A cikk meghallgatása

Erről a londoni The Times ír, amely szerint a Putyinnal szembeni szankciók sehova sem vezetnek, az őt hatalmon tartó oligarchák már régen Nagy- Britanniába költöztették a pénzüket. A cikket az az Oliver Bullough jegyzi, akinek a Világ komornyikja: Hogyan lett Nagy- Britannia az iparmágnások, adócsalók, kleptokraták és bűnözők szolgája című könyve március közepén jelenik meg.

Putyin választótestülete

A cikk szerzője szerint az utóbbi időben a legtöbben azt kérdezik tőle, hogy miért nem állítja meg senki az orosz elnököt? Ennél talán csak az merül fel gyakrabban, hogy “Vlagyimir Putyin megtámadja-e Ukrajnát?

Bullough azt írja: ez jó kérdés lenne, ha Oroszország úgy működne, mint más európai ország, de nem úgy működik, és Putyin ezért viselkedhet rossz férj gyanánt, aki nem akarja elengedni Ukrajnát.

Ennek megértéséhez két dologra van szükség. Az egyik az, hogy Oroszország az egyike azoknak az országoknak a világon, ahol a felnőtt lakosság 0,001 százalékának több vagyona van, mint az ország 99,8 százalékának. Vagyis mintegy 500 ember anyagi javainak értéke nagyobb, mint 114,6 millió polgártársának. Ők alkotják “Putyin választótestületét” – ők azok az emberek, akikre az orosz elnök számíthat.

A helyzet megértése szempontjából a másik fontos tény, hogy ez az apró “Putyin-klub” minden adandó alkalommal demonstratívan kimutatja ugyan hazaszeretetét, viszont vagyonának nagy részét külföldön tartja. Tehát a Kreml cimborái hátradőlhetnek, és teljes kényelemből nézhetik végig, hogy Putyin feldob egy érmét, ha fej, akkor tovább terjeszkedhetnek; ha meg írás, akkor viszont a kastélyaik és a szuperjachtjaik amúgy is biztonságban vannak.

Ez természetesen további kérdést vet fel. Hogyan helyezték el vagyonukat Nagy- Britanniában a Brit Virgin-szigetek, a londoni City és Jersey érintésével? Az ehhez szükséges készségeket a moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete nem tanította, szóval hol tanulták mindezt?

– És attól tartok, hogy ez a mi hibánk. Senki sem tett többet az pénzáradat kicsatornázásáért Oroszországból, mint a londoni jogászok, bankárok és könyvelők serege; senki sem volt befogadóbb Putyin oligarcháival szemben, mint a brit politikusok; és ebből kifolyólag senki sem hibáztatható jobban azért, hogy Oroszország leggazdagabbjai látványsportként kezelik a háborút, mint mi

– írja Oliver Bullough a The Times hétvégi kiadásában. A szerző igencsak beleásta magát ebbe a témába, a Covid-járvány előtt ugyanis a Kleptocracy Tours nevet viselő londoni buszos túra idegenvezetője volt. A túra azt mutatta be az érdeklődőknek, hogy milyen mélyen is ágyazódott be Londongradban az orosz elit.

– Az észak-londoni Highgate-ből, St John’s Wood-on át Knightsbridge-be mentünk, és megmutogattuk az érdeklődőknek, hogy hol vannak az orosz kormány egyik miniszterének, egy volt parlamenti képviselőnek, valamint Putyin barátainak és családtagjaik ingatlanjai. És mindig arra törekedtünk, hogy áthaladjunk az Eaton Square-en, London talán legkívánatosabb részén, ahol utasaink az orosz alumínium-, olaj- és gázipar titánjainak kastélyaiban gyönyörködhettek

– jegyezte meg még a tekintélyes lap szerzője.

– A Downing Street azzal vádolja Németországot, hogy kielégíti a putyini igényeket, miközben a brit kormány lehetővé teszi az orosz vezető cégei és oligarchái számára, amelyek és akik alapvetően a hadi kincstárának részét képezik, hogy szabadon tevékenykedjenek Londonban

– mondta Roman Borisovich, orosz származású bankár, aki a kleptokrácia-körutakat kitalálta, és azok újraélesztését tervezi idén, a járvány lecsengését követően.

– London szerepe a Kreml agressziójának finanszírozásában sokkal nagyobb, mint Berliné

– tette még hozzá Borisovich.

Áramlik a pénz Londonba

A The Times szerint azonban nehéz pontosan megmondani, hogy a brit vagyon mekkora része van orosz oligarchák tulajdonában, mert ők adóparadicsomokon keresztül védik a tulajdonukat. Angliában és Walesben csaknem 100 000 ingatlan van offshore-tulajdonban, és a Transparency International több mint egymilliárd font értékű ingatlant azonosított be, amelyeket gyanús forrásokból származó oroszországi vagyonból vásároltak.

Valószínűleg dollárok billiói hagyták el Oroszországot a kommunizmus összeomlása óta, egyedül a Danske Bank 200 milliárd eurót mosott tisztára észt fiókján keresztül 2014-ig. Az Egyesült Királyság ebben is központi szerepet játszott, mivel a legjelentősebb számlákat Nagy Britanniában bejegyzett társaságok kezelték, amelyeknek a brit törvények szerint nem kellett nyilatkozniuk a valódi tulajdonosokról.

A brit lap szerint a londoni kormány nemcsak hogy nem zárta be ezeket a kiskapukat, amikor kitört a botrány, hanem inkább tovább deregulálta a szerkezeti struktúrát, mondván, hogy meg kell védeni a város (pénzpiaci) versenyelőnyét. Ennek eredményeként a csalók és a korrupt hivatalnokok továbbra is büntetlenül visszaélnek a helyzettel a cégnyilvántartásokat illetően.

A kriptovalutával ügyletelők, értsd: csalók (akik között sok az orosz) azt állítják, hogy szintén az Eaton Square-en van a székhelyük. Valójában azonban nem, de senki sem ellenőrzi, hogy hazudnak-e, miközben az előkelő címek használatával igyekeznek vékony jégre vinni áldozataikat.

– Az embernek az az érzése, mintha Londonban két világ találkozna. Az Eaton Square az orosz milliárdosok kedvenc tartózkodási helye, miközben ezek az ingatlanok mind offshore tulajdonban vannak. És most egy csomó orosz kriptocsaló választotta ki helyszínként az általuk alakított cégek számára. Ha valami azt mutatja, milyen nagy szükség lenne a dolgok leporolására, akkor ez az

– mondta Graham Barrow, szabadúszó nyomozó, aki felfedezte ezt a legújabb átverést.

Nem minden politikus reagált rövidlátó módon arra a veszélyre, amit az orosz készpénzbeáramlás Nagy- Britanniára jelent. 2018-ban a parlament külügyi bizottsága vizsgálta az Egyesült Királyságba érkező az orosz pénzek ügyét, és ajánlásokat is tett további lépésekre vonatkozóan, amelyek a Kremlhez kötődő oligarchák szankcionálásra vonatkoztak, beleértve ebbe a brit adóparadicsomok feltörését, hogy azokat az oroszok ne használhassák fel piszkos pénzeik elrejtésére.

Azóta csak annyi történt, hogy a brit kormány tervezi a vizsgálatot folytató bizottság vezetőjének meghallgatását ugyanebben a témában. Boris Johnson közben azt ígérte Joe Biden amerikai elnöknek, hogy rákényszeríti az Egyesült Királyságban működő offshore cégeket tulajdonaik bejelentésére, és hogy új jogosítványokkal ruházzák fel a rendőrséget az Egyesült Királyságban bejegyzett fedőcégekkel visszaélő bűnözők elleni küzdelemben, ám a brit kormány később elvetette ezt a lehetőséget.

Ez azt jelenti, hogy Boris Johnson két hónapon belül megszegte Bidennek tett ígéretét, így nem meglepő, hogy egyesek Amerikában most azon töprengenek, hogy vajon Nagy- Britannia olyan erős szövetségese-e a Putyin elleni küzdelemben, mint ahogy azt állítja. A liberális Center for American Progress a múlt héten elemzést tett közzé azzal kapcsolatban, hogy a Fehér Ház milyen nehézségekkel néz szembe a Kreml elleni fellépésben. Ez Nagy- Britannia számára nem lesz könnyű olvasmány.

A tanulmány ugyanis megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság vált az orosz oligarchák paradicsomává, London pedig elnyerte a “Londongrad” nevet, ezért a Kremlhez kötődő oligarchák kipaterolása lehet az igazi Nagy- Britannia számára, tekintettel az orosz tőke összefonódására a kormányzó Konzervatív Párttal, a sajtóval, valamint az ingatlan- és pénzügyi szférával.