Hivatalosan is háborús bűnös a volt eszéki hadúr, már másodszor

A horvát igazságszolgáltatás lassú, de nem felejt: a volt eszéki hadurat ismét elítélték háborús bűnökért

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Harmincöt évvel a bűncselekmények után jogerőssé vált a Branimir Glavaš ellen hozott ítélet: a horvát háborús veteránból lett politikust hét év börtönre ítélték az 1991-ben Eszéken szerb civilek ellen elkövetett háborús bűncselekmények miatt, vagyis de facto háborús bűnösnek minősítették.

Az ítélet lezár egy több mint két évtizede húzódó jogi kálváriát, de új politikai vitát is nyitott Horvátországban, miután civil szervezetek felszólították Zoran Milanović államfőt, hogy vonja vissza Glavaš katonai rangját és kitüntetéseit.

A Horvát Legfelsőbb Büntetőbíróság (Visoki kazneni sud) helybenhagyta a zágrábi megyei bíróság 2023-as ítéletét, amely szerint Branimir Glavaš, az eszéki védelem egykori horvát parancsnoka háborús bűncselekményt követett el a szerb civilek, vagyis a polgári lakosság ellen.

A jogerős döntés értelmében Glavaš tábornokra hét év börtönbüntetést mondtak ki. Rajta kívül Gordana Getoš Magdić négy év, míg Dino Kontić és Zdravko Dragić három-három év letöltendő szabadságvesztést kapott.

A horvát igazságszolgáltatás történetének egyik leghosszabb és legvitatottabb pere ezzel papíron véget ért, a helyzet azonban ennél jóval összetettebb, főleg ami a horvát és a szerb nép közötti súlyos antagonizmust illeti.

Több mint húsz évig tartó per

A Glavaš-ügy valójában már a kétezres évek közepén a horvát közélet egyik legnagyobb botrányává vált. Az ügy középpontjában azok a szerb civilek álltak, akiket 1991-ben Eszéken illegálisan fogtak el, kínoztak meg és öltek meg a horvát védelemhez köthető fegyveresek.

Kapcsolódó cikk

Ilyen barátok mellett nincs szükség ellenségre

A legismertebb esetek közé tartozik az úgynevezett „garázs-ügy”, amelynek során civileket tartottak fogva és bántalmaztak, valamint a „Dráva-ügy”, amelyben több áldozatot beragasztott szájjal a folyó partjára vittek, fejbe lőttek, majd a vízbe dobtak.

Az első ítélet még 2009-ben született, majd 2010-ben jogerőre emelkedett. Glavaš ekkor nyolcéves börtönbüntetést kapott, ám még az ítélet kihirdetése előtt Bosznia-Hercegovinába távozott, ahol büntetésének jelentős részét le is töltötte.

A történet azonban ezzel nem ért véget. A horvát alkotmánybíróság 2015-ben formai okokra hivatkozva hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és új eljárást rendelt el. A per ezt követően újraindult, majd többször is elölről kezdődött.

A megismételt eljárás végül 2023-ban ismét bűnösnek mondta ki Glavašt, most pedig a másodfokú bíróság is helybenhagyta az ítéletet.

Az áldozatok családjai 35 évet vártak

A döntés különösen fontos azoknak a családoknak, akik több mint három évtizede várnak jogi elégtételre.

Kapcsolódó cikk

VUKOWAR: A szerb hadsereg emléktáblát emelt Vukovár gyilkosának

Az eljárás elhúzódása miatt korábban még a horvát Legfelsőbb Bíróságnak is be kellett avatkoznia. Miután a Legfelsőbb Büntetőbíróság több mint egy évig nem hozott döntést a fellebbezésekről, az áldozatok hozzátartozói és több vádlott is a tisztességes és ésszerű időn belüli eljáráshoz való jog megsértésére hivatkozott.

A Legfelsőbb Bíróság végül határidőt szabott a döntés meghozatalára, amelyet a bíróság még így sem tudott tartani.

A késlekedés miatt sokan úgy vélik, hogy a horvát igazságszolgáltatás ugyan végül meghozta az ítéletet, de az áldozatok számára a valódi igazságszolgáltatás már régen elkésett.

Milanovićra új nyomás nehezedik

Az ítélet új politikai vitát is kiváltott Horvátországban.

A Documenta – Múlttal Való Szembenézés Központja, az Eszéki Béke és Emberi Jogi Központ, valamint az Antifasiszta Liga felszólította Zoran Milanović köztársasági elnököt, hogy vonja vissza Branimir Glavaš katonai rangját és állami kitüntetéseit.

A vita előzménye, hogy Milanović 2021-ben visszaadta Glavaš tábornoki rangját és kitüntetéseit, arra hivatkozva, hogy az alkotmánybíróság korábban megsemmisítette a jogerős ítéletet.

Most azonban, hogy ismét jogerős elmarasztaló ítélet született, a civil szervezetek szerint az államfőnek nincs oka fenntartani ezt a döntést.

Zoran Pusić, a Horvát Antifasiszta Liga elnöke szerint a mostani ítélet után Milanović számára egyértelmű kötelesség lenne visszavonni az elismeréseket.

Hős vagy háborús bűnös?

A Glavaš-perben hozott döntés – ha az ügy valóban lezártnak tekinthető – azért fontos, mert minősíti a délszláv háborúk során elkövetett eszéki gaztetteket, főleg miután Horvátországban hosszú évek óta rendkívül érzékeny kérdés, hogy miként viszonyulnak a honvédő háború idején elkövetett horvát háborús bűncselekményekhez.

Miközben a közvélemény többsége Glavašt továbbra is az ország védelmében szerepet vállaló háborús parancsnokként, sőt hősként tartja számon, a bíróság immár másodszor is arra a következtetésre jutott, hogy az eszéki szerb civilek ellen elkövetett bűncselekményekért büntetőjogi felelősség terheli.

A jelenlegi tényállás szerint a mostani ítélet egy háborús bűnökkel kapcsolatos eljárás végét jelenti, egyúttal azonban újabb emlékeztető jel arra, hogy a jugoszláv háborúk öröksége több mint három évtizeddel később is árnyékot vet a horvát-szerb kapcsolatokra, amelyek az utóbbi évszázadban többször is fegyveres konfliktusba torkolltak, és gyakran feltárt vagy éppen feltáratlan háborús bűncselekményekhez vezettek.