyen „beteges gondolataik” nincsenek az ukrán néppel szemben.

– Ez nem az ukrán nép ellen irányul, nekünk, mint (Szergej) Lavrov külügyminiszter úr is mondta, sok ukrán barátunk van, ez csak az ukrán kormány ellen van, amely teljesen, de teljesen Washington befolyása alatt áll

– jegyezte meg a nagykövet, aki az ukránokat a fehéroroszok mellett az oroszok másik testvérének nevezete. A műsorvezető erre megjegyezte, hogy ez szép dolog, de akkor mire számítsanak az ellenségek, ha a testvérekkel így bánnak.

– Tudja, a testvérekkel néha több a probléma, mint egy idegennel

– mondta Kalabuhov, aki ismét felhozta, hogy az amerikaiak ellenőrizték és irányították az ukrán kormányt, de jött a kérdés, hogy most viszont az oroszok mit csinálnak?

– Hogy mi mit csinálunk? Felszabadítjuk az orosz népet

– jelentette ki a nagykövet, és jót kuncogott ezen az „elmésségen”. Itt a műsorvezető köpni-nyelni nem tudott, és egy pillanatra mínusz száz fok alá esett, az amúgy is hűvös légkörű beszélgetés hőfoka. A levegőért történő kapkodás a videóban a 35-dik percnél látható.

– Kérem, kérem szépen, ez, ez, bennem ez a felszabadítás itt Boszniában elég erős érzelmeket kelt. Hogy mondhatja azt, hogy felszabadítják az ukrán népet, elvégre Ön egy 61 éves ember, negyven éve van a diplomáciában, elhiszi, legbelül elhiszi azt, amit mond? Hogy felszabadítják az ukrán népet?

– jegyezte meg a műsorvezető, miközben Kalabuhov csak bólogatott, és sűrű igenekkel válaszolt: elhiszi, hogy az ukrán nép felszabadításáról van szó, mert megmentik az ukrán népet attól rezsimtől, amely most irányítja, és amely csak egy báb, más országok (Amerika) kezében.

Az „agymenés” még tovább tartott, az orosz nagykövet szerint ugyanis Ukrajna azért akart belépni a NATO-ba, hogy megsemmisítse Oroszországot, és nem azért, hogy a belső biztonságot szavatolja, mint például Bosznia- Hercegovina. (A műsorban nem merült fel, de itt „sántít” az Ukrajnával kapcsolatos hasonlat.)

Hadžifejzović felvetette, hogy az „ukrajnai megoldásra” történt utalás bármilyen nyelven fenyegetésnek tekinthető, amit a nagykövet tagadott, és úgy fogalmazott ez inkább figyelmeztetésnek nevezhető.

– Feltételezzük, hogy Bosznia- Hercegovina a NATO tagja lesz, és NATO, Brüsszel úgy dönt, hogy nukleáris fegyvereket telepít ide, amelyeket Moszkvára irányítanak. Mit tegyen ebben az esetben Oroszország?

Erre a műsorvezetője visszakérdezett, hogy akkor lebombázzák-e Boszniát, vagy küldenek egy olyan rakétát, mint Zágrábra? Ez később is szóba került, ezt a kérdést ezért kicsit lejjebb részletezzük.

Hadžifejzović itt ugyanis arra volt kíváncsi, hogy miért éppen Boszniába telepítene a NATO nukleáris fegyvereket, amikor megteheti az Oroszországhoz közelebb lévő Horvátországban vagy Magyarországon, amelyek már a katonai szövetség tagjai, vagy ott vannak a balti államok, esetleg Lengyelország, vagy délen Románia, Bulgária vagy Törökország. És akkor most következett az első sokkoló válasz.

– Honnan tudja, hogy nincsenek terveink Horvátország, Lengyelország vagy Bulgária ellen, mint NATO-tagállamok ellen?

A műsorvezető meglepődve kérdezett vissza, hogy Oroszországnak vannak tervei Horvátország ellen?

– A NATO ellen vannak terveink. A NATO ellen, amelyeket persze, én nem ismerek. Ezért mondom azt, hogy minden egyes esetben mérlegeljük a geostratégiai helyzetet, és felmérjük, hogy honnan fenyegetnek bennünket, és persze, léteznek stratégiai tervek. Ezért, ha Önök úgy döntenek, hogy belépnek a NATO-ba, akkor mitől félnek, merthogy, mint mondják, a NATO a legerősebb katonai szervezet.

A „kollektív Nyugat” támadja Oroszországot

Az orosz nagykövet arra figyelmeztetett, hogy kétféle NATO-tagállam létezik, az egyik az oroszellenes, a másik pedig a belső biztonság megteremtésére törekvő. Kalabuhov az első csoportba sorolta a balti országokat .

– Ha ez a Nyugat elfogadta volna az egységes biztonsági rendszer kialakítására vonatkozó orosz javaslatokat, akkor őket sem fenyegetné semmiféle veszély, a balti országokat sem, és mindenki biztonságban érezhette volna magát, beleértve Oroszországot is. Most viszont támadás, offenzíva van folyamatban Oroszország ellen

– mondta az orosz nagykövet, aki arra az újságírói kérdésre, hogy ki támadta meg Oroszországot, a legnagyobb természetességgel azt válaszolta, hogy a „Nyugat, a kollektív Nyugat”, mert senki se gondolja, hogy nem támadás a szankciók bevezetése. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Oroszországnak van elegendő pénze, ráadásul hozzáfér azokhoz az eszközökhöz is, amelyeket a nyugati országok zároltak.

– Mi 1917 óta hozzászoktunk a szankciókhoz, ezek a szankciók Európát sújtják, leginkább Németországot, mert ha ők megszakítják minden kapcsolatukat Oroszországgal, akkor nem férnek hozzá az olcsó gázhoz, ami gondot okoz a gazdaságuknak, és függővé teszi őket Amerikától.

A nagykövet szerint mindez éppen akkor következik be, amikor Európa arra törekedett, hogy egy kicsit megerősödjön gazdasági és katonai téren is, ami gondolkodóba ejtette a washingtoni vezetőket, hogy vajon kell-e nekik egy erős Európa.

– Számunkra viszont fontos az együttműködés az erős Európa és az erős Oroszország között. És akkor ennek fényében gondolkodjon el azon, hogy miért lépett ki Nagy- Britannia az Európai Unióból

– tanácsolta Kalabuhov „face to face” a Szemtől szembe című műsor vezetőjének, aki viszont a Bosznia- Hercegovinára terelte a szót, megjegyezvén, hogy a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság neve nagyon hasonlít a boszniai Szerb Köztársaság elnevezéséhez.

A szerbek és az ellenségek

A kérdés pedig az volt, hogy támogatja-e Oroszország a Szerb Köztársaság elszakadását.

– Mi tiszteletben tartjuk Bosznia Hercegovina területi integritását, természetesen, mint a boszniai békeszerződés szavatolója, és azt szeretnénk, hogy Bosznia- Hercegovina a három nemzetalkotó nép és a két entitás országa legyen, minden más a további megállapodásoktól függ.

Kalabuhov nagyköveti pozíciójára hivatkozva azt mondta, hogy nekik (Oroszországnak) soha nincsenek titkos szándékaik, sem Ukrajna esetében, Bosznia- Hercegovinára vonatkoztatva pedig főleg.

– Bosznia- Hercegovina nincs az ellenségek listáján. Az egész Európa rajta van Oroszország ellenségeinek a listáján, Bosznia- Hercegovina viszont nincs, mert nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz

– mondta a nagykövet, aki igyekezett megkerülni a választ arra a kérdésre, hogy megtámadja-e Oroszország Bosznia- Hercegovinát, ha mégis csatlakozik a szankciókhoz, mert hogy ezzel kapcsolatban egyre nagyobb a nyomás a Nyugat részéről, vagy kilő-e egy olyan rakétát/drónt, mint Zágrábra?

– Az nem a mi rakétánk volt, hanem az ukránoké, ezt azt hiszem, hogy ők is beismerték. Az még a szovjet időkben készült, nekünk olyan fegyvereink vannak, hogy ami Zágrábra hullott, az számunkra a 19. század

– jegyezte meg az orosz nagykövet, amihez a műsorvezető hozzátette, hogy tehát „üzenet céljával katonai szemét exportja történt”.

Számos téma kimaradt még ebből az ismertetőből, például az is, hogy a NATO korábbi ígéreteivel/garanciáival ellentétben „bekerítette Oroszországot”, egyre közelebb került hozzá, mivel katonákat küldött előbb a kelet-európai országokba, majd később a volt szovjet tagállamokba. Beszélt arról is, hogy bármikor is kerül sor a béketárgyalásokra, azokon a Krím-félszigetről nem eshet szó, a két szakadár köztársaság pedig meg majd dönt, hogy mit akar.

Azt viszont leszögezte, hogy Oroszország nem veszíti el a háborút, vagyis a különleges katonai hadműveleteket.