POLITIKAI CICAHARC: Az orosz külügyi szóvivő nekirontott a brit külügyminiszternek

A cikk meghallgatása

Nem áll távol Marija Zaharovától, hogy az interneten keresztül rontson neki egyik-másik politikusnak. Az orosz külügyi szóvivő a Balkán vonatkozásában a Washingtoni Szerződésnek nevezett akármi aláírásakor “elemi ösztöntől” vezérelve ment neki a szerb elnöknek, amiért később Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és maga Vlagyimir Putyin orosz államfő is bocsánatot bocsánatot kért Aleksandar Vučićtól. Zaharova most újabb kirohanást hajtott végre a Facebookon, de ezért senki sem fog bocsánatot kérni.

Szegényített uránium

Igor Kalabuhov szarajevói orosz nagykövetet nem kell bemutatni a BALK olvasóinak, vele kapcsolatban beszámoltuk ugyanis arról, hogy március közepén egy tv-interjúban megjegyezte: Oroszország felszabadítja az ukrán népet, és ezen az “elmésségen” jót kuncogott.

Most Kalabuhov azzal kezdte a hetet, hogy a szarajevói orosz nagykövetség Facebook-oldalán közzétette Zaharova újabb irományát, amelyet Liz Truss múltheti bosznia-hercegovinai látogatása ihletett meg. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Truss kerülőre-fordulóra belerúgott Oroszországba, amit a BALK úgy kommentált, hogy “a brit külügyminiszter mintha szem elől tévesztette volna, hogy nem Ukrajnában, hanem Bosznia- Hercegovinában van”.

Truss harcias politikai menetelésére érkezett is a gyors válasz Zaharovától, akinek a stílusából nehéz kiolvasni, hogy valaha is kapott bármilyen magaviseleti vagy diplomáciai nevelést, vagy ha mégis kapott, akkor az már fakulóban van.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője Facebookos “szösszenetében” Nagy- Britannia több évszázados balkáni tevékenységét vette górcső alá, és rögtön az elején megállapította, hogy Liz Truss “a történelem és a földrajz nagy ismerőjeként” felszólította Bosznia- Hercegovina lakosságát, hogy ne higgyen Oroszországnak, amely malignáns hatással van a (balkáni) régióra.

– Szakértők azt súgják: a brit-bosnyák tárgyalások során érintették az ország belépését a “közös európai családba”, akárcsak a NATO-ba történő integrációját. Kissé furcsa a NATO Balkánra gyakorolt destruktív és elvtelen befolyásáról beszélni, de hadd emlékeztessek rá: 1999-ben az Észak-atlanti Szövetség szegényített urániummal bombázta Jugoszláviát

– írta Zaharova. A szegényített urániumot a Liz Trussal folytatott találkozón Milorad Dodik, szerb elnökségi tag is a brit külügyminiszter orra alá dörgölte, de ő Bosznia- Hercegovina kapcsán, évszámként pedig 1995 került megnevezésre.

Az okos Liz Truss

Zaharova történelmi eszmefuttatása során úgy fogalmazott, hogy az “okos Liz Trussnak” tudomása van az Ukrajna elleni mongol-tatár invázióról, de vajon nem tudna Belgrád NATO-bombázásról?

– Ezek után bizonyára érdekelni fogják a nyugati befolyás egyéb részletei is a Balkánnal kapcsolatban. Elmondjuk ennek a nagy észnek?

– tette fel a költői kérdést az orosz külügyi szóvivő, aki azonnal meg is kezdte a britek történelmi megleckéztetését.

– Akár a 13. századtól is kezdhetnénk, és felidézhetnénk, hogyan foglalták el és fosztották ki a nyugat-európai lovagok Konstantinápolyt, és vetették hátra évtizedekkel a Bizánci Birodalom fejlődését, ami miatt romba is dőlt, és megszűnt létezni, de mi most csak a britekre fókuszálunk

– írta Zaharova, aki itt hosszas történelmi fejtegetésbe kezdett, amelynek végkicsengése az volt, hogy a szlávok elnyomásának több évszázadra visszatekintő történelme során London hozzájárult a balkáni népek alárendelt pozíciójának előidézéséhez, mivel “minden lehetséges módon aláásta nemzeti felszabadítási mozgalmaik potenciálját”.

Itt szó esik a nem szláv, de balkáni Görögország függetlenségének kivívásáról a 19. században, Lord Palmerstonról, majd a Nagy- Britannia által elutasított Berlini Memorandumról, amivel London hátra vetette a balkáni népek (beleértve Bosznia- Hercegovina) felkelésének ügyét.

– A Balkán sokáig Európa puskaporos hordójának számított, és Nagy- Britannia támogatta a délkelet-európai ellentétek fokozását, amivel elsősorban az osztrák-német koalíció és Oroszország érdekeit sértette a térségben, és ez végül az első világháborúhoz vezetett

– folytatta a britek történelmi leckéztetését az orosz külügyi szóvivő, aki arra is emlékeztetett, hogy a huszadik század közepén, a második világháború első időszakában az akkori jugoszláv kormány kérte a briteket, hogy segítsék őket a Harmadik Birodalommal szemben, hogy megmenthessék az országot a megszállástól és a romlástól, de azok ignorálták a délszláv állami vezetés kérését.

A tiszta angolság pusztító ereje

Zaharova felrótta a briteknek, hogy kegyetlenül kihasználták a helyzetet, mert azt hitték, hogy Nagy- Britannia számára megkönnyíti a háborút, ha Berlin arra kényszerül, hogy Jugoszláviába vezényelje a Wehrmacht erőit.

– Ennek eredményeként, mint tudjuk, Jugoszláviát kiszolgáltatták a német náci és az olasz fasiszta erők kényének-kedvének, hogy végül a Vörös Hadsereg szabadítsa fel a partizánok segítségével a legkeményebb függetlenségi háborúban

– jegyezte meg az orosz külügyi szóvivő, aki szerint a 20. század második felében Nagy- Britannia kizárólag azért alakított ki normális kapcsolatokat a szocialista Jugoszláviával, mert nézeteltérések keletkeztek Belgrád és Moszkva politikájában, ám a “kényszerbarátság” feltételei közepette is etnikai instabilitás előidézésére törekedett a térségben, beleértve ebbe Koszovót is, mint ez a Foreign Office nemrégiben feloldott irataiból kiderül.

– Aztán megkezdődtek a 90-es évek, és az egész világ számára nyilvánvalóvá vált a “brit (és NATO) befolyás” tartalma és jelentése a Balkánon. A nyugati koalíció részeként London a koszovói militánsok által irányított szervkereskedelmet támogatta, de mást is, beleértve ebbe a fegyverkereskedelmet is

– írta a Facebookon az orosz külügyi szóvivő, aki mondandóját azzal a fordulattal zárta, hogy ha a Balkán történelmében létezett bármi is, ami a puskapornál és a gránátoknál pusztítóbb erejű lehetett, és halálosabb volt, mint a pestis, akkor az tiszta angolsággal beszélt.